budapest széchenyi fürdő
Gazdaság

Svéd helyett magyar modell: a tomboló omikron-hullámban messze Magyarország a leglazább az EU-ban

Portfolio
Az omikron-variáns dominánssá vált Magyarországon, és a gyors terjedés miatt nagyon hamar 10 ezer környékére nőttek az esetszámok. A jelenség nem egyedi, Európa több országában új csúcsra nőttek a görbék. Van azonban egy markáns különbség Magyarország és a többi ország között: idehaza nem döntöttek szigorításról, míg a többi ország a variáns megjelenésekor korlátozásokat vezetett be. Végeredményben immár messze Magyarországon a leglazábbak a korlátozások az egész EU-ban. A lazaság mögött nagyrészt az a vélekedés állhat, hogy az omikron-hullám nem okoz majd olyan jelentős kórházi terhelést, mint a korábbi variánsok – néhány héten belül eldől, hogy a várakozás beigazolódik-e.

Alig ért véget a delta-hullám, az omikron ismét csúcs közelébe lökte az esetszámokat Magyarországon. Hasonló volt a helyzet tavaly januárban is, amikor az alfa variáns megjelenésével a második hullám után hamar érkezett a harmadik. De az akkori felfutás semmi a jelenlegihez képest, az omikron túlzás nélkül pár nap alatt tízezer körüli esetszámokat hozott Magyarországon, és jövő héten szinten biztosan újabb csúcsra nő majd a görbe.

Az elmúlt két évben megszokhattuk, hogy a hullám felfutó szakaszán a kormányzat (igaz, hullámról-hullámra egyre enyhébb) korlátozásokról dönt, még a magas átoltottságra érkező delta hullám során is visszatért a maszkviselési kötelezettség. Az omikron berobbanása viszont eddig semmilyen kormányzati intézkedést nem váltott ki, amely a vírus terjedését akadályozná.

A különféle kormányzati intézkedéseket összesíti egy 0-100-as skálán az Oxfordi Egyetem, amelynek szigorúsági indexére mi is gyakran hivatkozunk. Az egyetem munkatársai az egyes intézkedésekhez objektív mércék szerint társítanak egy számot, és ezeket összegzik az aktuális járványügyi szabályok szerint. Minél magasabban áll az index, annál nagyobb a szigor az adott országban.

Magyarországon ez az index most 22 ponton áll, és nyár óta nem nőtt érdemben.

Ez alátámasztja, amit a való életben tapasztalunk: néhány kényelmetlen intézkedésen túl (például egyes eseményekre a védettségi igazolvány felmutatása) gyakorlatilag a járvány előtti életünket éljük.

A magyar modell

A korlátozásokba belefáradva azt gondolhatjuk, hogy a lazaság egy idő után törvényszerű, hiszen a társadalom egyre kevésbé képes együtt élni a korlátozásokkal. A valóságban azonban épp Magyarország számít egy szigetnek Európa tengerében –

nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol ennyire lazák a szabályok.

Decemberig még Svédország volt az egyetlen EU-ország, ahol a magyarnál is enyhébb korlátozások voltak, de azóta a svédek szigorítottak. A svédeket egyébként méltatlanul vádolják (vagy épp dicsérik) különutas, laza járványkezeléssel: a legelső, 2020-as járványhullám első hetei után a svéd járványkezelés az európai mintát követte, azaz a társadalom érintkezésének korlátozása képezte a stratégia magját. Ha az átlagos európai szigort nézzük a járvány kitörése óta minden napra vetítve, Svédország valahol középen van.

Nem úgy, mint Finnország, Norvégia és Dánia, ahol némileg valóban eltérő volt a megközelítés. Ezek az országok az európai izolációs modellt ötvözték a kelet-ázsiai nyomkövetési modellel: a finnek, dánok, norvégok csak részlegesen vezettek be általános korlátozásokat (például a tömegrendezvényekre vonatkozóan), ehelyett inkább a helyi gócpontok szigorú elfojtására és a hatékony kontaktkutatásra alapozott gyors beavatkozásra alapoztak. Az eddigi eredmény egyértelmű: laza átlagos korlátozás mellett a legkevésbé rossz halálozási mutatók.

