kina szallitas kereskedelem export
Gazdaság

Gyorsan romlik a magyar gazdaság külső egyensúlya

Portfolio
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.

A magasabb energiaárak, az erős belföldi kereslet és a félvezetőhiány miatt akadozó export - ezek vezettek oda, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya és a magyar gazdaság nettó finanszírozási igénye az első negyedévben a GDP 6%-6,5%-ára romlott - így értékelik az OTP elemzői a legutóbbi statisztikai adatokat.

A számok meglepőek lehetnek a külső egyensúlyi mutatókat fél szemmel követők számára: a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a napokban közzétett jelentésében 2,4%-os GDP-arányos finanszírozási igényről számolt be. A két szám közötti különbség fő magyarázata, hogy a finanszírozási képesség legfontosabb elemét, a folyó fizetési mérleg egyenlegét az előbbi a finanszírozási tételek oldaláról ("alulról"), utóbbi a reálgazdasági műveletek felől ("felülről") rakja össze. Hogy a kettő közül melyik tükrözi pontosabban az egyensúlyi folyamatokat, nem sok kétségünk lehet. A múltban többször bizonyosodott be, hogy az utólagos pontosítások végül arra vezetnek, hogy a felülről számolt mutató zár az alulról számított felé.

Az MNB-nek sincs ezzel kapcsolatban sok illúziója, legalábbis erre utal, hogy a friss előrejelzése szerint az idén a folyó fizetési mérleg hiánya 5,6-6,6 százalékos lehet. Az OTP ennél is nagyobb, 7% körüli deficitre számít.

A kereskedelmi bank szakemberei az első negyedéves adatokat értékelve azt is megállapították, hogy a devizatartalékok éppen elérik azt a szintet, amely a rövid lejáratú külső adósság szintje alapján még megfelelő. A korábbi negyedévekben a devizatartalék bőségesen elegendő volt, ám most a külső adósság, különösen a rövid lejáratú külső adósság gyorsan nőtt a hiány növekedésével párhuzamosan. Ez akár előre vetíthetné, hogy a tartalékszint a közeljövőben elégtelenné válhat, ám ez mégsem valószínű, ugyanis két tényező is támogató hatású. Az egyik, hogy az adósságnövekedés részben olyan (remélhetőleg egyszeri) tényezők miatt történt, mint a kereskedelmi hitelek megugrása, amit a növekvő készletek által vezérelt gazdasági növekedés magyaráz. A másik, hogy a második negyedévben devizakötvényt adott el a magyar állam, ami devizaeszközként a tartalékot növeli, így a megfeleléssel bizonyára nem lesz probléma.

A rövid lejáratú adósságszabály és az IMF-szabály (amely a külső adósságot, a monetáris bázist és az importtal kapcsolatos szabályokat egyesíti, valamint figyelembe veszi az árfolyamrendszert) legalább 33 milliárd eurós tartalékállományt sugall, a legfrissebb, május végi tartalékunk 34 milliárd euró volt.

A közeljövőben a romló egyensúlyi folyamatok hatására az ország külső eladósodottsága lassú emelkedést mutathat majd - vélik az OTP közgazdászai.

ext debt

A jegybank héten megjelent Inflációs jelentése szintén kiemelt figyelmet fordít a külső egyensúlyi folyamatoknak. Értékelésében megállapítja, hogy a külső egyensúlyi mutatók romlását elsősorban az áruegyenleg tartós csökkenése magyarázza. Az elmúlt évek trendje szerint a folyó fizetési mérleg egyenlegét

  • a szolgáltatások külkereskedelme javítja,
  • míg a jövedelemegyenleg rontja,
  • az árukereskedelem pedig hol negatív, hol pozitív módon járul hozzá.

2021 második felétől ugyanakkor az árukereskedelmi egyenleg tartós és nagy mértékű hiánya a folyó fizetési mérleget (és a külső finanszírozási képességet egyaránt) jelentősen rontotta. Ehhez a legnagyobb mértékben a cserearány romlása járult hozzá, ami azt jelenti, hogy az importtermékek drágulása jócskán meghaladta az exporttermékek áremelkedését. Ebben természetesen az energiaárak jelentik a fő tényezőt.

A jegybank rámutat, hogy az árukereskedelmi egyenleg alakulását három tényező befolyásolja:

  1. az export importszűrt értéke,
  2. a belső keresleti tételek (háztartások fogyasztása, beruházások) importigénye, illetve
  3. az export- és importárak egymáshoz mért relatív változása, vagyis a cserearány.

