koronavirus
Gazdaság

Koronavírus: egészen hihetetlen kórházi adatok érkeztek Magyarországról

Hornyák József
Magyarországon a kórházban kezelt koronavírusos betegek 55%-a meghalt a negyedik hullámban – ez adódik, ha a Kásler Miklós, Emmi-miniszter által közölt adatokkal számolnak a szakértők. Ez kifejezetten rossz, a Portfolio-nak nyilatkozó kutatók szerint hihetetlen arány nemzetközi összevetésben, ugyanis a kórházi esetek 80-90%-át meg tudják menteni a fejlett világban. Az általunk megkérdezett orvos és Covid-kórház jobb gyógyulási arányt tapasztalt annál, mint amit a miniszter mondott. Milyen számokról beszélt Kásler Miklós? Mi történik a magyar kórházakban? Milyen következtetéseket lehet levonni a most közölt adatokból?

A járvány negyedik hullámában 17 ezren szorultak kórházi kezelésre Kásler Miklós bejelentése szerint, miközben közel 9500-an haltak meg. Feltételezve, hogy az elhunytak kórházba kerültek haláluk előtt, ami valószínűleg nagyon jó közelítés, ezek a számok azt jelentenék, hogy a kórházakban a betegek 55%-át nem tudták megmenteni a járvány negyedik hullámában, tavaly szeptember és idén január eleje között. Ez nagyon rossz arány, ilyen kedvezőtlen halálozási adatokat nemzetközi szinten csak közel két évvel ezelőtt lehetett látni, akkor is csak egy-két hónapig, amikor még az orvosok egy teljesen ismeretlen betegséggel álltak szembe, és szinte egyáltalán nem tudták gyógyítani a koronavírust.

A miniszter által közölt adatok tehát példátlanul rosszak nemzetközi összevetésben, a kórházak ugyanis a legtöbb beteget meg tudják menteni azok közül, akik koronavírussal kerülnek felvételre. Angliában 10-20% között volt a kórházban kezeltek halálozási rátája egy kutatás szerint, de az Egyesült Államokban sem láthatunk ennél magasabb halálozási arányt, ott jellemzően 5-15% között mozog. A Portfolio-nak nyilatkozó kutatók szerint némi eltérés lehetséges, miután Magyarország fejlettsége (különösen, ami az egészségügyet érinti) elmarad ezektől az országokétól. Az is biztos, hogy az egészségügy túlterhelődése sokkal súlyosabb volt nálunk, és az is elképzelhető, hogy az itteni betegek nagyobb arányban rendelkeznek alapbetegséggel, de ilyen hatalmas különbségeket nem lehet megmagyarázni semmivel.

Az még magyarázható lenne különböző tényezőkkel, ha nem 10-20%, hanem mondjuk 25% lenne a halálozási arány nálunk, de a magyarországi 55%-os adat teljesen irreális

– mondta egy kutató. Ez a magas halálozási arány vagy azt jelentené, hogy a kórházak Kásler Miklós adatai szerint kiugróan rossz hatásossággal kezelik a betegeket, vagy azt, hogy a betegek már nagyon-nagyon rossz állapotban kerülnek kórházba, és gyakorlatilag „aki kap még levegőt otthon, azt nem veszik fel”. Ez utóbbi csábító magyarázatnak tűnik, de épp ugyanazon Kásler-nyilatkozat számai cáfolják, hiszen ehhez képest mégis rendkívül kevesen kerültek intenzív osztályra. Arról nincs információ, hogy mennyire kell súlyos állapotban lenni ahhoz, hogy valakit felvegyenek a kórházak a betegséggel, de a napi koronavírus-adatokból ki lehet számolni, hogy közel 400 ezer kórházi betegnapot töltöttek az intézményekben a koronavírusos betegek a negyedik hullámban, akik ha tényleg 17 ezren voltak, akkor átlagosan 23 napot kellett, hogy bent legyenek.

A baj csak az, hogy ez viszont magyarázhatatlanul hosszú idő. Ennél hamarabb meggyógyul vagy sajnos meghal egy átlagos beteg. Az esetek egy kis része van ilyen hosszú ideig kórházban, azok, akiket lélegeztetőgépre tesznek. Az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a kórházi kezelésre szoruló betegek 8-11 napig voltak az intézményekben (minden súlyosságot tekintve, tehát a lélegeztetetteket is beleértve). Ennyi idő egyébként reális, hiszen a kevésbé súlyos betegek egy héten belül meggyógyulnak, az átlagot pedig az intenzíven kezeltek húzzák feljebb.

Ahhoz, hogy kijöjjön a 23 napos magyar átlag vagy szinte mindenkit lélegeztetőgépre kellene tenni, aki beérkezik a kórházba, vagy a nem lélegeztetetteknek is a gyógyulási idő többszörösét kellene kórházban tölteniük. Egyik magyarázat irreálisabb, mint a másik, a betegség lefolyása nem is indokolja ezt, és természetesen a napi adatok sem ezt mutatják. Magyarországon tehát közel sem kerül mindenki az intenzívre, ill. lélegeztetőgépre, egy részük úgy is meggyógyul, hogy Covid-osztályon fekszik, egy másik részük esetében viszont rosszabb a helyzet.

A betegek nagy többsége nem kerül sem intenzívre, sem lélegeztetőgépre Magyarországon, mielőtt meghal. Sokan nem a Covid-intenzíveken, nem a lélegeztetőgépen halnak meg, hanem az egyszerű Covid-osztályokon

– mondta a Portfolio-nak egy neve elhallgatását kérő forrás. Ez egyébként összecseng Kásler szavaival, aki szerint 1850 főt kezeltek intenzíven a delta hullámban, miközben 9500-an haltak meg.

Vagyis az elhunytak döntő többsége nem az intenzíveken halt meg, hanem az egyszerű Covid-osztályokon. „A közel 10 ezer halálesethez képest viszont nagyon kevés az 1850 intenzíves kezelés” – mondta egy, a helyzetre rálátó forrás. Vagyis könnyen lehet, hogy ez az adat sem stimmel, ahogy a 17 ezressel is gond van. Egy ismert virológus arról beszélt, hogy nagyon sok beteg nem szívesen megy be a kórházakba, az utolsó pillanatig kivárnak, ami sokszor ilyenkor már késő.

A fenti tényezők tehát nem elégségesek ahhoz, hogy megértsük, miért ilyen rossz a halálozási arány a kórházakban. Az mégiscsak lehetetlen, hogy 23 napot töltenek a betegek az intézményben, többségük nem Covid-intenzíven, mielőtt meghalnak. Ha viszont azt feltételezzük, hogy átlagosan Magyarországon is 10 nap alatt eldől a betegek sorsa, mint ahogy más országok kutatásaiból kitűnik (hiszen a betegség lefolyása nem tér el egyik-másik országban), akkor az összes kórházi betegnapból visszaszámolva 39 ezer Covidos betegnek kellett lennie a kórházakban a negyedik hullámban. Ez egyébként közel 25%-os halálozási rátát jelentene, ami továbbra is magas számnak tekinthető, de sokkal közelebb van a nemzetközi adatokhoz. Ez tehát már nem olyan sokkal rosszabb, mint amit a nyugati példák mutatnak, ami magyarázható különböző országspecifikus tényezőkkel, mint pl. az egészségügy túlterhelődése vagy az emberek eltérő egészségi állapota.

Az Emmi furcsa adatai, vagyis az 55%-os halálozási ráta miatt megkerestünk több nagy Covid-kórházat is. A Semmelweis Egyetem a Portfolio-val azt közölte, hogy a járvány kirobbanása óta egészen mostanáig a járó- és felvőbetegek összesen 10%-át veszítették el. Amennyiben csak a felvőbetegekre végezzük el a számítást, akkor is érdemben 20% alatti halálozási rátát láthatunk, mindezt úgy, hogy az Egyetem többszáz súlyos beteget vett át más kórházakból. Ha az SE adatai nagyjából megfelelnek az országos trendnek, akkor legalább 45-50 ezer koronavírusos betegnek kellett kórházban lennie a negyedik hullámban az egész országban.

Zacher Gábor orvos szerint az egészségi állapot nagyban befolyásolja a vírus lefolyását. Empirikus megfigyelések, kollégákkal való beszélgetések alapján azonban Zacher azt tapasztalta a negyedik hullámban, hogy a Covid-osztályokon az emberek 3-4%-a halt meg, a maximum egyes helyeken és időkben a 10% volt. Az intenzíveken viszont sokkal magasabb a halálozás, ott a többséget nem lehetett megmenteni. Összességében Zacher is úgy látja, hogy többen lehettek kórházban, mint 17 ezer fő. Ha az orvos által közölt halálozási rátákból és a 17 ezres Emmi-adatból indulunk ki, akkor a negyedik hullámban 3000 áldozata lett volna a vírusnak; de tudjuk, hogy ennél több mint háromszor több volt. A halálozási rátákat elfogadva – abból visszaszámolva – a 9500 halálos áldozathoz 50 ezer feletti kórházi kezelt kellett.

A háromféle számítás (a kórházban eltöltött napok számának nemzetközi szintre csökkentése, a Semmelweis adatai, és az empirikus halálozási megfigyelések) tehát egységesen arra mutat, hogy a negyedik hullámban 40-50 ezer koronavírusos beteg lehetett kórházban, ami többszöröse a Kásler Miklós által közölt számnak.

A nem intenzívesek halálozási rátája ráadásul orvosok szerint azért is csökkent, mert az oltottak körében jobb a kimenetel még kórházi kezelés esetén is. Ha mindezek ellenére valamilyen oknál fogva mégis az alacsony, 17 ezres szám a helyes, akkor azonnali, mélyreható, rendszerszintű vizsgálat szükséges, kezdve a fertőződések detektálásától a kórházak működésén keresztül a betegség kimeneteléig, hiszen ez azt jelentené, hogy Magyarország kórházi teljesítménye nem a nyugati országokkal, hanem a 3. világgal versenyez, és valószínűleg abban is nagyon rossz eredményt érne el.

A fentiek tanulsága csak az, amit rendszeresen meg lehet állapítani a magyar járványról: a döntéshozók szinte semmilyen releváns információt nem tudnak közölni a járványhelyzetről. Sem az éppen aktuálisan terjedő vírusvariáns (nincs szisztematikus variánskövetés), sem az aktuálisan betegek száma (a járvány kirobbanása óta rossz az aktív beteg közlés), sem a kórházak gyógyítási hatékonysága szempontjából.

Kásler Miklós nyilatkozata után kedden megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy helyesek-e a miniszer által közölt számok, helyes-e az 55%-os halálozási ráta, ám nem válaszoltak a kérdésünkre. Kerestük a Magyar Orvosi Kamarát is, akik azt közölték, hogy nincs hivatalos adatuk a kérdésre. Több nagy Covid-kórházat is kerestünk, amelyek közül a Semmelweis válaszolt.

Címlapkép: Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én. MTI/Balogh Zoltán

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
auchan