kulonado-2022-kulonadok-2022-kulonado-extraprofit-ado-adozas-potado-koltsegvetes-repules-adozas-repulout-adozas-adoteher-adoterhek
Gazdaság

Különadók 2022: minden, amit tudni lehet a különadókról és a várható hatásokról

Portfolio
A kormány a hatalmas méretű költségvetési kiigazítás keretében jelentős mértékben támaszkodik adóemelésekre, ezek nagy része különadó-emelés, vagy úgynevezett pótadók kivetése. Cikkünkben bemutatjuk a különadók főbb előzményeit, a különadók kihirdetését, és minden egyes különadó-módosítás főbb részletét, így például az adó mértékét. Több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét, illetve a várható hatásokat. Mit lehet tudni a bankadó változásáról, a kiskereskedelmet terhelő pótadóról, az energiaszektort, vagy épp a repülést terhelő különadóról? Mutatjuk a legfontosabb információkat az új különadókról és a különadó-emelésekről.

A különadók kihirdetése

Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére, ugyanis június 4-én szombaton jelent meg a közlönyben a kormány rendelete az "extraprofitadóról". A közlöny, benne a sokak által várt rendelettel ide kattintva érhető el.

Ebben a június 4-i közlönyben hirdette ki a kormány "A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról" című rendeletét. Érdekes, hogy egy hétvégi napot választott a költségvetést rendbe hozó intézkedések kihirdetésére, azonban ez nem teljesen szokatlan a kormánytól, mert korábban is volt arra példa, hogy a fontos, de nem feltétlenül nagy népszerűségnek örvendő lépéseit egyedi időpontokban jelentette meg.

A mostani rendelet közvetlen előzménye egyébként, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofitadó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is.

A 11 oldalas és 15 fejezetből álló kormányrendelet felsorolta a bejelentett különadók és adóemelések részleteit. Emlékezetes, a kormány május végén jelentette be, hogy a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében 8 szektorra (bankok, energetika, biztosítók, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazók, telekommunikációs cégek, légitársaságok, reklámszektor) vet ki adókat, vagy emeli meg a már meglévő különadó-sarcot. Ebből idén 815 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kormány. De mindezek mellett a most kihirdetett rendeletben szerepel a cégautóadó és a NETA-adó módosítása is. Az ilyen egyéb adóemelésekből jövőre 100 milliárd forintnyi többletbevételt vár a kabinet.

Megtaláljuk a rendeletben "az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók" szabályait, a légitársaságok hozzájárulásának nevezett különadót, a cégautóadó emelését, a gyógyszerforgalmazási törvény módosítását, az energiaellátók jövedelemadójának módosítását, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés új szabályait, a népegészségügyi termékadó módosításait, a távközlési adó változtatását, a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását, a biztosítási adóról szóló törvény változtatását, a jövedéki adóról szóló törvény módosítását, a kiskereskedelmi adó szabályainak változását, a bányászati törvény eltérő szabályait. A 11 oldalas dokumentum érdekessége, hogy szinte minden előzetesen bejelentett különadó-változtatást tartalmaz, egy kivételével: a reklámadó nincs benne. Elképzelhető, hogy ennek az az oka, hogy ez az adónem 2023. január elsejétől tér vissza, mert a kormány addig függesztette fel ennek az alkalmazását. (A Költségvetési Tanács 2023-as költségvetésről szóló véleménye alapján például azt tudjuk, hogy a reklámadó kulcsa 0 százalékról 7,5 százalékra emelkedik az adóalap 100 millió forint feletti részére vonatkozóan 2023. január 1-jétől.)

A meglévő különadó mellett extraprofitadó jön a bankok számára

A rendelet kimondja, hogy "a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett".

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%.

Különadó az energiaszektorra

A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett - olvasható a rendeletben. Az újfajta különadó képletét is meghatározta a kormány, amely a Brent és az orosz olaj árának különbözetén alapul.

Az új, energiaszektort, de lényegében egyedül a Mol-t érintő különadó mértéke 25%.

Vadonatúj különadó

A rendelet tartalmaz egy újfajta különadót is, amiről eddig a kormány a széles nyilvánosság számára nem közölt semmilyen információt. Ez is az energetikai szektort érinti, és a pár nappal ezelőtt, a befektetők számára kiküldött rövid tájékoztatóban volt benne fél szóval (a kötelező átvételi tarifából - KÁT - származó bevételek hasznosítása az egyetemes szolgáltatásokban).

Ezek szerint új különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett – a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével –

  • a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,
  • b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és
  • c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,

ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatásigénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

Az e § szerinti különadó mértéke 65 százalék.

A légitársasági különadó

A rendelet megállapítja, hogy hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység. Az előzetes közlésekkel összhangban a hozzájárulás fizetésére kötelezett az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet. A hozzájárulás alapja az (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, a (2) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve.

A hozzájárulás mértéke

  • a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,
  • b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

A gyógyszerszektor különadója

Módosítja a kormány a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valaminta gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt is.

2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

Itt is elmondható, hogy a korábban közölt információkkal ellentétben nem egységesen 4 százalékos többletteher jön az érintett gyógyszerforgalmazók számára, hanem 8 százalékos (20 helyett 28%), de nem minden termék után.

Az (1) bekezdést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

A bioetanol gyártókat érintő adó

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénytől (a továbbiakban: Távhő. törvény) eltérően a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül.

Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy az energiaszektorból érkező 300 milliárd forintból 250 milliárd forintot fog a Mol állni, a maradék egy új szektorra esik. A rendelet részletezte őket is.

  1. feldolgozóipari gyártó: a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó;
  2. bioetanol gyártó: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket gyártó;
  3. keményítő, keményítőtermék gyártó: a TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző;
  4. napraforgóolaj gyártó: a TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10, 1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó.

A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig. A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

Távközlési pótadó

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban: adóalany) a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére – és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

A távközlési pótadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap

  • a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Az adóalanynak

  • a) 2022. november 30-ig a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (8) bekezdésre figyelemmel megállapított összegű;
  • b) a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2023-ban kezdődő adóévre a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű

pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.

A pénzügyi tranzakciós illeték változásai

A legfontosabb változás, hogy emelkedik az illeték tranzakciónkénti maximális összege: az eddigi maximum 6000 forintos összeg maximum 10000 forintra nő.

Emellett a rendelet 4. paragrafusa kiterjeszti a tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget az értékpapír-kereskedelemre. 

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a szolgáltatónak (aztán majd a gyakorlatban az ügyfél, mert várhatóan áthárítják a díjat) az ügyfelek értékpapírvásárlása után kell adót fizetnie, eladás után nem.

Fontos jellemzője a szabályozásnak, hogy csak a Keler Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszközökre terjed ki, vagyis a magyar ISIN-nel rendelkező értékpapírokra.

A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. Eddig 6 ezer forint volt a maximum érték. 

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénytől (a továbbiakban: Pti. tv.) eltérően a Pti. tv.-t a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – az e §-ban meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell. Ezzel a kormány lényegében célkeresztbe vette a külföldi háttérrel rendelkező, új típusú, Magyarországon is egyre népszerűbb pénzügyi közvetítőcégeket, ami nem váratlan, ugyanis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt heti háttérbeszélgetésen már előrevetítette, hogy például a Revolutot és a Transferwise-t is az adó hatálya alá szeretnék vonni.

Mentesül a pénzügyi tranzakciós illetékkötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

Változik a biztosítókat terhelő különadó

A 16. paragrafusban találhatók a biztosítókat érintő jogszabályváltozások. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.

A pótadó adóalaprésztől függő mértékéről itt írtunk.

A kiskereskedelemben is itt a pótadó

A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

Vagyis ezzel eldőlt, hogy 2022-ben még nem emelkednek a sávos kiskereskedelmi különadó kulcsai, hanem az érintett cégeknek közel megduplázzák (80%-kal növelik) az adófizetési kötelezettségét. Ez alapvetően újdonság a korábbi információkhoz képest. A 2023-ban kezdődő adóévben viszont már új adómértékeket kell alkalmazni a kormány döntése értelmében, a 4 sávos különadó esetében a 3 legfelső sáv adókulcsa emelkedik.

