Előfizetői tartalom

Mennyivel nőhettek Magyarországon a nettó bérek?

Oblath Gábor, közgazdász
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. 1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. 2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került. 3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.

A bérvita kiindulópontja egy látványos ellentmondás. Magyarországon a nominális bértömeg emelkedését tekintve EGYMÁSTÓL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ FOLYAMATOKAT JELEZ A KSH KÉTFÉLE BÉRSTATISZTIKÁJA. A NEMZETI SZÁMLÁKBÓL KIINDULÓ STATISZTIKA (NSZ) SZERINT A 2010-ES ÉVEK BÉRNÖVEKEDÉSE SOKKAL ALACSONNYABB VOLT, MINT AMIT A GYAKRABBAN IDÉZETT MUNKAÜGYI (KERESETI) STATISZTIKA (IMS)...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

2 223 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái