Előfizetői tartalom

Miért 400 forint az euró és ez miért baj?

Török Zoltán, Raiffeisen Bank
Amikor elkezdődött az idei év, akkor még csak kevés felhőt láttunk a gazdasági kilátásaink egén. Az aktuális európai Covid-hullám ugyan még messze nem csengett le, de a lakosság nagyobb része már túlvolt az oltásokon, és azt gondolhattuk, hogy a világjárvány legnehezebb időszakán túl vagyunk. A poszt-covid inflációs probléma ugyan egyre többeket foglalkoztatott, de a jegybankok narratívája még arról szólt, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. És a forint árfolyama is megnyugodni látszott, az év eleji 370-es után jöttek a 360 alatti euró/forint szintek. De a háború megváltoztatott mindent, és mára sötét felhők gyülekeznek mindenfelé. Európa az energiabizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van, és hamarosan dörömbölni kezd. Az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban, és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig velünk marad, egy euró pedig 400 forintot ér. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy szétszálazza azt, hogy az idei forintleértékelődésben mely okok és milyen mértékben játszottak szerepet. Előre elárulom: az eredménynek nem nagyon fogunk örülni – és ez elég nagy baj.

Amikor a forint árfolyampályáját vizsgáljuk, akkor azt érdemes nem kizárólag önmagában nézni, hanem a régiós társakkal együtt elemezni. Egyrészt azért, mert a meghatározó külső hatások (pl. világjárvány, háború, a nagy jegybankok monetáris politikája stb.) jellemzően hasonlóképpen érintik a környező gazdaságokat is, mint a miénket, másrészt azért, mert a globális...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 943 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái