Rövid összefoglaló
Az EKB mai ülésének legfontosabb üzenetei:
- a jegybank 50 bázisponttal emelte meg a kamatokat, az irányadó betéti kamat így 0%-ra nőtt. Ezzel véget ért a negatív kamatok kora Európában
- Az EKB bejelentette új eszközét, amellyel a kötvénypiaci fragmentációt kívánja mérsékelni, és el akarja érni a hatékony kamattranszmissziót.
- Lagarde elmondta, hogy a tervezett kamatpálya teteje nem változott, csak gyorsabban fogjuk közelíteni azt, de az emelésekről mindig a beérkező adatok fényében döntenek.
- Az inflációs kockázatok felfelé, a növekedési kockázatok lefelé mutatnak és fokozódnak, de recesszióra egyelőre nem számít a jegybank.
- A kamatemelés hírére egyelőre jelentősen erősödött az euró, majd az előretekintő iránymutatás után visszagyengült az esemény előtti szintre.
Az EKB új eszközét egy másik cikkben mutatjuk be hamarosan.
Véget ért az esemény
A következő kamatdöntő ülésre szeptember 8-án kerül sor.
Mi változott június óta?
Azért döntöttek máshogy, mint ahogy júniusban előrejelezték mert az inflációs felfelé mutató kockázatok nőttek, valamint az euró jelentősen leértékelődött, amelynek hatása lesz az inflációra. Ez a két tényező bírta rá az EKB-t a határozott kamatemelésre.
Arra a kérdésre, hogy a TPI megalkotása magasabb kamatemeléseket tesz lehetővé, azt mondta Lagarde, hogy az eszköz segíteni fogja az inflációs cél eléréséért folytatott harcot.
Lagarde ismét elmondta: a korábban előrejelzettnél magasabb kamatemelés nem jelenti azt, hogy az EKB által kitűzött kamatcél megváltozott.
Azt sem jelenti, hogy az EKB extrém gyorsan fogja ezt elérni, hanem havonta fognak dönteni a kamatemelésekről. Amikor Lagarde legutóbb ezt mondta, fordulat állt be az EURUSD-ben, az euró gyengülésnek kezdett.
Azt is megkérdezték Lagarde-tól, hogy mekkora az a célszint, amelyen az EKB elérte a kamatok normalizálódását. A kérdésre válaszul Lagarde elmondta, hogy ezt most még nem lehet megmondani, akkor lesz érzékelhető, ha már közel járunk hozzá.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a jegybanknak vélhetően nincs pontosan meghatározott kamatcélja, az általuk elképzelt kamatpálya teteje még nincs kőbe vésve.
Hatalmas fordulattal már gyengül az euró
A kamatdöntés utáni erősödés után jelentős gyengülésbe kezdett az euró. Az euró azután kezdte a gyengülést, hogy Lagarde az előretekintő iránymutatásában azt sugalmazta, hogy a kamatpálya teteje nem változott, csak gyorsabban éri el a jegybank, és a cél továbbra is a normalizáció.
Mit lép az EKB, ha recesszió jön az eurózónában?
A kérdésre válaszul Lagarde azt mondta, hogy az EKB első számú célja az árstabilitás elérése. Lefelé mutató kockázatokat lát a jegybank a növekedésre vonatkozóan, az inflációra pedig felfelé mutató kockázatokat.
Az energiaárak kritikus szerepet játszanak a magas inflációban, amely még velünk lesz a továbbiakban. A gázellátás kimaradása is valós kockázat, és az energiaellátás a növekedésben is fontos szerepet játszik.
Az EKB figyelembe veszi a saját előrejelzését, a Bizottság legfrissebb előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az eurózónában.
Vannak-e felhők? Vannak.
Visszagyengült az euró
Az iménti percekben a befektetők újra elkezdték eladni az eurót, amely így hirtelen majdnem a kamatdöntés előtti szintre gyengült.
Nem változott a kamatpálya teteje, csak gyorsabban érjük el
A szeptemberi döntés azon múlik majd, hogy milyen adatok érkeznek majd be addig. A jegybank hónapról-hónapra dönt majd, és adatvezérelt üzemmódban marad. Az EKB a normalizáció útján halad, ami nem jelenti azt, hogy megváltozott a célszint, csak gyorsabban fogunk elérni oda - mondta Lagarde arra a kérdésre, hogy milyen kamatemelések várhatók szeptemberben és azután.