Hogyan változik a bányajáradék?

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

  • a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 48 százaléka,
  • b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42 százaléka, amennyiben a bányajáradék Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint számított mértéke a 42 százalékot nem éri el,
  • c) a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 36 százaléka.

Emellett lényeges új kötelezettségeket is előír az érintett cégeknek a kormány: ilyen például, hogy idén és jövőre is a tavalyi mennyiséget kell kitermelni és ha valaki nem teszi ezt, akkor büntetést kap, legalább a bányajáradékkal megegyező összegűt.

Változik a gépjárműadóról szóló törvény

A CÉGAUTÓADÓ HAVI MÉRTÉKE KÖZEL MEGDUPLÁZÓDIK.

Változik az egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdésétől eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Népegészségügyi termékadó-változások

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 6. §-ától eltérően az adó összegét a 2. melléklet szerinti táblázatban meghatározott adómérték alkalmazásával kell megállapítani - mondja ki a rendelet.

Így például a cukros üdítők eddig fizetett 15 forint/liter adójával ellentétben az új szabály értelmében 23 forint lesz az adómérték. Az energiaitalok adótartalma típustól függően: az egyik 50 forint/literről 65 forint/literre emelkedik, míg a másik 300 forint/literről 390 forint/literre például.

A sós snack-ek 300 forint/kg adómértéke 390 forintra emelkedik. Az ízesített sör után fizetendő adó: 25 forint/literről 33 forint/literre emelkedik.

Változik a jövedéki adózás

Itt konkrét termékköröket és adómérték-változásokat sorol fel a rendelet:

  • A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az adó mértéke a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer kilogramm. Ez most 4655 forint.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 forint/ezer kilogramm. Ez jelenleg 12 725 Ft/ezer kilogramm.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontjától eltérően az adó mértéke a földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3, egyébként 0,3492 forint/kWh. Ez jelenleg 28 Ft/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően az adó mértéke a villamos energiára 358,50 forint/megawattóra. Ez most 310,50 Ft/megawattóra.
  • A Jöt. 110. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően az adó mértéke a szénre 2905 forint/ezer kilogramm. Ez jelenleg 2516 forint.
  • A Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően az adó mértéke a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 900 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok. Ez most 810 forint.
  • A Jöt. 125. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke más sörre 1800 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok. Ez jelenleg 1620 forint.
  • A Jöt. 128. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a habzóborra 18 100 forint/hektoliter. Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint jelenleg.
  • A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke a más egyéb csendes erjesztett italra 10 900 forint/hektoliter. Jelenleg ez 9870 forint.
  • A Jöt. 130. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az egyéb habzó erjesztett italra 18 100 forint/hektoliter. Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint jelenleg.
  • A Jöt. 131. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a köztes alkoholtermékre 28 100 forint/hektoliter. Az adó mértéke jelenleg hektoliterenként 25 520 forint.
  • A Jöt. 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az adó mértéke a bérfőzött párlatra 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz. Itt jelentős emelésről beszélhetünk, mert most 333 385 forint az adómérték.
  • A Jöt. 132. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke az alkoholtermékre 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz. Jelenleg ez a mérték 333 385 forint.

A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)–g) pontjától eltérően a jövedéki adó mértéke

  • a cigarettára: a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 27 800 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint/ezer darab, 2023. január 1-jétől 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
  • a szivarra, a szivarkára a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 620 forint/ezer darab, 2023. január 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab
  • a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm, 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
  • a töltőfolyadékra a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 31,5 forint/milliliter, 2023. január 1-jétől 33 forint/milliliter,
  • az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 2022. július 1-jétől 35 forint/darab (szál), folyadékára 70 forint/milliliter,
  • a füst nélküli dohánytermékre a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm, 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
  • a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm, 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm.

A különadók és a költségvetés

A közelmúltban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Június 4-én megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk.

Különadók által megnövelt bevételek

Számításainkból kiderült, hogy az idei évi 815 milliárd forintnyi többlet-különadóbevétel után 2023-ban még közel 1020 milliárd forintnyi többletbevételhez jut a különadók emelése nyomán.

Vagyis jövőre a kormány még tovább növeli az adóprést a kiszemelt ágazatokon, és becslésünk összecseng Nagy Márton kijelentésével, miszerint az "extraprofitadókból" származó összeg 2023-ban elérheti az 1000 milliárd forintot.

A különadó-bevételek várható alakulása 2022-ben és 2023-ban
  2022 előirányzat 2022-ben várt többletbevétel 2022-ben várható teljes összeg 2023-as előirányzat 2023-as növekmény a 2022-ben várható összeghez képest
tranzakciós illeték 232,5 50 282,5 323,5 41
pénzügyi szervezetek különadója 60,9 250 310,9 337,9 27
biztosítási adó 115,4 50 165,4 179,7 14,3
bányajáradék 38,8 130 168,8 240 71,2
energia ágazat befizetései 54,8 170 224,8 242,3 17,5
kiskereskedelmi különadó 76,3 60 136,3 172,7 36,4
telekom adó 53,3 40 93,3 96,4 3,1
légitársaságok különadója 0 30 30 30 0
gyógyszerforgalmazók 105,76 20 125 118,4 -7
reklámadó 0 15 15 15 0
Összesen 737,76 815 1552 1755,9 203,5
Forrás: Portfolio-becslések          

A különadó-emeléseken túl van még 4 további adóemelés: jövedéki adó, népegészségügyi termékadó, cégautóadó és egyszerűsített foglalkoztatási adó. Ezek együttes hatása éves szinten a kormányzati kommunikáció szerint 90-100 milliárd forintra rúg, azonban a különadókhoz hasonló bontás és becslés ezen adónemek esetében nem végezhető el, mert a kormány nem részletezte, hogy 2022-ben az emelések nyomán mekkora többletbevételt vár az egyes adónemekben. Ezért csak a 2022-es eredeti előirányzatot tudjuk összevetni a 2023-as előirányzattal, amiből azért láthatunk érdekességeket:

  • 2022-ben a jövedéki adó esetében az előirányzat 1296 milliárd forint volt. Ez emelkedik 1458,9 milliárd forintra. A növekmény 163 milliárd forint, ami 12,5%-os növekedési ütemnek felel meg.
  • A népegészségügyi termékadóból jövőre 78 milliárd forintra számít a kormány, ami 14,2 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben előirányzott 63,8 milliárd forintos értéket. A növekmény jelentős itt is, 22,5%, pedig az alkoholos termékek kikerülnek a NETA hatálya alól.
  • A cégautóadó-bevételek növekedésének összevetése még nehezebb. A 2023-as költségvetésben ugyanis külön soron már érdemben nem jelenik meg, mivel a kormány összevonta azt a gépjárműadóval. Jövőre ezekből együttesen 173,2 milliárd forintot vár a kormány, míg 2022-ben ezek összege 129,8 milliárd forint volt. A növekedés a két adónemnél együttesen tehát 43,4 milliárd forint, ami 33%-os bővülést jelent. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a gépjárműadó 2020 óta gazdagítja a központi költségvetést, előtte az önkormányzatok bevételeit gyarapította.
  • Az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteherből 50 milliárd forintot vár a kormány, miközben az idei évre eredetileg 19,2 milliárd forintot tervezett be.

Összesen tehát számításaink szerit

A KORMÁNY KÉT ÉV LEFORGÁSA ALATT 2023 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBB BEVÉTELT SZED BE AZ ADÓEMELÉSEK KÖVETKEZTÉBEN.

