egészségügy kórház sürgősségi
Gazdaság

Válságban van az állami egészségügy - Megjöttek az első javaslatok

Portfolio
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
Átalakulóban a magyar egészségügy, a kormány is közbelép. Kincses Gyula, a MOK elnöke jelen lesz a Portfolio szeptember 7-i konferenciáján.

Miniszter úr azt kérte, hogy most nyissuk tágabbra a gondolkodás kereteit, és alternatívaként felvethetünk az eddigi joghelyzettel, gyakorlattal nem konform javaslatokat is - kezdődik a MOK elnökségének levele, ami arra utal, hogy a minisztériumban elkezdődött az egészségügy átalakításával kapcsolatos gondolkodás.

Emlékeztetnek az Orbán Viktornak címzett levelükre, melyben azt írták, hogy az ágazat sodródásként éli meg az elmúlt időszakot: nem volt ismert, megvitatott „mesterterv”. Értékelésük szerint a történelmi jelentőségű orvosi béremelés hatásfoka a várt alatt maradt, mert nem egy program eszköze volt.

Az egészségügy komplex rendszer, amelyben érdemi, eredményes változtatások csak a szabályozások, beavatkozások összehangolt kezelésével érhetők el - mutatnak rá.

Úgy értékelik, hogy a korábban is alacsony hatékonysággal,

korszerűtlenül működő közösségi egészségügyi ellátás a koronavírus-járvány után válságban van.

Majd sorolják a problémákat:

  • A korábbi, részben informálisan működő betegutak szétzilálódtak,
  • a várakozási idők számos területen extrém módon megnyúltak,
  • egyes ellátások közel elérhetetlenné váltak és számos területen munkaerőhiány lépett fel.
  • A dolgozói korfa torz, az utánpótlás erősen hiányos, főként a szakdolgozói területen komoly munkaerőhiányvan.

A közellátás rendszere sem hosszú, sem rövid távon jelen formájában nem tartható fenn, ésjelentős kiigazításra, átalakításra szorul - javasolja a MOK elnöksége, akik ezért egy Semmelweis tervvel összemérhető részletességű program elkészítését látják célszerűnek.

Javaslataik lényege:

  • Fel kell mérni a mostani tényhelyzetet, adatalapon: az egészségügy valós folyamatait, ezek költségét, illetve a tényleges kapacitásokat, ezek tényleges kihasználtságát, a munkaerő-ellátottság adatait ismerni kell.
  • A magánegészségügyről nincsenek adataik.
  • A NEAK által finanszírozott intézményekben sem ismerjük a valós tevekénységet.
  • Az ellátórendszer szerkezeti átalakítására van szükség.
mok szerkezet
  • A szerkezet önmagában nem reformálható, ezzel együtt kell változnia a rendszer működésének és szabályozásának.
  • A HR struktúrában a legfontosabb feladat a szakdolgozók állományának mennyiségi és minőségi fejlesztése.
  • A nővérbéremelés folyatása elkerülhetetlen, de külön kiemelt bérezését kell biztosítani a diplomás ápolóknak (APN).
  • Orvosi vonalon valójában nincs globális létszámhiány, de egyes szakterületeken van munkaerőhiány, és ezt egyre növeli a közszférában a magánszféra agresszív növekedése.
  • A szakképzés átalakítása fontos. A klasszikus, kizárólag szakvizsgához kötött képesítések mellettfelértékelődnek a részkompetenciákat adó licencvizsgák.
  • Otthoni ápolás és hospice ellátás fejlesztése.
  • A betegutak újraszabályozására van szükség, ehhez a kérdéskörhöz tartozik az online, egységes előjegyzési rendszer, amelytől eltérni csak külön indoklással lehet (várólisták).
  • Meg kell újítani a minimumfeltételeket. A valós igényekhez, kapacitásokhoz, korszerű szabályozási feladatokhoz társítva. A mai minimumfeltételek ideáltipikusan készültek, azaz nem a reális helyzetet, hanem a vágyott helyzet rögzítették, és így gyakorlatilag valamennyi intézmény megszegi őket valamelyik ponton és időpontban.
  • Az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ megalakulásával lehe tőség kínálkozik az egészségügyi informatikai nyilvántartó rendszerek összehangolására, a betegellátás - jelenleginél még hatékonyabb - támogatására.
Átalakulóban a magyar egészségügy, a kormány is közbelép. Kincses Gyula, a MOK elnöke jelen lesz a Portfolio szeptember 7-i konferenciáján.
  • a telemedicina hatékonyabb támogatása mind az orvos nélküli térségek pótlólagos alapellátása érdekében, mind pedig a különféle diagnosztikai eszközök és betegnél otthon viselhető/használt orvostechnikai eszközök adatainak központi feldolgozásával és tárolásával, betegadatokhoz csatolásával.
  • támogatni kell a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások, kutatások és terjedését az orvosi munka támogatása érdekében,
  • műtéti és szakvizsgálati központi előjegyzési rendszer kialakítása a várólisták hatékonyabb ledolgozása és hatékony betegirányítás, egyenletes betegelosztás érdekében
  • betegelégedettségi és szakmai minőségi mutatók mérésének, elemzésének az informatikai és szervezeti hátterének megteremtése
  • központi egészségügyi dokumentumtár létrehozása
  • A finanszírozásban elengedhetetlen a reális - valós költségek elismerése
  • minőség és mennyiség (teljesítmény) alapú indikátorokra épülő teljesítményarányos bérezés kerül bevezetésére, a kikerülő illegális motivációt (hálapénz) legális és transzparens ösztönzéssel pótolva
  • Az alapellátás fejlesztésben ezért többféle modell, működési - szervezési forma együttélésére kell felkészülni, és azokat kell kiemelten támogatni, akik a korszerűbb működésre akarnak átállni.
  • A tartósan betöltetlen praxisok száma folyamatosan nő, de ezen a területen gyors javulást lehet elérni a fenntarthatatlan praxisok felszámolásával, összevonással, praxishatárok kiigazításával.
  • A szakorvosi feladatok integrálási lehetősége az alapellátásba
  • Az alapellátás megerősítése szakdolgozók, diplomás ápolókkal, más segítőkkel
  • A népegészségügyi (közegészségügyi - járványügyi) rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
  • A magyar lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország gazdasági - kulturális helyzetéből vagy a magyar egészségügy teljesítményéből, hozzáférésből következik. Ez elsősorban a népegészségügyi rendszer gyengeségével és a lakosság alacsony egészségtudatosságával magyarázható.
  • A MOK alapvető állítása, hogy a köz- és magánszféra viszony rendezésének alapja egy megfelelőminőségű és hozzáférésű közellátás.
  • A két szféra merev szétválasztása nem működik, illetve káros.
  • A létező tiltások ellenére működik szabályozatlan és ellenőrizetlen együttműködés a két szféra között, de nem rendszerszinten.
  • A magánegészségügy jobb megismerése érdekében az EESZT-n keresztül ennek a szektornak is elemezni kell a teljesítményét, igénybevételét, annak dinamikai változásait, de monitorozni kell az ellátás minőségét is.
  • A magánegészségügy terjedése már olyan méretet öltött, olyan tömegű, hogy visszaszorítása esélytelen, és nem is lenne a nemzetközi trendekbe illő. Ezért a magánegészségügyet az egészségügyi rendszer részének kell tekinteni, és a közszférával nem konkurens, hanem szinergista viszonyba kell hozni.
  • A két szféra jól szabályozott átjárhatóságát, ellenőrzött, transzparens, betegérdekű együttműködését kell elérni egységes szakmai szabályozással és erős ellenőrzéssel.
  • Meg kellene vizsgálni, hogy a közösségi egészségügyben a magánforrások befogadásának milyen lehetőségei vannak.
  • A magánegészségügybe hatalmas lakossági forrás áramlik, és ez ma gyakorlatilag elkerüli a közszférát. Célul kell kitűzni, hogy a közösségi egészségügy is tudjon nagyobb mértékben fogadni magánforrásokat oly módon, hogy ez segítse a rendszer transzparenciáját, csökkentse a szürkegazdaság felé sodródását, de ne sérthesse az ellátás igazságos hozzáférését.
  • Meg kell vizsgálni azt is, hogy közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
  • A Magyar Orvosi Kamara elnöksége azt a lehetőséget nem tartja károsnak, ha a szektorsemleges finanszírozás elvét alkalmazva a közfeladatokat vállalkozások, magánszolgáltatók látnak el.
  • Kockázatot ott jelenthet mindez, ahol egy szűk szegmensben a magánszféra monopol helyzetbe kerül, így a közszféra kiszolgáltatottá válik.
  • Meg kell vizsgálni azt is, hogy a várólista ledolgozás vagy lokális ellátási hiányok felszámolása érdekében is bevonhatók legyenek vállalkozások a közellátásba.

Címlapkép forrása: Getty Images

forinteuroarolyambankjegy
szennyvízkoronavírus
ukrán kórház stock
benzin
napelem háztető erdő
Közlekedési hackerek: ők okozhatják a legnagyobb kihívást

Holdblog Az új "szentháromság"

A 2008-09-es gazdasági világválság óta - minimális megszakításokkal - egy nagyon egyértelmű “szentháromság”...

Kiszámoló Új gyászos rekord

Ezt is elértük, ma már 404,7 forintot kellett adni egy euróért. Ezek után izgatottan várjuk, hogy holnap az MNB...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
szennyvízkoronavírus