Minden eurózóna tagállam hozzáférhet a TPI-hoz
Lagarde szerint minden eurózóna tagállam hozzáférhet a TPI-hoz, ha fennállnak ennek a feltételei, és ezt a Kormányzótanács dönti majd el, a szempontok széles rétegét figyelembe véve - mondta.
Az eurót még mindig veszik
Az EKB kamatdöntésének bejelentése azonnali euró-erősödést váltott ki, a közös deviza azóta is erősödni tudott. Napon belül 0,9%-os erősödésben van az euróval szemben.
Ez már hosszabb távon is látványos erősödést jelent:
Teljes konszenzussal döntöttek a TPI-ről
Lagarde kétszer is kihangsúlyozta egy kérdésre válaszul, hogy a Kormányzótanács tagjai közül mindenki támogatta a TPI létrehozását (ez az EKB új eszköze, amellyel a déli államok kötvényhozam-emelkedését mérséklik majd).
A gazdasági aktivitás lassul
A gazdasági aktivitás lassul, az orosz agresszió további hatást gyakorol a növekedésre. Az infláció bizonytalanságot okoz és rontja a fogyasztási kilátásokat, az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák közül némelyik azonban enyhül - mondta Lagarde.
Ugyanakkor, ezzel egyidőben a gazdasági aktivitást továbbra is támogatja az újranyitás a koronavírusból, a fogyasztást támogatja a pandémia alatt megemelkedett megtakarítási ráta, visszaálltak az utazások is a kontinensen.
A fiskális politikáknak szem előtt kell tartaniuk a fenntarthatósági szempontokat - mondták.
Az energiaárak tovább emelkedtek, és magasak maradnak - mondta Lagarde, és az élelmiszerek ára is tovább emelkedett. Az árnyomás egyre terjed a szektorok között, az energiaárak hatása megjelenik az egész gazdaságban. "Arra számítunk, hogy az infláció kéretlenül magas marad még egy ideig" - mondta.
Az áremelkedést hajtja az euró mély leértékelődése is
- mondta Lagarde, aki ezzel meglepően határozott kijelentést tett az euró leértékelődésére vonatkozóan.
Az energiaáraknak azonban egy idő után mérséklődniük kell - tette hozzá.
A munkaerőpiac erős, a munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton van. A béremelkedések felgyorsulhatnak a következő időszakban, több erre utaló jel is van - mondta.
A háború fokozza az ellátási nehézségeket, megemeli az energia- és élelmiszer-árakat. Ezen felül a globális lassulás is rontja az eurózóna kilátásait. A rövid távú inflációs kockázatok felfelé mutatnak, és középtávon is romlás látható. Amennyiben viszont a kereslet mérséklődik középtávon, az mérsékelheti az inflációs nyomást is.
A hitelkihelyezés a vállalati és lakossági ügyfélkörben is erős, de arra lehet számítani, hogy visszaesik majd - mondta. A hitelfelvételi költségek drágulnak minden termékkörben - tette hozzá.
Lagarde kezdi a sajtótájékoztatót
Az elnök felolvassa a közleményt, megismétli a legfontosabb üzeneteket. Lagarde ismét megismételte, hogy a következő üléseken a jegybank folytatni fogja a kamatok normalizálását. A jövő kamatpályája továbbra is adatvezérelt lesz, és a cél az, hogy sikerüljön elérni a 2%-os inflációs célt.
A TPI-től a jegybank azt várja, hogy segítse a hatékony kamattranszmissziót, és a kamatemelés hatása a teljes eurózónában egyenletes menjen végbe. A TPI keretében történő vásárlások az adott kockázattól függnek majd, és segít majd a Kormányzótanácsnak még hatékonyabban harcolni a 2%-os inflációs céllal szemben.
Lagarde ismét megismételte, hogy a TPI részletei 15:45-kor várhatnak megismerhetővé.