Különadókból finanszírozott alapok

A kormány a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatában a hatalmas hatású fiskális lépéssorozatot azzal indokolja, hogy finanszírozást kell találnia az újonnan felállított Rezsivédelmi Alap és Honvédelmi Alap mögé:

  • A hivatalos kommunikáció szerint a Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít. Ez az alap foglalja magába a lakosság rezsiárszint védelméhez, valamint a kormány irányítása alá tartozó szervek energiaár növekedése kompenzációjához szükséges kiadási és bevételi előirányzatokat. A táblázatokból kiderül, hogy a lakossági rezsicsökkentés fenntartása jövőre 600 milliárd forintba kerülhet, míg az állami intézmények energiaár-támogatása 70 milliárd forintra rúghat. Az eredeti bejelentések értelmében az önkormányzatok és a gazdasági társaságok kikerülnének a kedvezményes rezsirendszerből, azonban azóta a kormány azt kommunikálta, hogy 100 ezer kkv bent maradhat az alacsonyabb rezsi-rendszerben.
  • A Honvédelmi Alap kiadásai jövőre 842 milliárd forintra rúghatnak és a büdzsé általános indoklása szerint ez az eszköz "csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát." A Pénzügyminisztérium által összeállított anyag itt fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy a plusz kiadásoknak köszönhetően a honvédelmi kiadások elérik a GDP 2%-át, ami a NATO felé fontos vállalás.

Nem kizárt, hogy a kormány azért is tekint egyfajta tartalékként a Rezsivédelmi Alapra, mert felfelé mutató bevételi potenciált lát az "extraprofitadókban". A legnagyobb terheket viselő vállalati megszólalásokból azt lehet kivenni, hogy nem kizárt, hogy a kormány alulbecsülte az adóemelések bevételnövelő hatását. Ha ez így lesz és például az idei teljesülés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor akár az sem kizárt, hogy a kormány menet közben felülvizsgálhatja kiadáslefaragási szándékát és visszavesz azokból.

A különadókra adott reakciók, a különadókkal kapcsolatos várakozások

A mostani költségvetési kiigazítás nagyobb, mint amit sokan vártak. Idén 1900 milliárdos a költségvetési hatása a bejelentett intézkedéssorozatnak, jövőre pedig meghaladja a 2000 milliárdot, ami mindkét évben nagyobb, mint a magyar GDP 3%-a – közölte a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének adásában Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

HOZZÁTETTE: A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA MAGYARORSZÁG ÁTMENT MÁR NÉHÁNY KÖLTSÉGVETÉSI MEGBILLENÉSEN ÉS KIIGAZÍTÁSON, S A MOSTANI INTÉZKEDÉSSOROZAT ELÉRI EZEN KIIGAZÍTÁSOK SZINTJÉT.

A csomag struktúrájával kapcsolatban elmondta: a kiadások lefaragása adja a csomag hozzávetőlegesen 60%-át, s a bevételnövelő lépések a 40%-át. A mostani kiigazítás mérete vélhetően elég lesz arra, hogy egyensúlyba hozza a büdzsét, de fontos látni, hogy ez csak abban az esetben igaz, ha a kormány rendezi a vitás ügyeit az Európai Unióval és megállapodás születik arról, hogy a már betervezett EU-s pénzek valóban meg is érkeznek Magyarországra.

A különadók gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban Madár István május végén elmondta: bár a kormány bízik benne, hogy az általa csak extraprofit-elvonásnak minősített különadók nem változtatnak majd a cégek üzleti tervein, és nem fognak áremeléshez vezetni, félő, hogy ez nem minden esetben lesz így.

kiemelte: A LÉGI KÖZLEKEDÉSBEN PÉLDÁUL NEMHOGY EXTRAPROFIT NINCS, A MŰKÖDÉS A MAI NAPIG NEM ÁLLT VISSZA A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ELŐTTI SZINTRE.

Lapunk vezető makrogazddasági elemzője közölte: bár a különadókat a kormány két évre jelentette be, az elmúlt évek tapasztalata az, hogy az ilyen intézkedése gyakran nemcsak átmeneti jelleggel maradnak velünk. Az extrán fizetendő terhekkel kapcsolatban megjegyezte: az összeg legnagyobb része (körülbelül harmada) a bankokra nehezedik, akik érvényesíteni tudják az új adót az árazásukban.

EMELLETT FÉLŐ, HOGY A CÉGEK ÚGY ÉRTÉKELIK: A MAGYARORSZÁGI PROFITKILÁTÁSOK CSÖKKENNEK, AMINEK MÁR LEHET HATÁSA A GAZDASÁGI PÁLYÁRA IS.

A piacok számítottak a költségvetési kiigazításra, de a reakciók alapján az intézkedés mértéke, valamint az érintett szektorok köre okozott meglepetést. Extraprofitra valós definíció nincs, a befektetők számára a különadók egyértelmű üzenete, hogy a magyar részvények a szokásosnál kockázatosabbak, a tőzsdei reakciókat pedig fűthette, hogy a kiigazítás részletei csak lassan csordogáltak – mondta a bejelentéseket követően a Portfolio elemzője, Nagy Viktor.

Soós Károly Attila, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója szerint, ha ma különadót vetnek ki egy ágazat nyereségére, és különösen, ha meg is indokolják, hogy miért azt az ágazatot sújtják ezzel, akkor arra kell számítanunk, hogy ezt holnap, holnapután is megismételhetik, ezért kevéssé fektetünk be abba az ágazatba. Hozzátette: lehet, hogy éppen annak az ágazatnak a fejlődése nagyon fontos a jövedelmek gyarapítása, új munkahelyek teremtése szempontjából.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nehezen megfoghatóak a csomag növekedést lassító hatásai. A takarékosabbá váló kormányzat, az állami beruházások visszavágása nem kizárt, hogy pár tized ponttal mérséklik már rövid távon is a növekedést. A nem befektetőbarát üzenetek, lépések viszont inkább a középtávú GDP előrejelzésekre nézve jelenthetnek kockázatot. A váratlan extraadók üzleti bizalmat romboló hatásuk révén könnyen visszavethetik a magánszféra beruházási hajlandóságát, rosszabb esetben akár a különadók által közvetlenül nem érintett iparágakat is megszorításokra, a beruházások halasztására késztetheti, ami késleltetheti az alapvetően a termelékenység további javulásán alapuló gazdasági felzárkózást.

A különadók összege 2023-ban

  • A bányajáradék előirányzata (240 milliárd forint) az intézkedéscsomag hatására a 2022. évi várható teljesítéshez viszonyítva több mint háromszorosára emelkedik.
  • Az energiaellátók jövedelemadójának előirányzata (242,3 milliárd forint) több, mint négyszer magasabb a 2022. évi várhatónál.
  • A pénzügyi szervezetek különadója címén 337,9 milliárd forint befizetés érkezhet az államkincstárba, amely közel ötszöröse a 2022. évi várható teljesítésnek.
  • A kiskereskedelmi adó előirányzata (172,7 milliárd forint) 84,5 százalékkal magasabb a 2022. évi várható teljesítésnél a felső két adókulcs emelkedésének köszönhetően.
  • A 2019-es törvénymódosításnak megfelelően a reklámadó kulcsa 0 százalékról 7,5 százalékra emelkedik az adóalap 100 millió forint feletti részére vonatkozóan 2023. január 1-jétől. Az intézkedésből a költségvetés 15 milliárd forintra számíthat.
  • A tranzakciós illeték előirányzata (323,5 milliárd forint), 33,4 százalékkal lépi túl az előző évi várható teljesítést.
  • A távközlési adó 2023. évi előirányzata (96,4 milliárd forint), 71,8 százalékkal több az előző évi várható teljesítésnél.
  • A biztosítási adó előirányzata (179,7 milliárd forint) 54,9 százalékkal több az előző évi várhatónál.
  • A légitársaságok adója új kötelezettség (a két új alap létrehozásával függ össze), ebből 30 milliárd forint bevétel érkezhet 2023-ban a költségvetésbe.

