Eljátszotta az emberek bizalmát a jegybank? Hitelességvesztés küszöbén az EKB a közgazdász szerint

Az Európai Központi Bank (EKB) ma már magabiztos azzal kapcsolatban, hogy középtávon képes elérni a 2%-os  inflációs célját. Első látásra azt gondolhatjuk, hogy  az európai állampolgárok az EKB kijelentését látva megkönnyebbülten felsóhajtanak, hogy a jelenlegi, messze a célszint fölött járó infláció problémája már középtávon megoldódik. Csakhogy a helyzet távolról sem ilyen egyszerű – hívja fel a figyelmet elemzésében Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Krämer emlékeztet, hogy az EKB a fenti kijelentéssel azt hangsúlyozza, hogy a 2020-as évek előtti pár év túl alacsony inflációs időszaka után immár nem aggódik a cél alatti áremelkedés miatt.

Csakhogy miközben az EKB gondolkodását az alacsony inflációtól való félelem uralja, a lakosság a magas inflációtól fél – hívja fel a figyelmet az elemző.

Emlékezetes, hogy az Európai Központi Bank a 2010-es évek második felében keserves harcot vívott az alacsony inflációval szemben – sikertelenül. A negatív irányadó kamat és az élénkítés céljából 2019-ben újraindított eszközvásárlási program ellenére is közelebb volt az infláció az eurózónában az 1%-hoz, mint a jegybank által kívánatosnak tekintett 2-höz. Az alacsony inflációval kapcsolatos félelem nyilvánvalóan élénken él az EKB-ban és annak jelenlegi vezetésében (a Kormányzótanács tagjai – köztük az elnök is – még az alacsony infláció időszakában is a jegybanknál dolgozott). A lakosság viszont nem úgy gondolkodik, mint a jegybank: az emberek körében a magas áremelkedés (főleg, ha ennyire szokatlan, mint az eurózónában) sokkal nagyobb aggodalmakat vált ki, mint az árak stagnálása vagy minimális emelkedése.