Az egyre emelkedő szállítási költségek, valamint nyersanyag- és energiaárak következtében az importárak emelkedése jelentősen meghaladta az exportárakét, így a cserearány 2021 második felétől érdemben negatívan alakult. A globális félvezető- és alapanyaghiány visszafogja az export növekedését. A mérsékelt exportteljesítmény mellett behozatalunk bővült, összhangban a belső keresleti tételek (lakossági fogyasztás és beruházások) gyors növekedésével, ami szintén negatív hatást gyakorol az áruegyenlegre. Utóbbi kapcsán a jegybank kiemeli, hogy számításai szerint a háztartások fogyasztása az idei első negyedévben különösen jelentősen járult hozzá a romláshoz, az import első negyedévi reálbővülésének mintegy harmada a fogyasztás bővüléséhez kötődött. Ebben feltételezhetően a lakosság által kapott extra juttatások (gyerekesek szja visszatérítése, fegyverpénz, minimálbéremelés stb.) is kulcsszerepet játszhattak.

A jegybank a fenti tényezőket úgy is számba vette, hogy az idei évi külső egyensúlyromlásban milyen súllyal játszhatnak szerepet.

Cserearányromlás (GDP 2,5-3,0 százaléka): A legnagyobb mértékben a magas energia- és nyersanyagárak rontják a külső egyensúlyt – az áremelkedés már 2021 második felében elkezdődött, azonban vélhetően már ennek hátterében is részben a háborús készülődés húzódhatott meg. A cserearány alakulásában a magasabb energiaár hatása mellett megjelenik a visszaeső gabonakínálat miatt nagyobb bevételt hozó hazai kivitel hatása is.

Oroszországba irányuló export visszaesése (GDP 0,4-0,5 százaléka): 2021-ben az Oroszországba irányuló, többletet elérő ágazatok összesen 1,2 milliárd eurós nettó bevételt generáltak. Márciustól ugyanakkor az embargó jelentősen csökkentette az exportáló ágazatok által elért eredményt, így éves szinten jelentősen romlik az áruegyenleg.

Ukrajnába történő export csökkenése (GDP 0,4-0,6 százaléka): 2021-ben az Ukrajnával szembeni nettó export meghaladta a 900 millió eurót – ami 2022 első négy hónapjában minimális szintre csökkent.

Autóexport csökkenése (GDP 0,4-0,6 százaléka): A chiphiány, illetve a beszállítói láncok töredezése már a tavalyi év második felében is éreztette hatását, amit tovább súlyosbított az ukrán beszállítói hálózatok kiesése: mindezek hatására az utóbbi hónapokban a gépjárművek nettó exportja csak mintegy 70 százaléka az egy évvel korábbinak.

Hazai hadikiadások emelkedése (GDP 0,2-0,3 százaléka): A honvédelmi kiadások növelését, a NATO által elvárt cél elérését a kormány korábban is prioritásként kezelte, de az ország szomszédságában kitört háború hozzájárul a magasabb hadikiadások megvalósulásához.

Orosz turizmus kiesése (GDP 0,1-0,2 százaléka): A tiltások részeként idén várhatóan elmaradnak az Oroszországból származó idegenforgalmi bevételek, melyeket úgy becsültünk, hogy a GDP-re gyakorolt hatások alapján figyelembe vettük a kapcsolódó szolgáltatásokat és a tovagyűrűző hatásokat is.

Kamatkiadás emelkedése: (GDP 0,1 százaléka): A magasabb energiaár, illetve a nagyobb bizonytalanság miatt emelkedő kockázati felár hosszabb távon jelentősen növeli az ország kamatkiadását – a hosszabb lejáratú adósság viszonylag lassú átárazódása miatt ugyanakkor a nettó kamategyenleg 2022-ben még csak kis mértékben romlik.

Profitegyenleg javulása (GDP 0,3-0,4 százaléka): Az említett hatások miatt a külföldi vállalatok profitja jelentősen mérséklődik, ami a jövedelemegyenleg javulásával részben ellensúlyozza a negatív hatásokat.

Az MNB szerint a fenti hatások eredője a GDP mintegy 3,7-4,9 százalékával ronthatja a folyó fizetési mérleg egyenlegét 2022-ben – ugyanakkor jelzi, hogy vannak olyan tényezők is, amelyek tompíthatják a fenti tényezők folyó mérlegre gyakorolt hatását. Egyrészt, amennyiben a háborús helyzet az év vége előtt enyhül, az a kivitelben és energiaárakban is jelentősen javítja az egyenleget; másrészt a kieső orosz és ukrán exportpiacok helyett az elkészült termékeket más célországba is exportálhatják; harmadrészt a korábban végrehajtott beruházások termelésbe fordulása jelentősen növeli a nettó exportot; végül a kivetettextraprofit-adó tovább javítja a jövedelemegyenleget.

Jövőre pedig látszódni fog már a kényszerű alkalmazkodás látványos hatása is: a beruházási és fogyasztási dinamika csökken, ami a nemzetgazdaság finanszírozási igényét is visszafogja majd.

Címlapkép: Getty Images

hurrikán árvíz víz florida
Jó hír az autósoknak, olcsóbb lett a tankolás
himars rakéta sorozatvető m142
croatia horvatorszag patriút
elektromos autó
Tematikus PR cikk
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
hurrikán árvíz víz florida