A fent felsorolt

KÜLÖNADÓK ÖSSZEGE 2023-BAN 1637,5 MILLIÁRD FORINT.

A különadó EU-s forrásokkal való kapcsolata

Az OTP Bank elemzői a kiigazító csomagról kiadott értékelésükben úgy vélekedtek, hogy az a várakozásoknál nagyobb, és ennek nyomán teljesülhetnek a kormány hiánycéljai, egy feltétellel: ha a magyar kormány megállapodásra jut az Európai Bizottsággal az uniós források kifizetéséről. Mindez tehát azt is jelenti, hogy óriási kockázat övezi a költségvetési pályát és akkor a kiigazító csomag végrehajtásában rejlő aknákról még nem is beszéltünk. A kormány is tisztában van azzal, hogy szükség van még idén az uniós forrásokra a költségvetés stabilitása érdekében.

Az OTP elemzőinek részletes táblázataiból kiderül, hogy 2022-ben 1306 milliárd forintot, 2023-ban 2365 milliárd forintot tekintenek kockázatokkal övezett EU-s bevételnek, vagyis ezek a tételek maradhatnak el megállapodás hiányában. Ha ezek a források nem érkeznek be a költségvetésbe, akkor a kiigazítási igény idén 4,6%, míg jövőre 6,6% lenne.

EGY ILYEN ESETBEN TEHÁT MÁR NEM LENNE ELÉG A NAPOKBAN BEJELENTETT KÖLTSÉGVETÉSI KIIGAZÍTÓ CSOMAG,

azon felül 2022-ben 1,5 százalékpontnyi, míg 2023-ban 2,8 százalékpontnyi további egyenlegjavulásra lenne szükség.

A különadó kiskereskedelemre való hatása

Nem kizárt, hogy a költségvetési kiigazítás keretében megemelt kiskereskedelmi különadóból származó bevételek idén és jövőre is a vártnál sokkal jobban fogják hizlalni a központi költségvetést.

A blokkk.com kereskedelmi szakportál is elvégezte a becslését arra vonatkozóan, hogy a kiskereskedelemben összesen mekkora különadó-fizetési kötelezettség keletkezik 2022-ben és 2023-ban. De előtte még néhány szó a kormányzati várakozásokról a kisker-különadót illetően:

  • 2021-ben 64,8 milliárd forint volt az előirányzott adóbevétel, és ehelyett lett 78,6 milliárd forint. Vagyis már tavaly több mint ötödével felülteljesítette a szektor a várt befizetéseket.
  • 2022-ben az eredeti előirányzat 76 milliárd forintról szólt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint idén viszont a kiskeradó-teljesítés valahol 90 milliárd forint körül is lehet és ezen felül vár 60 milliárd forintos bevételnövekedést a "pótadó" kivetése után a kormány. Vagyis az idei várakozása 150 milliárd forint körül lehet erre az adónemre.
  • 2023-ban a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban 172,7 milliárd forintos előirányzat szerepel.

A szakportál a fentiekhez képest nagyobb várható befizetésekkel számol a 2022-es és 2023-as évekre. 2022-ben 16 ezer milliárdnál jóval nagyobb lesz a boltos költekezés értéke. A boltos felextrázott kiskeradó pedig nagyjából másfél százaléka lehet a nettó bevételeknek. Ez azt is jelenti, hogy el is viszi az adózás utáni eredményt, a profit egészét az átlagot tekintve. Ha pedig az élelmiszerár-stop veszteségét is hozzácsapnánk az eredmény megcsapolásához, akkor már a veszteségeket kellene latolgatni.

A portál becslései szerint az idén várható kiskereskedelmi különadó értéke 100 milliárd forint lett volna, és ehhez jöhet hozzá a kihirdetett rendeletben megjelent 80%-os pótadó összege, ami 80 milliárd forint. Vagyis 2022-ben összesen 180 milliárd forintot fizethet be ezen a jogcímen a szektor. Míg jövőre ez az összeg elérheti a 200 milliárd forintot.

Ebből a becslésből kiindulva

A KORMÁNY IDÉN ÉS JÖVŐRE IS 30-30 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBBET TEHET ZSEBRE, MINT A JELENLEGI TERVEK A KISKERESKEDELMI KÜLÖNADÓ ESETÉBEN.

Ez a számítás is alátámasztja elemzésünk egyik fontos következtetését, miszerint a kormány ceruzája túlságosan is vastagon fogott, amikor az adómértékekről, adókulcsokról kellett döntenie a hiányzó összegek beszedése érdekében. Ez alapján pedig csak megismételni tudjuk: nem kizárt, hogy a kormány alulbecsülte az adóemelések bevételnövelő hatását. 

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy a kiskereskedelmet sújtó sarc legnagyobb viselője a hat legnagyobb élelmiszeráruházlánc, amelyek nevezetesen mind külföldi tulajdonban vannak. Az érintett cégek a legutóbbi beszámolója a 2020-as évről szól (várhatóan a hetekben-hónapokban fogják közzétenni a 2021-es üzleti teljesítményeiket), az itt található nettó árbevétel-számokat korrigálhatjuk fel a 2021-es és 2022-es eddigi forgalombővüléssel annak érdekében, hogy becslést kapjunk arról, mekkora különadó-összeget fognak befizetni 2022-ben. Számításaink eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A főbb kiskereskedelmi láncok által fizetendő különadó összege (mrd Ft)
Cégnév Régi kulcsok mellett  Új kulcsok mellett
Lidl 16,1 24,8
Spar 15,1 23,2
Tesco 14,0 21,5
Auchan 7,5 11,7
Penny Market 6,1 9,6
Aldi 5,7 8,9
Összesen 64,6 99,6
Forrás: Portfolio-számítás

A fenti táblázatból jól látható, hogy a 6 külföldi tulajdonú áruházlánc 2022-ben közel 100 milliárd forintnyi plusz adót fizethet be, ami az idénre várható 140-150 milliárd forintos teljes kiskereskedelmi különadó kétharmadánál is nagyobb arányt jelent.

A LIDL, A SPAR, A TESCO, AZ AUCHAN, A PENNY MARKET ÉS AZ ALDI 2022-BEN 35 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBB KISKERESKEDELMI KÜLÖNADÓT FIZETHET BE A KÖLTSÉGVETÉSBE A MAGASABB KULCSOK MIATT, MINT AMIT EDDIG TERVEZTEK.

Tehát a kormány által várt 60 milliárd forintos többlettehernek több, mint a felét ez a 6 nemzetközi tulajdonú lánc viseli. Rajtuk kívül is vannak még nagy szereplők, amelyek komoly összegeket fizethetnek pluszban a közösbe az adókulcsok emelése nyomán:

  • A Media Markt például a 2021 szeptemberéig terjedő üzleti éve után 1,9 milliárd forintnyi kiskereskedelmi különadót fizetett be. Ez a tétel most könnyen 3 milliárd forint fölé emelkedhet.
  • Az IKEA 2021 augusztus végéig lezárt legutóbbi 1 évében 110 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ami alapján a különadó kötelezettsége 1,3 milliárd forint lehet az új szabályok értelmében, az eddigi kulcsokkal számolt 650 millió forint helyett.
  • Az OBI a 2020 végéig tartó egy évében a beszámolója alapján 530 millió forintnyi különadót fizetett. Az idei éve után az új kulcsok mellett 1,6 milliárd forintot is fizethet.
  • Az időközben egyesülő eMag és Extreme Digital online kereskedőknek az egyesített árbevétele 110 milliárd forint felett lehetett 2020-ban, így várhatóan ők is 1 milliárd forint feletti különadót fizethetnek.

Érdemes kitérni arra is, hogy mint minden eddigi kiskereskedelmi különadó, úgy a mostani emelés sem sújtja ilyen jelentős mértékben a hazai élelmiszerláncokat, a CBA-t, a Coop-ot és a Reál üzleteket, mivel ezek nem egy kézben vannak, hanem egymástól kvázi független láncoknak tekinthetők. Ezért az egyes egységei fizethetik a mérsékeltebb kulcsú sarcot, amennyiben árbevételük meghaladja az 500 millió forintot, vagy a 30 milliárdot.

