Kinél van a magyar államadósság?
A hivatalos adatok szerint 2021 végén 42 414 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága, ez a GDP 76,6 százalékának felelt meg. De ki birtokol ekkora összegű adósságot, vagyis ki adott kölcsön a magyar államnak?
Az MNB adatai szerint a fenti 42 400 milliárd forintos összeg nagy részét, 37 595 milliárdot a központi költségvetés által kibocsátott értékpapírok tették ki tavaly év végén, ezek gyakorlatilag a forintban és devizában piacra dobott állampapírokat jelentik. Mindez azért fontos, mert erre nézve van tulajdonosi szerkezetre vonatkozó statisztikája a jegybanknak.
A grafikonon látszik, hogy a legnagyobb tulajdonosok a pénzügyi vállalatok, melyek a teljes kibocsátott adósságállomány majdnem felével rendelkeznek. Jelentősnek mondható a külföldi szereplők és a háztartások súlya, utóbbiak az év végén már majdnem utolérték a külföldi befektetőket, áprilisra pedig le is hagyták.
Persze ezek a számok önmagukban nem biztos, hogy sokat mondanak, érdemes egy korábbi időponttal összehasonlítani. 2014 januárjában például még alig haladta meg a 20 ezer milliárd forintot a központi költségvetés által kibocsátott értékpapírállomány, vagyis nyolc év alatt kis híján megduplázódott az állampapírállomány. És a tulajdonosi szerkezetben is jelentős változások voltak, hiszen 2014-ben még az értékpapírok több mint fele külföldi szereplők kezében volt. Azóta egyrészt jelentősen nőtt a pénzügyi vállalatok súlya, másrészt egyre nagyobb szerepet kapott a lakosság.
A magyar adósságkezelési stratégia elmúlt tíz évének éppen ez volt a legnagyobb eredménye a devizaadósság részarányának csökkentése mellett, hogy nőtt a belföldi szereplők súlya.
A fenti ábrán látszik, hogy még egy fontos mérföldkőhöz érkeztett a magyar adósságfinanszírozás: ha nem az összes pénzügyi vállalatot, csak a hitelintézeteket nézzük, akkor már majdnem nagyobb a lakosság súlya, vagyis hamarosan előállhat az a helyzet, hogy a magyar lakosság finanszírozza legnagyobb mértékben az országot.
Csillapíthatatlan a bankok étvágya
Mostani cikkünkben elsősorban a pénzügyi szektor állampapírállományának növekedésével foglalkozunk. A teljes pénzügyi szektor mellett az MNB-nek van egy másik statisztikája a hitelintézetek állampapírportfóliójáról. Eszerint 2014 eleje óta 3900 milliárd forintról az év végére 10 ezer milliárd fölé nőtt az állomány, vagyis a pénzügyi vállalatok több mint 8500 milliárdos növekményéből majdnem 6300 milliárd a hitelintézeteknek köszönhető. A fennmaradó rész esik az egyéb pénzügyi vállalatokra, például alapkezelőkre, biztosítókra, nyugdíjpénztárakra.
Vagyis egyértelműen látszik, hogy a bankok étvágya csillapíthatatlan volt az utóbbi években. És ez a tendencia 2022-ben sem tört meg, sőt. A jegybank adatai szerint április végére 11 500 milliárd forint közelébe emelkedett a hitelintézetek állománya. Ha pedig csak a tranzakciókat nézzük átértékelődés nélkül, akkor az év első négy hónapjában már több mint 2000 milliárd forint volt a nettó növekedés, amivel gyakorlatilag már most teljesült a 2020-as rekordév adata.
Vagyis láthatóan idén sem fogják vissza magunkat a bankok, bár a tavalyi évben kicsit passzívabbak voltak a piacon, mivel az MNB eszközvásárlási programja extra keresletet tudott biztosítani. A program lezárásával azonban idén nagyobb feladat hárul a hitelintézetekre. Még úgy is, hogy a hozamok emelkedése miatt nem realizált veszteségük van az állampapírokon, hiszen az év eleje óta a már említett bő 2000 milliárdos tranzakció mellett is mindössze 1300 milliárd forinttal nőtt az állományuk, vagyis már látszik a komoly nem realizált veszteség a papírok átértékelődésén. Közben viszont a bankok eredményében egyre nagyobb a megvásárolt állampapírok után kapott kamatbevételek szerepe, vagyis a tendenciának van pozitív és negatív hatása is.