Ha átlagoljuk az elmúlt két év korlátozásait minden napra vonatkozóan, Magyarország is a leglazább országok között van – azzal a fontos különbséggel, hogy nálunk hatékony kontaktkutatás sem volt. A magyar stratégia magját egyedül a vakcina adta: a kormányzat igyekezett növelni az átoltottságot (ebben tényleg példátlan lépések voltak: keleti vakcinák; az elsők között engedélyezett harmadik, majd negyedik oltás stb.), ezen felül viszont az egyéni felelősségre bízta a védekezést, vagyis nem voltak általános korlátozások.

Az EU-tagok között nem látunk még egy olyan országot, ahol ez a stratégia dominálna.

Az EU-s átlag alatti országos lazaság (amit nem egészített ki a lokális és ideiglenes szigor sem) is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nálunk az egyik legrosszabbak a lakosságarányos halálozási mutatók:

Csak mi vállaltuk a kockázatot

A fenti térképen is jól látszik, hogy az omikron-hullámra a többi ország sokkal szigorúbb intézkedésekkel reagált, mint Magyarország. A magyar különutasság már a delta-hullámban is érezhető volt, a nagy különbség csupán az, hogy az omikron a deltánál sokkal fertőzőbb variáns, azaz elkerülhetetlen, hogy egyszerre sokan fertőződjenek meg. Ez idehaza még nem látszik, de a nyugati országok esetszámai beszédesek:

A deltánál sokkal fertőzőbb omikron sem váltott tehát ki idehaza szigort, amit már nem lehet kizárólag a vakcinákra alapozott stratégiával magyarázni: már a delta idején is jelentősen megnőtt a kórházi terhelés, ami ceteris paribus egy fertőzőbb variáns esetén még nagyobb lehet. Az omikronról azonban úgy hírlik, hogy kisebb eséllyel okoz súlyos lefolyást, mert kevésbé támadja a tüdőt – a betegek tehát kisebb eséllyel kerülnek kórházba. Egyéni szinten tehát jók a kilátások, de nem biztos, hogy az közösségi szinten is így lesz: ha a fertőzöttek számának emelkedése arányaiban magasabb lesz, mint amennyivel arányaiban kevesebb súlyos esetet okoz, összességében még lehet sokkal nagyobb a kórházi terhelés az omikron-hullám alatt akkor is, ha egyéni szinten kisebb a súlyos lefolyás esélye.

Márpedig a korlátozások legfőbb kiváltó oka az egészségügyi rendszer leterheltsége: ha az ellátórendszer működőképessége van veszélyben, elkerülhetetlen lesz a lezárás.

A nyugat-európai országok is minden bizonnyal azért döntöttek magasabb szigorúsági szint beállításáról, hogy elejét vegyék az egészségügyi rendszer túlterhelődésének. Inkább léptek időben, minthogy későn lépjenek, amikor már a drasztikus korlátozások sem akadályozzák meg az összeomlást. Korai még ítéletet hirdetni, de az már látszik, hogy az óvatosság indokolt volt, a kórházi terhelés ugyanis elkezdett nőni, az Egyesült Államokban új csúcsra ért.

A kórházi terhelés idehaza is nőni fog – a kérdés csak az, hogy milyen mértékben. Ha a kórházak terhelése a következő hetekben a delta-hullám idején látott terhelés alatt marad (vagy legfeljebb addig nő), akkor – látva a kormányzat elkötelezettségét a lazaság mellett – vélhetően megússzuk komolyabb korlátozások nélkül (annál is inkább, mert a korlátozások politikai költsége napról-napra nő a választásokhoz közeledve).

Egyelőre nem tudjuk, hogy ez így lesz-e, mint ahogy egyik országban sem lehetett előre látni, hogy korlátozások nélkül elszabaduló súlyossági görbéket okoz az omikron. A többi országgal ellentétben viszont mi vállaltuk ezt a kockázatot.

Címlapkép: Getty Images

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
auchan