Kieső külföldiek, infláció, drágulás - Mi lesz így a magyar szállodákkal?

Húsvétkor tömve voltak a hazai szállodák, teltházzal működnek a hosszúhétvégék. Az égben vannak a szállodai árak, de a jelek szerint ez sem szab gátat a magyar turizmus szárnyalásának. Nyárra garantáltan megtelik a Balaton, idén újra megszervezik a Sziget fesztivált, amelyre jól fogynak a jegyek és bérletek, egyes napokon akár teltház is elképzelhető, így külföldi vendégek is érkeznek majd szép számmal. Valóban érződik a felpattanás a levegőben?

Kovács Balázs: Az egyéni, kifejezetten turisztikai céllal utazók esetében nagyon komoly fellendülést látunk. Augusztusban a Sziget fesztivál pedig elképesztő keresletet szokott jelenteni a fővárosban. Korábban rengeteg német, olasz, spanyol turista érkezett busszal, azonban itt még nem tapasztaljuk a visszarendeződést. Továbbá nem tértek még vissza a távol-keleti, amerikai vendégek sem. Márciusban háromszor annyi brit turistánk volt, mint januárban, de ez még mindig 40 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Ötször annyi amerikai vendég érkezett, mint januárban, de ez a harmada a 2019-esnek. Kína komoly küldőpiac volt, ahogy Japán, Szingapúr és Korea is, ők egyelőre egyáltalán nem utaznak. A kínaiak esetében érthető, hogy elzárkóznak az utazástól, hiszen hazaérve három hét karantén vár rájuk egy szállodában, saját költségre. A Covid-helyzet miatt egyelőre meg se lehet jósolni, hogy a kínai turisták mikor térhetnek vissza.  

Hogy néz ki a vidék-főváros reláció a foglalásokban és bevételekben? Mennyiben tért magához a fővárosi piac?

Igaz, hogy húsvétkor tele voltak a szállodák vidéken, azonban a szektor egyelőre nem heverte ki a koronavírus-járvány okozta válságot: attól, hogy volt egy húsvéti hétvége, amikor a szállodák vidéken tele voltak, még a hazai turizmus nem állt helyre. Az év 365 napból áll, nem csak hétvégékből, nem csak sátoros ünnepekből, és főleg nem csak a vidékből. A fővárosra jóval nagyobb szerep hárul: a tavaly év eleji tetszhalott állapotából felkelt ugyan a hazai turizmus, de a 2019-es bevételektől még messze vagyunk. 

Az utolsó járvány előtti békeévben, 2019-ben az országos szállodapiac bevételének a fele Budapesten keletkezett, a Danubius fővárosi szállodái a bevételünk 73 százalékát adták, így számunkra kevésbé megnyugtató, ha vidéken minden rendben van.  

Budapesten 2019-ben kb. 20 ezer szállodai szoba volt, most 14 500. Az elmúlt 2 évben legalább 1000 új szobát adtak át, de eltűnt a piacról kb. 7000. A fővárosba érkező, csoportos és konferencia turizmus lassú regenerálódását látva, nekünk is alternatív hasznosítást kellett találnunk két szállodánknak: az egyikbe a Mathias Corvinus Collegium (MCC) költözött be, amíg megépül a saját campusa, a másik pedig hibrid munkásszállóként működik. 

A koronavírus-járvány miatti intézkedések abszolút vesztese lett az üzleti és konferenciaturizmus, amelyből korábban jelentősen profitáltak a nagy kapacitású szállodák. A konferenciákat első körben hibrid módon rendezték meg. A vírustól való félelem csökkenésével kezdtek visszaszállingózni a résztvevők, azonban nemzetközi viszonylatban ez még nem látványos. Rettentően hiányoznak a nagy vállalatok által szervezett céges rendezvények, meetingek és továbbképzések. Becsléseink szerint ez csak 2023-ra, 2024-re rendeződhet. 

A turizmus még globálisan sem tért magához.

Magyarországon mi máshogyan viszonyultunk a koronavírushoz, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. Sok cég fokozott kockázatnak érezte a nagy létszámú rendezvények szervezését, ez nagyon rányomta a bélyegét a szektorra. Drasztikusan visszavágták például a légitársaságok kapacitásait, új járatok pedig majd csak akkor indulnak, ha tartósan van rájuk kereslet. Ugyan voltak nyertesei is a Covidnak, de a legtöbb vállalat nem így volt ezzel, és az utazási költség, amit viszonylag fájdalommentesen lehetett megtakarítani.  

Most az orosz-ukrán háború miatt tart mindenki recessziótól: ez ismét olyan körülmény, amely a cégeket takarékoskodásra sarkallja.  

Épphogy csak visszatérhetett volna minden a régi kerékvágásba, a szomszédos országban kitört a háború. Jelenleg nem úgy tűnik, hogy rövidre záródik az orosz-ukrán konfliktus. Ez miként hat a hazai turizmus alakulására?