Újabb eszköz lehet a különadó?

A nagyobb láncok arányaiban sokkal magasabb különadó-terhelésére mondja azt a kormány, hogy a közteherviselésből arányosan erősebben vegyék ki a részüket.

Közben az árstop is sújtja az élelmiszer-kereskedőket, piaci becslések szerint ez az kormányzati beavatkozás az élelmiszerboltok számára februártól június végéig (eddig van most meghirdetve) 60-70 milliárd forint bevételkiesést jelent az érintett cikkelemek körében. Ha mindehhez a két lényeges tételhez hozzávesszük a beszolgáltatási törvényt (valamint az építkezésekre vonatkozó speciális szabályokat, lásd plázastop), akkor jól látható, hogy a kiskereskedelem területén nem mondhatjuk befektetőbarátnak a kormányt. Mindez azonban nem véletlen, van ugyanis egy másik, kimondott és évek óta dédelgetett határozott célja a kormánynak:

MÁS SZEKTOROKHOZ HASONLÓAN ITT IS 50% FELETTI MAGYAR/NEMZETI TULAJDONT SZERETNE LÁTNI.

Erre több jel is utalt a közelmúltban, a parlamenti választásokat követően. Orbán Viktor egyenesen azt mondta még áprilisban, hogy nem lehetetlen, hogy a kormány kiszorítja a magyar piacról a külföldi kiskereskedelmi láncokat. Bár végül a területet nem Lázár János kapta meg, aki korábban hangoztatta a külföldi láncokkal szembeni álláspontját, hanem Nagy István agrárminiszterhez került. Gazdaságstratégiailag viszont Nagy Márton is beleszólhat ebbe a kérdésbe, hiszen ő felel a gazdaságfejlesztésért és parlamenti bizottsági meghallgatásán egyértelműen kifejezte ő is, hogy a hazai kiskereskedelemben növelni kell a nemzeti tulajdon részarányt.

A különadó kereskedelemre való hatása

"A vállalkozások mozgásterét szűkíti az extraprofit adó" címmel adott ki közleményt az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely 2022. május 27-i közgyűlésén áttekintette a kormány részéről egy nappal korábban bejelentett extraprofitadó bevezetésének várható következményeit a kereskedelemben.

Sajnálatos módon az extraprofit adó előkészítése során az OKSZ tagvállalkozásaival nem került sor egyeztetésre. Ezt ugyanakkor az OKSZ tagvállalkozásai elengedhetetlennek tartják a kereskedelem működését meghatározó kérdésekben, az ágazat legnagyobb súlyú szakmai tömörüléseként, a szükséges kormányzati intézkedések végrehajtása és az árubiztonság megőrzése érdekében - fogalmaztak közleményükben.

Ahogyan megírtuk, mindezidáig az OKSZ volt az a szervezet, amely mindig hűtötte a kedélyeket az árubiztonság, a folyamatos ellátás kapcsán. A Covid és a háború kitörése után, pánikbásárlások időszakában is a magyar kiskereskedelem cselekvőképességét hangsúlyozták és kizárták az áruhiány lehetőségét. A különadó bevezetése most úgy látszik, fordulatot hozott, amely olyan sokkot jelent az ágazatnak, hogy ők maguk vetik fel az áruellátás biztonságát, miután a kormányzat nem egyeztetett velük a kérdésben.

A különadó forintra való hatása

Átlépte az euró-forint jegyzés a lélektani 400-as szintet, ezzel korábban sosem látott mélységbe esett a magyar deviza. Ennek hátterében továbbra is hangulati és fundamentális tényezők együttesen állnak, nagyon úgy tűnik, hogy most minden összeesküdött a forint ellen.

A kormány nemrég bejelentett költségvetési kiigazításának kettős az üzenete: egyrészt pozitív, hogy tartani akarják a hiánycélt, másrészt viszont az újabb különadók nem tűnnek piacbarát lépéseknek.

A különadó inflációra való hatása

A májusi adatokban az előző havinál is erőteljesebben látszik majd a háború hatása, amely különösen az élelmiszerek esetében lesz jelentős. A háború elhúzódása, a forint további gyengülése, illetve a különadók, a jövedéki adó és a chipsadó emelése nyomán az infláció tetőzése a korábban vártnál később és magasabb szinten várható, így az év egészére vonatkozó prognózist is felfelé kell módosítani – emelte ki Regős Gábor. Bár az idei évben az inflációt felfelé húzó tényezők jelentős része a jövő évben már reményeink szerint nem lesz jelen a piacon, az inflációs várakozások növekedése miatt a pénzromlás gyors lassulására nem számítunk – tette hozzá a Századvég Gazdaságkutató szakértője.

A pénzügyi szektor és a különadó

Három nagy változást hoztak a pénzügyi szektor számára az új szabályok:

  • az új banki különadó a 61 milliárdosra tervezett bankadó mellett mintegy 250 milliárd forintot von el a hitelintézetektől és a pénzügyi vállalkozásoktól, alapja a 1990. évi C. törvény szerinti előző évi nettó árbevétel, amely a nettó kamatbevételek mellett számos nyújtott szolgáltatás (nem nettósított) bevételét is tartalmazza, nem kizárólag a beszámolókban szereplő díj- és jutalékbevételeket. Az adóalap pontos összege az éves beszámolókból így nem számítható ki pontosan, ezért a pontos számokat illetően a bankok saját közléseire támaszkodhatunk majd. Az adó kulcsa 2022-ben 10%, 2023-ban 8%.
  • a tranzakciós illeték bevétele mintegy 50 milliárd forinttal emelkedik idén a költségvetési tervek szerinti 233 milliárd forinthoz képest azzal, hogy a pénzforgalmi tranzakciók mellett a kormány az értékpapír-vásárlásokat is megadóztatja az eddigi 6 ezer forint helyett 10 ezer forintos általános tranzakciónként illetékmaximum mellett, a befektetési vállalkozások mellett a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtókat (pl. Revolut) is bevonja az adózói körbe.
  • a biztosítási pótadóval mintegy 50 milliárd forintos extra adóterhet vet ki a biztosítókra a meglévő mintegy 115 milliárd forintos biztosítási adó mellett, lásd alább.

A különadó bankokra való hatása

Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Mint emlékezetes, a jegybank 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt - derül ki az MNB friss közleményéből.

Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos különadót, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését - tudhattuk meg Jelasity Radovántól, a Magyar Bankszövetség elnökétől.

A 197/2022. kormányrendelet szerint az új adó idei alapja a tavalyi nettó árbevétel, kulcsa pedig 10%. A nettó árbevétel pontos mértéke azonban nem olvasható ki a banki beszámolókból, ezért magukhoz a bankokhoz fordultunk.

Eddig az OTP Bank (78,3 milliárd forint) és az Erste Bank (19 milliárd forint) hozta nyilvánosságra idei új különadójának összegét. A K&H Bank (20,2 milliárd), az UniCredit Bank (13,4 milliárd), a Gránit Bank (1,2 milliárd), a CIB Bank (8,7 milliárd) és a Magyar Bankholding (33,2 milliárd) esetében saját becslésünkre hagyatkozhatunk, ők ugyanis nem kívántak egyelőre számszerű választ adni.

A különadó biztosítókra való hatása

A biztosítási pótadó mintegy 50 milliárd forintos extra adóterhet vet ki a biztosítókra a meglévő mintegy 115 milliárd forintos biztosítási adó mellett.

Egyes biztosítóknak a tavalyi nyereségük két-háromszorosára rúgó pótadót kell befizetniük idén és jövőre is – mutatják a Portfolio számításai. Méretéhez képest az Uniqa és az Union rosszul, a CIG Pannónia viszonylag jól járhat a sávos kialakítású pótadóval. Ha változatlan marad a június elején kihirdetett rendelet, akkor eltűnik egyes biztosítások profittartalma, így például az egyszeri díjas életbiztosításokat nem éri meg tovább értékesíteniük a biztosítóknak. Az ügyfelekre való továbbhárítás lehetősége korlátozott, jórészt az újonnan kötött szerződések árazására lesz hatással.

Számításaink szerint a legnagyobb adóterhet az Allianz (11,9 milliárd forint), a Generali (10,0) és az Aegon (7,4) biztosítók fizethetik, a nyolc legnagyobb biztosító adózási részesedése 95% körül alakulhat, a tőzsdén jelenlévő CIG Pannónia pedig a tavalyi díjbevétele alapján mintegy 400 millió forintos adót fizethet.

A különadó magyar részvényekre való hatása

Nem tartozott a magyar részvénypiac a világ éltanulói közé az elmúlt hónapokban. Eleinte az oroszok által indított háború közelsége, a blue chip-ek relatíve magas kitettsége miatt estek a hazai papírok jobban a globális átlagnál. Ez utóbbi amúgy is komoly nyomást helyezett szinte minden részvényre az inflációs és a kamatemelési félelmek közepette.

Az utóbbi napokban pedig a járvány- majd kampányidőszakban súlyosan elszállt költségvetés kiigazítása miatti különadók okozta híráradat terhelte meg a magyar részvények árfolyamát. Ahogyan a forint is levált még a régiós devizákról alulteljesítés tekintetében, úgy a BÉT-en lévő vállalatok is egyértelműen gyengébbé váltak.

Nem segítenek a piacnak a tranzakciós adó körüli hírek sem, amely a jelek szerint kifejezetten a hazai tőzsdét hozza hátrányos helyzetbe, miközben a blue chip-eket már amúgy is lefelé húzta a kamat- és benzinárplafon, a háborús országok felé meglévő kitettség, a 10% feletti inflációs kockázatok, és most a különadók is.

A hitelminősítők és a különadó

Júliusban előbb a Fitch Ratings, majd augusztusban a Standard & Poor’s, szeptemberben pedig a Moody’s tervezi még felülvizsgálni a magyar adósbesorolást. Legalábbis az előzetes naptárakban ezek az időpontok szerepelnek a 2022-es vizsgálatokat illetően.

Ugyan a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítás felgyorsítja a hiány csökkenését, az újabb különadók növelik a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát a befektetők szemében és tovább csökkentik a bankrendszer profitját, így negatívak lehetnek a magyar adósbesorolás szempontjából – állapította meg a Moody’s a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban esedékes hitelminősítői felülvizsgálatokon könnyen elképzelhető a stabil kilátásunk rontása, vagy akár a magyar osztályzat csökkentése is.

A kormány által bejelentett költségvetési kiigazító csomag ugyan pozitív a fiskális fegyelem szempontjából, hiszen a kabinet elkötelezett a 2023-as 3,5%-os hiánycél tartása mellett. Ugyanakkor a különadók növelik a kiszámíthatatlanságot a nemzetközi befektetők szemében és csökkentik a bankok profitját – mondta a Portfolio-nak Heiko Peters, a Moody’s szenior elemzője. Ezek pedig hatással lehetnek a középtávú növekedési kilátásokra. A Moody’s korábban egy rövid elemzésében ennél egyértelműbben fogalmazott:

A HITELMINŐSÍTÉS SZEMPONTJÁBÓL NEGATÍVNAK MINŐSÍTETTÉK A CSOMAGOT.

A Mol és a különadó

A különadók és a hatósági üzemanyagár ellenére jól teljesíthet idén a Mol. Az Erste előrejelzése szerint a tavalyi 998 milliárd forint után idén 1568 milliárd forint lehet a Mol tisztított EBITDA-ja, ebben már benne van az új különadó és a hatósági üzemanyagár negatív hatása is. 

A magyar és a szlovák különadó évente 350 milliárd forint, a magyarországi benzinárplafon havonta 10-12 milliárd forint EBITDA-kiesést okoz, ha ezek nem lennének, akkor 2000 milliárd forint EBITDA-t is elérhetne a Mol.

Az elemzőház arra számít, hogy az üzemanyagok hatósági ára is érvényben marad, a magyarországi pótadókkal két évig számolnak. Az Erste azzal számol, hogy a Mol még 3 évig hozzájut a relatíve olcsó orosz kőolajhoz, és csak 2025-től kell más forrásból beszereznie olajat.

Az Erste megemelte a Mol-célárát és vételre ajánlja a Mol részvényeit. Az Erste szerint a Mol a következő években is magas osztalékot fizethet, 2023-ban és 2024-ben részvényenként 150 forinttal számol az elemzőház.

Jelen állás szerint a Mol ki tudja fizetni a különadókat, de Hernádi Zsolt Mol-vezér arra is felhívná a figyelmet, hogy a Mol az utóbbi mintegy húsz évben több mint 1000 milliárd forintot fordított az olaj és a gáz területén az ellátás biztonságát növelő beruházásra – ezek nem minden esetben térültek meg piaci alapon. Elmondta, hogy Mol ezért nem kért támogatást. Most valóban magas a Mol bevétele, de máskor meg tetemes veszteségeik vannak, ez ciklikus üzem a vezető szerint, és Hernádi a különadók kapcsán azt is megjegyezte: kíváncsi arra, hogy kapnak-e vissza pénzt az államtól, amikor majd épp megint rosszul megy.

A különadó benzinkutakra való hatása

„A szegény embert az ág is húzza. A túladóztatott szektort pedig még a különadó is kínozza”. Így lehetne összefoglalni a kisebb (egyik nagy lánchoz sem tartozó) benzinkutakat üzemeltető magyar vállalkozások aktuális helyzetét. Az érintett cégek működését ugyanis több hónapja meghatározza az árszabályozás, és gyakorlatilag egy utolsó pofon lehet számukra a kiskereskedelmi különadó megfizetése.

Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy az 500 millió forintos alsó bevételi határ látszólag megkíméli a legkisebb kiskereskedelmi szereplőket, de van egy szektor, amire ez nem igaz. Ráadásul - teszi hozzá - ezt a szektort több egyéb tényező mellett még tovább kínozza: mégpedig a kis benzinkutakat, és az azokat üzemeltető családi vállalkozásokat.

A távközlés és a különadó

A kormány extraprofitadókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.

A rendelet alapján a Magyar Telekom azzal számol, hogy

2022-BEN VÁRHATÓAN NAGYSÁGRENDILEG 25 MILLIÁRD FORINT TÁVKÖZLÉSI PÓTADÓT FIZET.

A számítás úgy jön ki, hogy a vállalat magyarországi bevételeiből ki kell vonni a készülékértékesítés (mobil és vezetékes) bevételeit, és az IT-bevételeket, így 2021-re 436,6 milliárd forint bevétel adódik, ez az adó alapja, ami alapján 25,6 milliárd forint lehet a pótadó.

Az adó várhatóan a működési költségek között kerül elszámolásra, és így arányosan csökkenti a vállalat 2022. évi EBITDA AL, illetve a szabad cash-flow mutatóinak értékét.

Az extra teher miatt a menedzsment módosított az idei célkitűzéseken.

A Magyar Telekomnál az elmúlt hónapok egyik legfontosabb témája az volt, hogy a vállalat a potenciálistól jóval elmaradó mértékű osztalékot fizet, ezt pedig a kisrészvényesek egy csoportja szóvá is tette, a Hold Alapkezelő nyilvános levélben és a legutóbbi Telekom-közgyűlésen is jelezte az észrevételeit.