Jogos a kérdés, miért nőtt meg ilyen mértékben a bankok állampapír-állománya. Ennek elsődleges oka, hogy az utóbbi években a betétekből és az MNB likviditásnövelő programjaiból beáramlott jelentős összegű sterilizálatlan likviditás itt csapódott le. Vagyis abból a "felesleges" pénzből, amit nem helyeztek ki hitelként, állampapírt vettek. Ebben pedig egészen addig nem is várható jelentős változás, amíg nem emelkedik számottevően a bankok hitel/betét mutatója.
De akkor most ki Magyarország legnagyobb hitelezője?
A fenti tendenciákat látva megkérdeztük a legnagyobb magyar bankokat, hogy csoportszinten mennyi állampapírjuk van. Az eddigiekhez hasonlóan a legtöbb nagybank nem kívánt pontos választ küldeni, azonban most jelentek meg az éves beszámolók, melyekben többnyire található erre vonatkozó adat.
A magyar állampapírok legnagyobb tulajdonosa szinte biztosan az OTP Bank, a pénzintézet idei első negyedéves beszámolójában ezzel kapcsolatban az alábbi megállapítást teszi:
Az OTP magyarországi csoporttagjai az elmúlt években jelentős volumenű magyar állampapírt vásároltak, ezáltal is segítve a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását és az állam biztonságos adósságfinanszírozását. A teljes magyar állampapír portfólió nagysága a negyedév végén meghaladta a 3700 milliárd forintot, ennek nagy része forintban denominált.
Vagyis egyértelműnek tűnik, hogy
nem csak a bankok között, hanem az összes befektetőt tekintve is az OTP lehet Magyarország legnagyobb hitelezője közel 10 milliárd dolláros portfóliójával átszámítva. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar államadósság majdnem 10 százaléka van a bank kezében.
Az OTP azt is kiemeli, hogy az elmúlt években az állampapír-portfólió hozama folyamatosan alacsonyabb volt az átlagos piaci jegyzésnél. Jelenleg 2,9% körül van az átlagos hozam, miközben a hosszú kötvények referenciaértéke 8% felett van, de a rövidebb papírok hozama is meghaladja a 7%-ot a legtöbb esetben. Vagyis egyrészt a portfólión van egy jelentős nem realizált veszteség az emelkedő hozamok miatt, másrészt az utóbbi években lehettt volna magasabb hozamú alternatív eszközbe fektetni.
Persze nem minden pénzintézet esetében volt ilyen könnyű dolgunk, hiába küldtünk körkérdést a legnagyobb hazai bankoknak, a többség nem akart válaszolni arra a kérdésre, mennyi állampapírjuk van. Viszont a többi céghez hasonlóan a pénzügyi vállalatoknak is május végéig kellett benyújtaniuk 2021-es beszámolóikat, melyekből azért lehet becsléseket tenni.
Vagyis az alábbi számok inkább tekinthetők becslésnek, mint tényadatnak, de nagyságrendileg helytállók lehetnek:
Az OTP mellett az Unicreditnek és a K&H Banknak lehet még ezer milliárd forint feletti állománya, legalábbis az éves beszámolókból erre következtethetünk. Ugyanakkor a Magyar Bankholding tagjai tavaly még külön szereplők voltak,
az összeolvadás lezárása után a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank összesített állománya meghaladhatja a 2150 milliárd forintot.
De mégis miért tűnnek ezek az adatok nagyságrendileg helyesnek, ha a bankok nem hajlandók elárulni a pontos állományt? Számításaink szerint a kilenc legnagyobb banknál 9280 milliárd forintnyi állampapír lehet. Ez ugyan alig hatvan százaléka a pénzügyi vállalatok több mint 15 700 milliárdos állományának. Ha azonban utóbbiból kivonjuk az MNB 2818 milliárdos állampapír-portfólióját, akkor már több mint hetven százalékos részarányt kapunk. Az pedig reális lehet, hogy a kilenc legnagyobb magyar pénzügyi vállalatcsoport ekkora súllyal rendelkezzen, mellettük vannak még a kisebb bankok, illetve a független alapkezelők, pénztárak, biztosítók akik a maradék majdnem 30 százalékot birtokolhatják.
Címlapkép: Getty Images
