Májusban az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztói árindex (vagyis a hivatalos inflációs mutató) Magyarországon 10,8% volt. Ez magasabb, mint az uniós átlag (8,8%), de a balti országok jóval 15% feletti , illetve a régiós országok 12-13%-os mutatóinál azért kisebb. A 9. legnagyobb mutató így sem ad okot az örömre.

A fenti kép viszonylag jól leírja, hogy egy-egy országban mekkora drágulás zajlott le az utóbbi egy évben. Ugyanakkor a tényleges inflációs folyamatokat elfedi, hogy az Európát érő rengeteg ársokkot több országban is szabályozói eszközökkel tompítják. Vagyis ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mekkora az az inflációs nyomás, ami árkorlátozások nélkül a gazdaságban megjelenne, a fenti adatsor nem ad választ. Pedig ez sem érdektelen kérdés, hiszen a válasz utalhat arra, hogy mekkora valós inflációs kockázattal kell megküzdenie az országoknak akkor, ha egyszer a költségsokkok kifutnak a mutatókból.
Az európai inflációs adatokban mutatkozó extrém nagy különbségeket leginkább a háztartási energia (áram, gáz, fűtés) áralakulása magyarázza. Vannak országok (köztük Magyarország), ahol az árak teljesen be vannak fagyasztva, máshol viszont egy év alatt duplájára drágult ez a szolgáltatás. Ennek fő oka természetesen az energia világpiaci árának elszállása, ám ezt országonként eltérő mértékben engedik érvényre jutni a rezsiben.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!