A Rékasi Tiborral készített interjúban a cégvezér a különadókkal kapcsolatban elmondta, hogy a telekommunikáció az egyik olyan szektor, amelyik teljes mértékben benne maradt a különadókban az elmúlt időszakban. Iparági szinten több mint 70 milliárd forintot fizetnek be évente a költségvetésbe a szektor vállalatai, ennek közel felét a Magyar Telekom. Értik a problémát és érzik a felelősségüket az országért, de annak örülnének, ha nem kapnánk több különadót a nyakunkba, mondta Rékasi Tibor, aki az osztalékfizetés mértékével kapcsolatban külön nem emelte ki a várható különadókat a vele készített, rendelet előtti interjúban, de utólag visszatekintve részben már magyarázható a menedzsment konzervativizmusa.

A különadó repülésre való hatása

A légiszektort sújtó különadónak a földi kiszolgálást végző cég lesz az adó alanya, amely viszont a gyakorlatban ezt tovább fogja hárítani a légitársaságokra, akik majd az utasokra. A szabályok azonban megkülönböztetik a célállomásokat. Az előzetes híreknek megfelelően például 10 eurónak megfelelő plusz összeg lesz az EU-ba történő utazás, de a tengerentúli út, vagy egy ázsiai kaland 9750 forinttal drágulhat emiatt.

A légiforgalmi különadó miatt az első lépést a Ryanair tette meg idehaza. A diszkont légitársaság egy meglévő foglalásra tájékoztatásul e-mailben jelezte, hogy a kormány döntése alapján ha június 4-e előtt készült a foglalás, de a járat Magyarországról július 1-jén vagy azt követően indul, ezt az új adót ki kell fizetni a Magyar Kormány részére.

A JÁRATRA VONATKOZÓ ADÓ UTASONKÉNT 10 EURÓ, 3900 FORINT.

A gazdaságfejlesztési miniszter első közleményében elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte a kormány nevében a Ryanair jegyárusítási gyakorlatát. Egyrészt fogyasztóvédelmi eljárást indított az ügyben és a többi cégnek is üzent.

Nagy Márton közleményében emlékeztet arra, hogy "a kormány a magyar családok védelme érdekében "extraprofit-különadók" kivetéséről döntött, más ágazatok között a légitársaságokra vonatkozóan is".

A kormány minden érintett számára világossá tette, hogy

folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különadók továbbhárítását a lakosságra

- hangoztatja a miniszter, aki egyúttal azt is írja, hogy "a kormány előre jelezte: minden egyes ilyen esetben alapos vizsgálatot fog lefolytatni, a káros gyakorlattal szemben szigorúan lép fel".

A kormány elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban elutasítja, hogy a Ryanair a légitársaságokra kivetett extraprofit-különadóját áthárítja az utazókra.

Különösen visszás, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már megkezdte ezt a gyakorlatát

- olvasható a miniszter közleményében.

Miközben zajlik idehaza a fogyasztóvédelmi vizsgálat a Ryanair múlt heti, különadó-áthárításos ügyében, megszólalt a témában a kormánypárt is, miután korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is határozottan elítélte a légitársaság gyakorlatát.

Ha valamelyik szektorban felmerül az áthárítás lehetősége, ott erélyesen fel kell lépni, akár egyébként annak az árán is, hogy

ha ezt mégis megcsinálja, akkor a légitársaságokra vonatkozó adót tovább kell emelni.

- hangoztatta Hollik István, aki azt is hozzátette: ezt a példát azért mondta, hogy a légitársaságok lássák: a kormány elkötelezett az ügyben.

A Ryanair elítéli a légitársaságokra kivetett magyar különadót és egy újabb, még az előzőnél is indulatosabb hangvételű friss közleményében szólította fel Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy magyarázza meg, miért kell a koronavírus és Ukrajna miatt vesztséges légitársaságokat „extraprofitadóval” sújtani.

A közlemény szerint az ír diszkont légitársaság Nagy Mártontól az alábbi kérdésekre vár választ:

  • A légitársaságokat a magyar családok védelmében terhelik az új adóval, miközben a szektor a koronavírus és az orosz-ukrán háború miatt rekordveszteségektől szenved.
  • Miért kell a magyar családoknak és az ideutazóknak magasabb jegyárat fizetniük, amikor a magyarországi légiközlekedés is két éve szenved a Covid és Ukrajna miatt?
  • Hogyan segíti a magyar családokat a légiközlekedési adó?

A Ryanair közleménye szerint ez a különadó

nem extraprofitadó, hanem egy országúti rablás egy olyan kormánytól, ami teljesen elszakadt a valóságtól.

Ritkíthatja magyarországi járatait a Ryanair a légitársaságokra kivetett különadó miatt – mondta el a Ryanair szókimondó vezérigazgatója, Michael O’Leary egy meglehetősen indulatos interjúban.

A Ryanair vezérigazgatójának stílusa elfogadhatatlan és hagy maga után kivetnivalót - közölte szerdán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A Wizz Air elnöke szerint „szembemegy a legalapvetőbb közgazdasági elemzésekkel is annak vitatása", hogy a különadók bevezetése ne jelentene rögtön magasabb viteldíjakat egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges.

A légitársaságokra kivetett extraprofit különadó a Budapestről induló légi járatok esetében utasonként 10-15 eurós díjat jelentene, amelyet a földi kiszolgálást biztosító cégre vetnének ki, majd az továbbháríthatná az érintett légitársaságokra, akik a terhet Carey szavai alapján az utasokra terelnék.

Magyarországon a legnagyobb légiforgalmat a Wizz Air diszkont légitársaság bonyolítja le, így számára különösen nagy terhet jelentene a szektorális különadó. Robert Carey elmondta, hogy a Wizz Air jelentős veszteségeket szenvedett el a koronavírus-járvány alatt, és egy újabb gazdasági teher csak lassítaná a régóta várt fellendülést.

A Wizz Air Hungary Zrt. utolsó lezárt pénzügyi évéről (2020. április 1. és 2021. március 31. között) tavaly augusztus végén kiadott éves beszámoló szerint a járvány időszaka alatt mintegy 721 millió euró veszteséget szenvedett el, míg egy évvel korábban 286 millió euró volt az adózott nyeresége. A Wizz Air vesztesége utolsó lezárt negyedévében, 2021 utolsó három hónapjában 267,5 millió euró volt.

A Wizz Air június 14-én bejelentette, hogy a július 1-ig megvásárolt jegyek kapcsán nem hárítja át utasaira a légitársaságokra kirótt különadót.

A Magyar Kormány által 2022. július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofitadó kapcsán a Wizz Air úgy döntött, bár a meghirdetett rendelet minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat, a korábban megvásárolt jegyek esetében a légitársaság nem hárítja át utasaira a jogszabályban meghatározott összeget – áll a cég közleményében.

AZ EXTRAPROFITADÓ ÉS AZ ÜZEMANYAGÁRAK NÖVEKEDÉSE MIATT A JÖVŐBEN A VITELDÍJAK VÁRHATÓAN EMELKEDNI FOGNAK – KÖZÖLTE A CÉG.

Könnyen lehet, hogy el fogja meszelni a Ryanairt a fogyasztóvédelem, amiért visszamenőlegesen, nevesítve átterheli az utazókra a légitársaságokra kivetett különadót – véli Kiss Róbert Richárd. A légiközlekedési szakértő az RTL Klub műsorában nyilatkozva a különadó hatásaival kapcsolatban elmondta, hogy összességében drágíthatja a jegyeket, a filléres jegyek akár el is tűnhetnek.

A sör és a különadó

Az alapanyag - és csomagolóanyag - ellátásban is nehézségekkel küzdő söripart is sújtják a kormány által kivetett ágazati különadók, a jövedéki adó mértéke 1620 forintról 1800-ra per hektoliter per tényleges alkoholtartalom fok, ami bizonyosan megjelenik majd a bolti árakban is. Ugyanakkor Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója bizakodó a sörfogyasztás növekedésével kapcsolatban az első féléves adatok alapján, az éves fogyasztás várhatóan a drágulás ellenére is nagyobb lesz, mint a tavalyi, aminek az egyik hajtóereje a prémium és az alkoholmentes kategória lehetnek.

A 8 legnagyobb meglepetés a különadók terén

Az új különadókról, illetve a különadó-emelések kapcsán megírtuk, melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.

1. Kiskereskedelmi különadó

Eddig úgy tudtuk, hogy a sávos kiskereskedelmi adó alsó két kulcsa változatlan marad (0% és 0,1%) és a két felső kulcs emelkedik (a 0,4%-os 1%-ra és a 2,7%-os 4,1%-ra). Ehhez képest két újdonságot is lehet azonosítani:

  • a 2022-es évre vonatkozóan pótadót vet ki a kormány: az eredeti idén fizetendő adóteher még 80%-át kell befizetniük az alanyoknak, valamint
  • 2022-ben ugyan nem emelkednek a sávos adónem kulcsai, viszont 2023-ban igen, az új adómértékek közül pedig az mindenképp meglepetés, hogy az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz az adómérték a jelenleg 0,1%-ról.

Vagyis a legkisebb, különadóval terhelt cégeknek 50%-kal nőhet az adóterhük 2023-ban (érdemes megemlíteni, hogy arányosan nincs ekkora növekedés a legnagyobbaknál, a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégeknél).

2. Vadonatúj energetikai különadó

A rendelet tartalmaz egy újfajta különadót is, amiről eddig a kormány a széles nyilvánosság számára nem közölt semmilyen információt. Ez is az energetikai szektort érinti, és a pár nappal ezelőtt, a befektetők számára kiküldött rövid tájékoztatóban volt benne fél szóval (a kötelező átvételi tarifából - KÁT - származó bevételek hasznosítása az egyetemes szolgáltatásokban).

3. Megbontott légitársasági különadó

Az nem váratlan az előzetes bejelentések fényében, hogy jön a légiszektort sújtó különadó, és a földi kiszolgálást végző cég lesz az adó alanya, amely viszont a gyakorlatban ezt tovább fogja hárítani a légitársaságokra, akik majd az utasokra. A szabályok azonban megkülönböztetik a célállomásokat. Az előzetes híreknek megfelelően például 10 eurónak megfelelő plusz összeg lesz az EU-ba történő utazás, de a tengerentúli út, vagy egy ázsiai kaland 9750 forinttal drágulhat emiatt.

4. Megbontott gyógyszerszektor befizetés

Előzetesen az volt a terv, hogy a gyógyszerforgalmazók a TB-támogatott forgalmuk után a jelenlegi 20% helyett 24%-ot fizetnek vissza a gyógyszerkasszába. A rendelet értelmében viszont ez nem így lesz július elsejétől a gyakorlatban.

A 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség lép életbe.

Az eredeti tervek tehát megváltoztak. Érdemes megemlíteni ennek kapcsán, hogy a kormányzati különadó-bejelentések után pár nappal Varga Mihály a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével egyeztetett.

5. Biztosítási pótadó

A kormány az idei évtől pótadót vezet be a biztosítási szektor számára is és ennek az adóalapja más, mint a meglévő biztosítási adóé. Részben ugyanarra vetíti a kormány, ami után a már létező biztosítási adót is fizetik a biztosítók: a casco, a vagyon- és felelősségbiztosítások, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások aktuálisan keletkező díjbevétele. Ez azonban kiegészül az életbiztosításokkal. Nem a meglévő biztosítási adó megemeléséről van szó tehát, hanem egy olyan új, sávos "pótadóról", amely a már amúgy is megadóztatott nem-életbiztosításokon túl az életbiztosításokat is sújtja, de a kulcsok alapján kisebb (kevesebb mint feleakkora) mértékben.

6. Bányajáradék: brutális szigor a kormánytól

A bányajáradék esetében már ismert volt, hogy ezen a fronton több módosításra is készül a kormány. A rendeletből viszont kiderült, hogy garanciaelemeket is beépített a kormány annak érdekében, hogy mindenképpen befolyjon a magasabb összeg a költségvetésbe és az érintett cégek ne próbálják elkerülni azt. Tehát új kötelezettségeket visz a rendszerbe. Ilyen például, hogy idén és jövőre is a tavalyi mennyiséget kell kitermelni és ha valaki nem teszi ezt, akkor büntetést kap, legalább a bányajáradékkal megegyező összegűt.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a rendelet 28. paragrafusa kimondja, hogy a bányajáradék eltérő számítási módját nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.

7. Megússzák az alkoholok a népegészségügyi termékadót

A népegészségügyi termékadóról szóló törvényt is módosítja a kormány rendelete. A rendelet mellékletében található táblázat teljesen felülírja a törvényben meghatározott adómértékeket, és a táblázat érdekessége, hogy abban nincsenek benne az alkoholos italok és azok NETA adótartalma. Pedig eredetileg a törvény 6. paragrafusának h) pontja tartalmazta azokat.

Később egyértelműen kiderül, hogy a népegészségügyi termékadó hatálya alól kikerülnek az alkoholos italok, mivel kimondja a 13. paragrafus 4. bekezdése, hogy a "Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható".

8. Duplázódó cégautóadó

Ismert volt, hogy a kormány a különadó-intézkedések mellett egyéb adóemelésekre is készül, és az egyik ilyen a cégautóadó emelése. Az új és a régi havi adómértékek összevetéséből jól látható, hogy ez esetben közel duplázza a kormány az adóterhelést.

A különadókon túl: így nézhet ki a kiadáscsökkentés

A kormány a jelentős költségvetési kiigazító csomagját 3 pillérre építi:

  • különadók, adóemelések, 815 milliárd + 100 milliárd forint
  • minisztériumi kiadáslefaragás,
  • beruházásbefagyasztás, átütemezés.

Az már korábban kiderült, hogy például a kormány pontosan mekkora többletbevételt vár jövőre a különadókból, új adóemelésekből, később viszont részletezte a kiadás oldali intézkedések méretét is:

  • A központi költségvetés fejezeti kiadásainak tervezett csökkentése: 2022-ben 10%-os mértékben 581 milliárd forint, 2023-ban 500 milliárd forint. Ennek felelőse a pénzügyminiszter és az idei év tekintetében a határidő július 1., míg a 2023-as év tekintetében a határidő a jövő évi költségvetés benyújtása előtti idő.
  • Az állami beruházásokat felülvizsgálat céljából – ide nem értve a kivitelezés alatt levőket – felfüggeszti, amelynek költségvetési hatásaként 2022-ben és 2023-ban összesen 1150 milliárd forint megtakarítás elérendő, illetve érvényesítendő.

A 2023-as költségvetésből pedig az is kiolvasható, hogy a kormány számol egy nagyobb leépítéssel az állami szférában. Az intézkedéstől 30 milliárd forintos kiadáslefaragást remél a kabinet. Az elbocsátások híre az állami szférát érintően nem teljesen váratlan. A kiigazítási csomag május végi ismertetésekor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már jelezte: a kormányzati kiigazítások jegyében néhány száz fős elbocsátásra is sor kerülhet. Egy, a befektetőknek kiküldött tájékoztató anyagban pedig az szerepelt, hogy kiadáscsökkentés valósul meg a minisztériumoknál és háttérintézményeknél, amely a GDP arányában elérheti az 1%-ot. Ennek a része a leépítés, amit a kormány hatékonyságjavításnak nevez. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a német iparkamara rendezvényén mondta azt, hogy a digitalizáció, valamint az online térben való erős közigazgatási fejlesztéssel sikerülhet az adóhivatal és a kincstár mellett más intézményeket segíteni, hatékonyságot javítani, így a foglalkoztatás bővülése az állami szférában felszabaduló munkaerővel folytatódhat. Lényegében ez is a 4200 milliárd forintos kiigazítási csomag része. 

A Miniszterelnökség megerősítette a leépítés tényét, ugyanis azt kommunikálta, hogy "a kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. 2018-ban egy nagy létszámleépítést már végrehajtottunk". "Továbbra is az a célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van" - írták.

Címlapkép forrása: Getty Images

covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
norvégia