Munkát terhelő adók
A vizsgált országok között markáns különbségek vannak a munkabérek adóztatásának és a járulékterhek viselésének megközelítésében, illetve abban is hogy biztosítanak-e kedvezményeket a gyermekes családoknak - állapítja meg a tanácsadó cég kiadványa, amely idén 10. alkalommal jelenik meg és már 22 országra terjed ki. A kiadvány minden évben a januártól hatályos szabályok alapján mutatja be és hasonlítja össze az érintett országok adórendszerét. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai országok, illetve Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az adórezsimekre jellemző változásokkal és trendekkel.
A régióban az adózás elve sem egységes, Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett.
A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja az úgynevezett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. A segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 15 és 51 százalék között ingadozik a régióban a munkavállalók bérszínvonalától és családi állapotától függően - állapítja meg az adótanácsadó cég kiadványa.
Magyarországon, ha a munkáltató 133 ezer forint nettó bért akar kifizetni (bruttó 200 ezer forintos minimálbér fizetés esetén), akkor ez összesen 226 ezer forint teljes költséget jelent számára. 93 ezer forintot a 226 ezer forintból az állam tesz zsebre. Az adóék ebben az esetben 41%.
Ezzel az adóék mértékkel a térségben a legmagasabb a magyar szint a gyermek nélküliek esetében
- fejtette ki H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója a társaság kiadványát bemutató eseményen. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy egy családban amennyiben az egyik dolgozó veszi igénybe a gyerekek után járó családi adókedvezményt, akkor a másik kereső fél adókedvezmény nélkül adózik, ezért is releváns, hogy mekkora az adóék ebben a gyermekkedvezmények nélkül számítva.
Bár a szocho mértéke csökkent 2022-ben és a szakképzési hozzájárulást is eltörölte a kormány, ennek ellenére maradt a gyermektelenek adóéke magas - mutatott rá.
Az adóigazgató megjegyezte: a KATA ezzel szemben látványos előnyt biztosít és alacsony adóterhelést, ezért itt lépéskényszerben van a kormány, főleg ha a munkajövedelmek adóztatásához viszonyítjuk a KATA adóterhelését.
A Mazars adószakértője azt is bemutatta, hogy az 500 eurós jövedelem mellett hogy alakul a gyermekesek adóéke nemzetközi összevetésben. Ebben a tekintetben a magyar adat már sokkal előkelőbb helyen áll.
Magasabb jövedelmi helyzet esetén így alakul a sorrend a gyermektelen dolgozók adóéke már relatív jobban mutat, ugyanis ezen a jövedelmi szinten egyes országok már magasabb elvonást alkalmaznak, így a 41%-os adóék már nem tűnik annyira magasnak, hazánk a középmezőnyben helyezkedik el.
Viszont a havi 2000 eurós fizetés mellett három gyermekkel a magyar adóék nagyon alacsony relatív is, más országokkal összevetve is. De ha a fenti grafikonhoz hasonlítjuk, akkor a gyermekesek az adókedvezménynek köszönhetően sokkal jobb pozícióban vannak a gyermektelenekhez képest. H. Nagy Dániel szerint ez összefügg azzal, hogy a kormány az adórendszeren keresztül is a gyerekvállalásra ösztönzi a családokat.
Ezen a ponton érdemes azt is felidézni, hogy februárban Orbán Viktor újfajta ígéretet tett, ami épp ezt az aráyntalanságot célozná, vagy kezelné. Azt mondta akkor ugyanis, hogy "van olyan csoport, ez a gyerek nélküli, átlagbérrel rendelkezők adóéke, amelynek magasabb az adóéke, mint az uniós átlag". Kérdés, hogy a jelenlegi, költségvetési kiigazítással terhelt időszakban mekkora esélye van egy ilyen fiskális lazító lépésnek.
Összefoglalóan megállapítotja a Mazars, hogy a fizetések értéke tehát nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve.
Rendkívül alacsony a TAO, de...
A vizsgált országok közül Magyarországon messze a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, de nem árt tisztában lenni, hogy egy cég melyik szektorban működik - mondta az adóigazgató. Például az energiaszektorban van egy 31%-os többlet adó, ami a nyereségre rakódik (energiaellátók jövedelemadója), és képbe jönnek a különadók és "extraprofitadók" is, ami egyes társaságokat és egyes szektorokat jobban terhel. "A tisztán árbevétel-alapú adók, mint például a kiskereskedelmi adó nem illeszkednek a rendszerbe, mégis gyakran nyúl ehhez a kormányzat; ismét bevezetik például a reklámadót" – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel.
A hazánkban a közelmúltban bevezetett rendkívüli válságadókkal kapcsolatban a Mazars adóigazgatója hozzátette: „A régió országainak többségében, így a szomszédos országokban sem tervezik a hazaihoz hasonló extraprofit-alapú adócsomag, gazdasági vagy iparági szintű válságadó bevezetését. Szlovéniában az energiaszektorban változást jelent az energiatermékeket és a villamos energiát érintő jövedéki adó mértékét rögzítő új szabályozás. Romániában szó van többek között a személyi jövedelemadó progresszívvá tételéről és az szja-mentességek csökkentéséről is. Ezek a módosítások azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a válsághelyzettel és annak kezelésével.”
Nem szabad elfelejteni a helyi iparűzési adót sem, ami az árbevétel arányában 2% (ami csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével) - mutatott rá H. Nagy Dániel.
Az adóverseny korlátait jelzi, hogy csupán egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa (Görögországban 24-ről 22 százalékra), bár hozzá kell tenni, hogy a jövő évtől kezdődően Ausztria is tervezi a társasági adó fokozatos csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog.
A Mazars szakértői azt is kiemelték, hogy az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt követte az online számlaadat-szolgáltatás. Hasonló megoldásokkal máshol is találkozhatunk a régióban: Romániában például az elmúlt években szintén kötelezővé tették az online pénztárgépek használatát.
Címlapkép forrása: Getty Images
