Meg kellene fékezni a népességfogyást
Az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a magyar népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra további több mint 400 ezres csökkenés várható – olvasható az MNB most megjelent 144 pontos javaslatcsomagjában. A jegybank a célt is megjelölte:
évente 15–20 ezerrel több, azaz nagyságrendileg 110 ezer újszülött.
Az MNB kiemeli, hogy az utóbbi években egész Európában nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben az úgynevezett teljes termékenységi arányszám (az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek átlagos száma), az azonban még mindig messze van a 2,1-es értéktől, ami a népességszám fenntartásához szükséges lenne.
Az MNB javaslatai közül az első néhány arra vonatkozik, hogy a gyermekvállalást gátló betegségekre szűrővizsgálatokat vezessenek be, illetve fejlesszék a mesterséges megtermékenyítést. Utóbbival kapcsolatban kiemelik, hogy a gyermekszám növelésének egyik leghatékonyabb módja, hiszen célzottan olyan párokat támogat, akik már meghozták a gyermekvállalási döntésüket, ám ez a szándék nem tud megvalósulni valamilyen okból.
A termékenységi centrumok állami átvétele után a jövőben erősíteni szükséges az állami ellátásokkal szembeni bizalmat, amelynek fontos eszköze az erőteljes szakmai és pénzügyi kontroll, a jól működő és folyamatosan frissített protokollok menti kezelés, illetve az ellátások személyesebbé tétele. Ezen felül mindenképpen érdemes lenne bővíteni a kapacitásokat, hiszen az állami ellátásban jelenleg jelentős a várakozási idő – javasolja az MNB.
Még több pénzt öntenének a magyar családokra
A jegybank a családtámogatási rendszer jelentős kibővítését is javasolja a kormánynak. Korábban Orbán Viktor is utalt arra, hogy a következő években a lehetőségekhez mérten meg akarják tartani, illetve kibővíteni a meglévő támogatásokat.
Az MNB szerint az egyik fontos feladat a babaváró támogatás megtartása. A kedvezményes hitelt már több mint 160 ezer pár vette igénybe, azonban a jelenlegi szabályok szerint csak az év végéig van erre lehetőség. Emellett az MNB lazítana a támogatás feltételein is, mivel jelenleg csak 41 év alatti nők vehetik igénybe, miközben a 40 év feletti korosztályban a termékenységi ráta és az újszülöttek száma is trendszerűen emelkedik.
Az első otthon megteremtését elősegítő programok elindítása támogatni tudja a fiatal párok családalapítását, miközben beruházási igényt is jelent a nemzetgazdaság számára. Javasoljuk, hogy legyen elérhető állami garancia mellett alacsonyabb önerővel, illetve állami támogatással kamatmentes hitel első otthon teremtésére, illetve országszerte induljanak fecskeház programok a fiatalok számára.
A magyar családtámogatási rendszer rendkívül kiterjedt és bőkezű, ugyanakkor még így sem tudja fedezni a családok gyermekneveléssel kapcsolatos költségeit – emeli ki a jegybank.
A családtámogatási rendszer elemeinek egységes keretben kezelése céljából javasoljuk egy „Család” zseb létrehozását a SZÉP-kártyán. Az így létrehozott alszámla felhasználható lenne olyan gyermekneveléshez kapcsolódó költségekhez, mint például a bölcsődei vagy óvodai ellátás térítési díja, a gyermekek táboroztatása, illetve baba-mama programok belépő díjának térítése.
A családi adóalap kedvezmény a magyar családtámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme, azonban a kedvezmény összege nem követte az elmúlt évek dinamikus bérnövekedését.
A családi adókedvezmény és az első házasok adókedvezményének kétszeresére emelése tartósan javítaná a gyermeket nevelő háztartások pénzügyi helyzetét és ezáltal növelné gyermekvállalási hajlandóságot – szerepel az MNB javaslatai között.
A családok együtt töltött minőségi idejének növelése érdekében javasoljuk a gyermekek után járó pótszabadság bővítését minden kategóriában. A bővítés fokozatosan is bevezetésre kerülhetne, első körben csak az anyákra vagy az apákra.
A családtámogatási rendszer egyik fontos eleme a 4 vagy több gyermekes anyák teljes szja-mentessége, amely 2020 januárjában került bevezetésre. Megfelelő gazdasági növekedés esetén megfontolandó a 3 gyermekes anyákra is kiterjeszteni az szja-mentességet. Ez az intézkedés nagyságrendileg 200 ezer családnak biztosítana jelentős anyagi segítséget.
2020-ban a 4 vagy több gyermekes anyák szjamentessége 21,5 milliárd forint kieső bevételt jelentett a költségvetésnek.
A kedvezmény 3 gyermekes anyákra történő kiterjesztése 2023-ban további 100 milliárd forint költségvetési hatást jelentene.
Az anyák munkaerőpiaci visszatérésének és további gyermekek vállalásának egyaránt kulcskérdése, hogy igényeik szerint meg tudják-e oldani a gyermekük napközbeni ellátását. Az MNB javasolja a bölcsődei rendszer további fejlesztését, amelynek célszerű lenne többek között kiterjednie a bölcsődei férőhelyek bővítésre és a nyitvatartási idők munkaidőhöz igazítására.
Az anyák jelentős része részmunkaidőben szeretne munkát vállalni a gyermek születését követően, ám ezt hátráltatja a bölcsődei térítési díjak átlagfizetéshez képesti magas szintje. Erre megoldást jelenthetne a munkahelyi bölcsődék minél nagyobb számban történő létesítése, hiszen ezen intézmények rugalmasan tudnak igazodni az adott vállalat munkabeosztásához és a részmunkaidős munkavállalók igényeihez.
Az állam elsősorban a szabályozás egyszerűsítésével és pályázati forrásokkal támogathatja a munkahelyi gyermekfelügyleti rendszer létrehozását és fenntartását. Bizonyos vállalat- vagy telephelyméret felett kötelezővé is lehetne tenni ilyen szolgáltatás biztosítását.
Az oktatási rendszer hosszútávú minőségi működésének biztosítása érdekében javasolják az oktatási rendszer családbarát fejlesztését, amelynek többek között célszerű kiterjednie a kollégiumi férőhelyek bővítésére és korszerűsítésére, az állami iskolabusz rendszer létrehozására és a lemorzsolódás csökkentésére.
A nyugdíjrendszer családalapúvá tétele alapvetően egy társadalmi igazságossági kérdés, amely elsősorban hosszútávon fejthet ki hatást a demográfiai folyamatokra. A nyugdíjrendszer családbarát átalakítása több módon is megvalósulhatna. Megoldás jelentene például a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj számításánál, fix összegű havi nyugdíjkiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermek(ek) járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíjkiegészítés, vagy a Nők40 program demográfiai feltételekhez kapcsolása.
Címlapkép: Getty Images