Egy kis gyorsértékelés Lagarde sajtótájékoztatója előtt
Az Európai Központi Bank mai eseményén kétségkívül meglepetést okozott, hiszen bár az elemzők indokoltnak látták az 50 bázispontos kamatemelést, többségük arra számított, hogy a jegybank kitart korábbi előretekintő iránymutatása mellett, és 25 bázisponttal emeli a kamatot. Sokak szerint ez viszont már csalódást keltett volna, és már beárazták az ilyen emelést, azaz érdemi piaci hatása nem lenne.
A legutóbbi ülés óta viszont két dolog is történt: egyrészt az infláció tovább emelkedett (a várt felett), valamint a dollár paritásig erősödött az euróval szemben. Ez a két tényező vehette rá a jegybankot, hogy a 25 bázispontos emelés helyett határozottabban lépjen. Az EKB azért is dönthetett így, mert a 0%-os betéti kamat továbbra is nagyon támogató, így még az 50 bázispontos emelés sem okoz érdemi reálgazdasági hatásokat. A reakció nem maradt el, az euró látványos erősödésbe kezdett.
Érdemes lesz figyelni a kötvénypiaci hatásokat is. A vártnál magasabb kamat biztosan emelkedést vált ki a kötvényhozamokban, de a kérdés inkább az, hogy az olasz, görög, spanyol és portugál hozamok miképp reagálnak. Annak fényében ez különösen érdekes, hogy a jegybank egyébként egy új eszközt is bejelentett most, amellyel a déliek hozamfelárát akarja mérsékelni - nagyon érdekes lesz tehát látni a kötvénypiaci reakciókat a következő napokban.
Christine Lagarde elnök 14:45-kor tart sajtótájékoztatót, amelyről élőben tudósítunk. Az alábbiakra kell majd figyelni:
- milyen kamatemelésekkel készül most az EKB a szeptemberi ülésre, pontosabban szóba kerül-e a 75 bázispontos emelés lehetősége.
- Mit mond az EKB a várható reálgazdasági kilátásokról.
- Mit vár a jegybank az új eszköztől, esetleg elárulnak-e már most részleteket róla.
Új eszközt jelent be az EKB
"A Kormányzótanács értékelése szerint a TPI létrehozása szükséges az eredményes monetáris politikai transzmisszió támogatásához. Kiemelendő, hogy azzal párhuzamosan, hogy a Kormányzótanács a monetáris politikát tovább normalizálja, a TPI lehetővé teszi, hogy a monetáris politikai alapállás akadálytalanul továbbítódjon az összes euroövezeti ország felé. A Kormányzótanács monetáris politikájának egységessége ugyanis az előfeltétele annak, hogy az EKB sikeresen teljesítse az árstabilitásra vonatkozó megbízatását." - írák.
"A TPI a tanács eszköztárát egészíti ki, amely működésbe hozható, amikor ki akarja védeni a monetáris politika euroövezetbeli transzmisszióját súlyosan fenyegető indokolatlan, rendzavaró piaci dinamikákat. A TPI alatti vásárlások léptéke a transzmisszióra ható kockázatok súlyosságától függ. A vásárlások nincsenek ex ante korlátozva. A TPI a transzmissziós mechanizmus védelme révén lehetővé teszi a Kormányzótanács számára árstabilitási megbízatásának eredményesebb teljesítését.
Mindenesetre a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) portfóliójában esedékessé váló visszaváltott állományok újrabefektetésében tanúsított rugalmasság megmarad az első védelmi vonalnak, amellyel a transzmissziós mechanizmusra a pandémiával összefüggésben ható kockázatokat kivédjük." - áll a közleményben.
A TPI-t részletesen a 15:45-kor megjelenő külön sajtóközleményben ismertetik.
Ülésről ülésre döntenek majd
"A Kormányzótanács elkövetkező értekezletein folytatja a kamatlábak további normalizálását. A negatív kamatok elhagyási folyamatában a ma tett nagyobb mértékű kezdeti lépés lehetővé teszi, hogy a Kormányzótanács a kamatdöntéseit illetően áttérjen az értekezletről értekezletre való megközelítésre." - írja a közlemény.
'A tanács jövőbeli irányadó kamatpályája adatfüggő lesz, a cél, hogy a 2%-os infláció középtávon teljesíthető legyen. Politikája normalizálásával összefüggésben ki fogja értékelni a többletlikviditás-állományok kamatozására vonatkozó opciókat."
Tovább tépik az eurót
Nagyon heves mozgásokat váltott ki a kamatemelés, amely annak a bizonyítéka, hogy - bár az elemzők már felvetették a fél százalékpontos kamatemelés lehetőségét - összességében meglepetesként érte a piacot az EKB-ra korábban nem jellemző határozottság.
Egy csapásra véget ért a negatív kamatok kora
Azzal, hogy az EKB 50 bázisponttal emelte mindhárom kamatot (a hitel, a betét és repóügyletek kamatát is), véget ért Európában a negatív kamatok kora. A betéti kamat eddig -0,5% volt, az 50 bázispontos emeléssel ez egy csapásra 0%-ra ugrott. Ilyen magas kamatszintet utoljára 8 éve láttunk az eurózónában, kamatemelésre pedig 2011 óta nem volt példa.
Az euró heves erősödéssel reagált a kamatemelésre
Az 50 bázispontos kamatemelés a két lehetőség közül a nagyobb volt, a jegybank ezzel nagyon határozott üzenetet küldött. A hírre jelentős erősödésbe kezdett az euró.
Itt a kamatdöntés: 50 bázispont
A Kormányzótanács a mai napon árstabilitási megbízatása melletti szoros elkötelezettségének megfelelően további kulcsfontosságú lépéseket tett, hogy az infláció középtávon biztosan visszatérjen a 2%-os inflációs céljához - írják a közleményben.
A Kormányzótanács úgy döntött, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeli,
valamint jóváhagyta az új transzmisszióvédelmi eszközt (TPI).
A Kormányzótanács úgy ítélte meg, hogy megfelelő az irányadó kamatok normalizálási pályáján az előző értekezletén jelzettnél nagyobb első lépés megtétele.
- áll a közleményben.
Íme az új kamatok:
A Kormányzótanács döntése értelmében az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeli. Ennek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábait 0,50%-ra, 0,75%-ra, illetve 0,00%-ra emeli fel 2022. július 27-i hatállyal.
Hamarosan itt a döntés
Már kevesebb mint 10 percet kell várnunk, hogy megismerjük a jegybank döntését. Az euró kifejezett nyugalommal, kis erősödéssel várja a kamatemelést.
Tizenegy év után emel kamatot az EKB: hamarosan azt is megtudjuk, mekkorát
Az Európai Központi Bank 2011 után ma ismét kamatot fog emelni, a kérdés csak az, milyen mértékben. A jegybank a júniusi ülés után júliusra 25 bázispontos emelést vetített előre, de az azóta beérkező inflációs adatok és az euró gyengülése miatt már az 50 bázispontos emelés sem lenne meglepetés.
A jegybank emellett ismertetheti új, antifragmentációs eszközét, amellyel a kötvénypiaci anomáliákat (pontosabban a kockázatosabb kötvények felárának gyors emelkedését) kívánja mérsékelni.
Az EKB-nak az olasz kormányválság, a háború, az euró-dollár paritás időszakában kell kamatot emelnie, és az is érdekes lesz, hogy mit mond a jegybank a várható reálgazdasági lassulásról (előrejelzést most nem tesznek közzé).
Fontos és érdekes esemény lesz tehát a mai esemény, amelyről 14:15 és 15:45 között élőben tudósítunk. A részletes helyzetértékelésünket pedig a cikkfolyamba linkelve olvashatod.
Címlapkép: Getty Images
Több mint egy évtizede tartó korszak ér ma véget Európában – de mi lesz az euróval?
Fontos nap a mai: 11 év után az Európai Központi Bank kamatot fog emelni. Nem is biztos, hogy óvatos lesz a kezdés, a jegybank korábbi előretekintő iránymutatásával szemben ma már az 50 bázispontos emelés is reális. Az ilyen határozott emelés erőt adhatna az eurónak, hiszen már az ezzel kapcsolatos várakozások megjelenése is erősödést váltott ki. A 25 bázispontos emelés viszont csalódást okozhat, és Fed jövő heti ülése után még távolabb kerülne a két jegybank monetáris politikai pozíciója. Logikus lépés lenne a határozott emelés ma az EKB-tól, Frankfurtban azonban több tényezőt is figyelembe vesznek a döntés során.
Tovább a cikkhez
