euro 20 ev keszpenz bankjegy erme evfordulo
Gazdaság

Itt az európai GDP-adat: a növekedést már visszafogja a magas infláció

Portfolio
Az eurózóna gazdasága kis mértékben növekedett az első negyedévben, és az infláció is új csúcsra nőtt - derül ki az Eurostat friss közléséből. A tagállami adatközlésekből az látszik, hogy az infláció miatt a lakosság jelentősen visszafogta a fogyasztást, ez pedig meglátszik a GDP-adatokon is.

Mindössze 0,2%-kal nőtt az eurózóna szezonalitástól tisztított GDP-je az első negyedévben az előző negyedévhez képest - derül ki az Eurostat frissen közölt jelentéséből. Az első becslésben közölt szám nagyon közel van az elemzők által várt 0,3%-hoz, és lassulást jelent a negyedik negyedéves 0,3%-hoz képest.

Az előző év azonos időszakához képest a növekedés 5%, az előző negyedévben ez még 4,7% volt. Itt viszont fontos elmondani, hogy a 2021 első negyedéves adatot még nagyban befolyásolta a koronavírus miatti széles körű lezárás, amely visszavetette a szolgáltatószektort bővülését. Az éves bázison mért nagy növekedés így mindössze a korábbi trendhez való visszatérésnek a jele.

A bővülést immár látványosan visszaveti a magas infláció: a tagállami adatokból egyértelműen az látszik, hogy márciusban már jócskán visszaesett a fogyasztás, kiskereskedelmi forgalom az olyan nagy gazdaságokban, mint például a spanyol és a francia.

Az eddig ismert tagállami adatok között az osztrák és a portugál GDP nőtt a legnagyobb mértékben: előbbi 2,5, utóbbi 2,6%-kal nőtt negyedéves bázison. Litvániában 0,9%-os volt a növekedés, Csehországban 0,7%, a többi tagállamban a növekedés nem érte el a fél százalékot, Németországban 0,2% volt például. Visszaesést mértek Olaszországban (-0,2% volt a növekedés), Svédországban (-0,4%), Franciaország pedig stagnált. Sok ország, így Magyarország sem közölte még az első negyedéves GDP-adatot.

Az Eurostat közzétette az április inflációt is, amely meghaladta a márciusit.

7,5% volt az éves áremelkedés az első becslés szerint, márciusban még 7,4%-kal nőttek az árak az eurózónában. Az elemzők arra számítottak, hogy az infláció már nem nő tovább, ehhez képest minimális, 0,1%-os növekedést látunk. A maginfláció viszont tovább nőtt: a márciusi 2,9% után áprilisban 3,5% volt, ami különösen aggasztó lehet az EKB szemszögéből, hiszen az infláció keresleti okainak erősödésére utal.

Az egyes komponenseket nézve azt mondhatjuk, hogy minden nagyobb mértékben drágult, mint márciusban: az energia ára 38%-kal, az élelmiszerek ára 6,4%-kal nőtt. Drágultak a tartós fogyasztási javak is 3,8%-kal, valamint a szolgáltatások 3,3%-kal. Az energia és az élelmiszerek ára főleg kínálati tényezőkkel magyarázható, a legutóbbi árhullámot az orosz-ukrán háború okozta. A szolgáltatások inflációja is emelkedett, márciusban még 2,7% volt.

A tagállamok közül még több helyen nem közölték az áprilisi inflációt, de az eddig közlésekből vegyes képet látunk. A legnagyobb mértékben Észtországban nőttek az árak, ahol már 19% az éves infláció. Litvániában is hatalmas inflációt mértek, ott az éves emelkedés 16,6% volt áprilisban. 13,2% volt az éves infláció Lettországban, Hollandiában 11,2%, Szlovákiában 10,9%. Érdemi lassulást csak Spanyolországban látunk, ahol a márciusi 9,8% után most 8,3% volt az infláció.

A ma közölt adatok megerősítik azt a képet, hogy az eurózóna gazdaságát egyszerre sújtja a magas infláció és a lassuló gazdasági növekedés. Ilyen környezetben az Európai Központi Banknak is mérlegelnie kell, a gazdaság lassulását, vagy az inflációt szeretné megfékezni. Az EKB a magas infláció miatt már leállította a pandémiás eszközvásárlási programját, és júniusra a másik, kisebb összegű eszközvásárlási programot is kivezetheti. Amennyiben ez megtörténik, akkor pedig kamatemelésre is sor kerülhet.

Az EKB monetáris politikáját pedig a következő hónapokban beérkező makroadatok határozzák majd meg.

A ma közölt adatok - bár kedvezőtlen képet festenek - alapvetően összhangban vannak a várakozásokkal, így nagy változást nem várhatunk a monetáris politika irányvonalában: maradhat az óvatos, fokozatos szigorítás. Jelenleg az EKB monetáris politikája még mindig nagyon támogató, így egy ideig anélkül emelhet kamatot, hogy az önmagában komoly reálgazdasági kockázatokkal járna (ez már sokkal kevésbé igaz a Fedre, amely időben hamarabb elérheti a növekedést nem támogató, de nem is lassító semleges kamatszintet). A friss adatok fényében a befektetők sem számítanak komoly változásra az EKB-s irányvonalban, az euró jegyzése legalábbis erről árulkodik.

Címlapkép: Getty Images

autó
Parlament alakuló ülés
ballisztikus-raketa-tengeralattjaro
Növekvő osztalékkal lepte meg részvényeseit a McDonald’s
MAV_Balaton_KISS_0001_2021jun

Holdblog Nem kell a techpapír

Ilyen is régen volt. 2006-ban. A Merrill híres alapkezelői felmérése szerint most jött el az az időszak, hogy újra...

Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Private Banking támogatási és advisory vezető

Private Banking támogatási és advisory vezető
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Parlament alakuló ülés