Arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiség nem veszi észre, hogy mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt, lepusztított területeket is,
hatalmas autópályaként szolgálva a fertőző betegségeknek.
Emlékeztet továbbá arra is, hogy a majomhimlő vírussal kapcsolatos emberi esetek és járványok száma és intenzitása is folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta. Arról is szól a szakember, hogy jobb helyzetben vagyunk a Covid-19-hez képest. "A majomhimlő vírusát már ismertük, több kiváló szakértő, kutatócsoport és ezáltal bizonyos mértékű tudományos ismeret is rendelkezésünkre áll már. Afrikai járványokból és korábbi behurcolt esetekből is hasznos ismeretanyag áll rendelkezésre. Vakcina is elérhető, ugyanis a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére" - fejt ki a kutató, aki viszont azt is megjegyzi, hogy a tudósok aggódnak. Ennek oka, hogy az egyébként Afrikára jellemző majomhimlő ezúttal teljesen új közegben terjed.
A legfőbb aggodalom egyelőre a terjedési láncolatok és a terjedés módjának nem teljes ismerete
- mutat rá Kemenesi. "A járványügyi nyomozás folyamatosan zajlik, az első vírusgenomikai adatok is megérkeztek, ám ameddig nem ismert minden fertőzött és minden kontakt személy, addig várhatunk újabb eseteket" - jelzi előre.
Kemenesi Gábor arról is ír, hogy kell-e tartani attól, hogy elkapjuk és abban is tanácsot ad, hogy mit tehetünk mi személyesen a járványok ellen.
Címlapkép forrása: Getty Images