A szektor rögtön megérezte az orosz-ukrán háborút is: különösen hiányoznak a fegyveres konfliktusban álló országokból érkező turisták. Az első negyedévben a Danubiushoz nagyon sok orosz vendég érkezett, mivel Magyarország elfogadta a Szputnyik oltást, szemben a nyugat-európai országokkal. Az orosz vendégek számára népszerű turisztikai célpont volt Budapest és Hévíz. Vannak elszántak, akik kerülő úton - Belgrádon vagy Isztambulon keresztül - még most is jönnek hozzánk.  

A vidéki szállodáinkban azonban inkább a belföldi kereslet dominál. A háború miatt volt egy kis megtorpanás, de ez alapvetően nem befolyásolja a belföldi turisták hazai foglalási kedvét. Tavaly az augusztus 20-ai hétvégén megdöbbentően sok belföldi turista járt Budapesten, azonban a hétvégi foglalások önmagukban nem képesek a főváros megmentésére.  

Dolgozni kell azon, hogy a belföldiek aránya növekedjen a fővárosi turizmusban, ehhez pedig attrakciókra, programokra, eseményekre van szükség.

A másik oldalról pedig kell, hogy legyen pénze az embereknek az utazásra, hiszen  nem olcsó mulatság néhány napot szállodában tölteni. A SZÉP-kártyának köszönhetően sokan nyitottak a hotelek felé, azonban február elején a kormány úgy döntött, hogy a kártyán lévő egyenleg felhasználható élelmiszerboltokban is, ez el is a vitte a számlákon található összegek negyedét. 

A rendelet jelenleg július 1-ig van érvényben, de bízunk abban, hogy nem hosszabbítják újra, mert egyrészt nem ez volt a SZÉP-kártya eredeti célja, másrészt az éttermek és a szállodák így jelentős forrástól esnek el. 

Mit mutatnak az első negyedéves eredmények, és hogyan tekint a nyári szezonra?

Óvatos optimizmussal tekintek előre:  a Budapest Airport 2019-hez képest 80 százalékra várja a kapacitások visszarendeződését, tehát turista lesz, és ha minden jól megy, lesznek olyan hónapok, amikor  meg fogjuk közelíteni a 2019-es évet. Vidéken kiváló a foglaltság, bár a háború a kieső orosz vendégek miatt bizonyos desztinációk - például Hévíz - nagyon megsínylik. A fővárosban egyelőre 50-60 százalékos foglaltság látható.  

Magyarország szinte az utolsó pillanatban döntött arról, hogy beugrik az úszó Vb szervezésére. A sportesemények a sportolókkal és a szurkolókkal mindig komoly forgalmat hoznak a fővárosba, így örültünk a birkózó vb-nek, csakúgy a férfi vívó világkupának, illetve a Giro d’Italianak is. A magyar turizmusfejlesztésről sok pozitívum elmondható: a már említett sporteseményektől az infrastrukturális fejlesztéseken át a Hungexpon épült konferencia-központig – ezeket mind fontos eredmények, de egy igazi, dedikált kongresszusi központ még sokat tudna lendíteni a hazai hivatásturizmuson.  

Az energiaárak többszöröződése és a bérek emelkedése miatt mennyivel nőnek az árak a hoteleikben? Mit gondol, nem túl drágák a hazai hotelek a magyaroknak?

Az energiaárak és a bérinfláció következtében az önköltség nagyon erősen megnőtt, és ez magával húzta az értékesítési árakat is.  

Amikor mindennek megy fel az ára, miért gondoljuk azt, hogy a szállodai árak változatlanok tudnak maradni?

Tavaly voltak olyan kiemelt időszakok, amikor 20-30 százalékkal is magasabbak voltak az áraink, hasonlóra számítok idén is. Az inflációs nyomás érinti a szállodai árakat is, ugyanakkor azok még mindig nagyon versenyképesek európai viszonylatban. Ha a fogyasztó úgy ítélné meg, hogy ezek az árak orbitálisan magasak, akkor elmenne máshová. Ehhez képest azt halljuk mindenhonnan, hogy tele vannak a szállodák, különösen vidéken. Úgy vélem, hogy ha valaki árérzékeny, az időben elkezd nézelődni, és biztosan talál magának belföldön elfogadható árú szálláshelyet.  

Ha a folyamatban lévő fejlesztések megvalósulnak Budapesten, akkor a fővárosi luxuspiac telítődni fog, ez viszont már hozhat árversenyt. 

Idén komoly évfordulót ünnepel a Danubius Hotels, amely két nehéz éven van túl. Mit lát a koronavírus-járvány legnagyobb tanulságának, és miből lehet építkezni a jövőben?

A legnagyobb tanulság számomra az, hogy megtanultunk olyan gyorsan alkalmazkodni, mint még sosem. És ez azóta is tart: amikor azt gondoltuk, a pandémia szorításából kiszabadulva végre tényleg stabil növekedési pályára állunk, jött a háború. Ez ugyan egy fokkal könnyebben menedzselhető, mert most itthon legalább lehet működni.  

A másik tanulság az, hogy a túlélés érdekében komoly döntéseket tudunk gyorsan meghozni. Tavaly és tavalyelőtt a balatoni szállodáinkba a szezonális munkaerő bérlése helyett a  fővárosból érkeztek a munkatársak, akik a családjukat hátrahagyva 2-3 hónapra leköltöztek. Erre a közösségre lehet építeni. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, melynek részese lehetek. Idén 50 éves a Danubius Hotels. A mi szakmánk az emberekről szól. Emberek dolgoznak azért, hogy emberek jól érezzék magukat, és erre lehet építeni a jövőben is. Ezt bizonyította számomra a krízishelyzet. 

Mit tanított Önnek az elmúlt időszak?

28 éve dolgozom a vállalatnál, de az elmúlt két évhez semmi nem volt fogható. Sok helyzet volt a világban, ami drasztikusan visszavetette a keresletet, de olyanra, hogy tartósan be kelljen zárni az összes szállodánkat, még nem volt példa. Sokan azt mondták, hogy az egész turizmusnak befellegzett, de én biztos voltam benne, hogy az emberek utazni akarnak, és ez a vágy legyőzi a vírustól való félelmet. És az idő ezt igazolta. 

Halmozottan érvényes az is, hogy minden válság egyben lehetőség is: a leállási időszakot felhasználtuk arra, hogy átnézzük a folyamatainkat, újragondoljuk azokat és növekedési stratégiánkat is.  

Jelentős potenciál van most a vidékben, a fejlesztésekben mekkora részt képviselnek?

Érdemes tisztázni, hogy nincs magyar turizmus nemzetközi turisták nélkül, fővárosi szállodáinkban a vendégek 90 százaléka külföldi volt 2019-ben. Hiszek abban, hogy ez vissza fog térni. Az elmúlt két évben azonban érthető módon, mi is a belföldi fejlesztésekre fókuszáltunk Bükön és a Balatonnál, a fővárosiakat felfüggesztettük, ezeket most fogjuk befejezni.  

A Hilton tetején épülő tetőbár a főváros új turisztikai attrakciója lesz.

A kilátás onnan olyan, ami semmihez sem fogható Budapesten, és ehhez jön még a különleges koktél kínálat, és a kulináris élvezetek. Komplex élmény, ami kihagyhatatlan. Júliusban nyitunk, és ez lesz az 50 éves évfordulós évünk egyik szenzációja.   

Idén befejezzük a margitszigeti Thermal Hotel felújítását, a Radisson Blu Béke szállodában most értünk a teljes szállodai felújítás utolsó fázisához és zajlik a szobafelújítás a Danubius Hotel Astoriában is.  

Nyáron meglepetés várja a balatonfüredi Danubius Hotel Marina vendégeit is: Wibitet, vagyis felfújható vízi akadálypályát építünk a Balatonba. A hazai szállodák között mi leszünk az egyetlenek, ahol privát aquapark várja a vendégeket. 

Magyarországon túl vannak-e tervei a tulajdonosnak?

A Danubius szállodák két almárkája, a Danubius Hotels és az Ensana, Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Angliában van jelen. A tulajdonosunknak Izraelben is van szállodája, egy másik márka képviseletében. . Mind a két márka vonatkozásában nyitottak vagyunk a terjeszkedésre, saját hotelekkel vagy akár más üzemeltetési konstrukcióban. Mi jelenleg azon kevés szállodavállalat közé tartozunk, ahol minden szálloda saját tulajdonban is van. A nagy szállodaláncokra inkább az a jellemző, hogy egyetlen szállodát sem tulajdonolnak, sokkal inkább franchise- és menedzsment szerződéssel csatlakoznak hozzájuk. 

Milyen kihívásokkal néznek szembe a munkaerőhiány kapcsán? A nyári szezonra honnan toboroznak dolgozókat? Külföldről keresnek vagy a diákmunkásokra alapoznak?

Jelenleg nagyjából 4000 szobánk van Magyarországon és mintegy 1600 munkavállalónk, és továbbra is kőkemény feladat munkatársakat toborozni. Az egész turizmus küzd a munkaerőhiánnyal. A koronavírus-járvány miatti kényszerbezárások során az elmúlt két évben rengetegen elhagyták az ágazatot, és egyelőre korlátozott a visszatérési kedv. Mi is 100-as nagyságrendben keresünk munkavállalókat a fővárosba és a Balatonra is. Szakács, felszolgáló és további szállodai személyzet hiányában problémás lehet bizonyos szolgáltatások működtetése. A nyári szezonra új megoldásokkal is készülünk: júliusban 50 munkatárs érkezik Vietnámból, illetve most is tárt karokkal várjuk a diákokat. Nagyon fontosnak gondoljuk a fiatalok foglalkoztatását, ha jól érzik magukat, potenciális jövőbeni munkatársaink lehetnek, hiszen az ő kezükben van a szakmánk jövője. 

Kovács Balázs

Danubius Hotels, vezérigazgató

Kovács Balázs szakmai pályafutását 1993-ban a Danubius csoportnál értékesítőként kezdte. A szakmai ranglétrán végig haladva 1994-től a Hilton Budapestben értékesítőként, majd a szálloda értékesítési i

…Tovább

Címlapkép forrása: Portfolio/Mudra László