Az, hogy ma az EP-képviselők 490 szavazattal, 47 ellenében és 55 tartózkodás mellett elfogadták a rendelettervezetet, várható volt, hiszen az EP tárgyalódelegációja már május 19-én előzetes politikai megállapodást kötött a francia soros elnökséggel, amely a tagállamok nevében tárgyalt a Tanácsban.
Az akkori megállapodás lényegét részletesen megírtuk ebben a cikkben, most tehát „csak” annyi történt, hogy az EP oldaláról szentesítették a rendeletet. Ezután még egy formális jóváhagyásra visszakerül a szöveg a tagállamokat tömörítő Tanács asztalára, azután pedig gyorsan megjelenik majd az EU hivatalos lapjában is, így kötelezővé válik minden tagállamban.
Amint múltkori cikkünkben rámutattunk: részben teljesült a magyar kormány elvárása, hogy ne nehezedjen ránk túl nagy (költségvetési) teher a relatív nagy gáztárolói kapacitásaink feltöltése miatt, így az előző 5 évi átlagos gázfogyasztás 35%-áig kell feltöltenünk a saját stratégiai tárolóinkat (a magyar megcélzott 25%-os aránynál tehát magasabbra), de nem kell a saját teljes tárolói kapacitásunk 80%-áig feltölteni most. Az ugyanis brutális, a mostani magas gázárak mellett sokmilliárd eurós költségvetési terhet jelentett volna.
A fogyasztásarányos betárolási szabályrendszer tehát ezen a terhen enyhít, és éppen ma adott ki a magyar Energiahivatal egy gázpiaci összefoglalót, amiben meg is említi, hogy a biztonsági/stratégiai gázkészlet mostani 938 millió köbméteres szintjét majd októberig 1,2 milliárd köbméterre meg kell (vissza kell) emelni, illetve emellett az egyetemes szolgáltató MVM Next-nek is október elsejéig 1,87 milliárd köbméter földgázt kell betárolnia. A kettő együtt (3,07 milliárd köbméter) már a teljes, 6,33 milliárd köbméteres magyar gáztárolói kapacitásnak a 48%-át jelenti, de ha az elmúlt 5 év tényleges éves gázfogyasztásának átlagához viszonyítunk (9 milliárd köbméter körül), akkor ez a 3,07 milliárd köbméter már kiadja a jogszabályban rögzített 35%-os arányt.
Amint jeleztük: a tárolóval nem rendelkező országoknak is kötelező a saját éves fogyasztásuk legalább 15%-át valamely más tagállamban betároltatni és megállapodni ennek a pénzügyi kereteiről. Egyelőre uniós tagállamok közül nem ismert, hogy valamelyik betárolási lehetőséget kért volna a relatív magas magyar gáztárolói kapacitásokból, de közben a nem uniós tag Szerbiával már megállapodott a magyar kormány abban, hogy júliustól októberig fokozatosan 500 millió köbméternyi gázt nálunk tároltatnak be a szerbek, aztán a téli fűtési szezonban ezt fokozatosan felhasználják. Ez a szerbiai betárolás tehát majd július 1-től a szokásosnál valószínűleg intenzívebben fogja felfelé tolni a magyar tárolói töltöttségi aránymutatót, ami most 38%-on áll.
Lényeges továbbá a most véglegessé váló gáztárolói rendeletből az, hogy ezek is kritikus infrastruktúrává minősülnek és mint ilyenek, át kell esniük egy új tulajdonosi és egyéb minősítési rendszeren. Ennek az a célja, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan, mint ami Németországban például megtörtént, hogy a Gazprom a túl magas tavalyi gázárakra hivatkozva (valójában a háborúra és a gázválság kialakítására készülve) tudatosan alultöltötte az ottani tárolóit, amely idén tavaszra csaknem ellátásbiztonsági krízisig vezetett bizonyos német fogyasztói körökben (Gazprom Germania), és ezért a német államnak kellett átvennie az operatív irányítást. Azóta pedig fokozatosan halad az ügy az állami tulajdonosi átvétel felé (állami feltőkésítéssel), majd a helyzet rendezése felé, hogy aztán azok a tároló tulajdonosok is át tudjanak menni az újonnan kialakított minősítési rendszeren, akárcsak az összes uniós stratégiai tároló.
Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács médiatára az Athén melletti LNG-tároló feltöltéséről.
