Robban a koronavírus, ezek a legfertőzöttebb megyék - mégis mi folyik Budapesten?

A szerdán közzétett adatok szerint múlt a héten 21 840 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, 96-an pedig elhunytak a fertőzés következtében. 1593 covidos beteget ápolnak kórházban, 19-en vannak lélegeztetőgépen. A friss számok a járvány további erősödését jelzik: a heti esetszám 52%-kal nőtt most az előző heti 40%-kal és az azt megelőző 28%-kal szemben. A kórházban ápoltak száma egy hét alatt 18%-ot emelkedett.

Fenti ábránkon jól látható, hogy az esetszámok most már meghaladják a legutóbbi, alacsony szintű tetőzés számait, és nagyjából ott tartank, mint március elején, amikor az omikron vírusvariáns okozta ötödik járványhullám lecsengőben volt. Nő az esélye, hogy az omikron BA.4-es és BA.5-ös alvariánsa most egy új, hatodik járványhullámot robbant ki, de szerencsére az omikronhoz tartozó vírusváltozatok halálozási rátája – nyilvánvalóan elsősorban az átoltottságnak köszönhetően – alacsonyabb a korábbiakénál.

Új hullám érkezett – kommentálta már július elején a fejleményeket Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus. A jelenség oka szerinte nem más, mint hogy „jelentős mértékben hagyjuk terjedni a világban” a koronavírust, és az átoltottság sem megfelelő a legtöbb szegény országban. Így jóval gyorsabban képes újabb és újabb variánsok kitermelésére a vírus, mint vártuk, függetlenül egyéb tényezőktől, például az időjárástól. Az újabb alvariánsok rendre rálicitálnak elődjeikre, kissé jobban kikerülik az első védvonalnak számító, neutralizáló antitestjeink nyújtotta védelmet. Ez annak köszönhető, hogy a tüskefehérje megfelelő helyein mutációkat halmoznak fel. 

A magyar adatok szerint az elmúlt egy hétben népességarányosan Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Fejér megyében pedig legkevesebbet. A járvány egyöntetű, országos terjedését jelzi, hogy nincs olyan nagy (pl. a korábban gyakran látott három-négyszeres) különbség a legfertőzöttebb és legkevésbé fertőzött megye között: Budapesten 57%-kal több új fertőzöttet regisztráltak népességarányosan, mint Borsod-Abaúj-Zemplénben.

Azt is megnéztük, hol nőtt a legnagyobb mértékben az új fertőzöttek száma: az élen ebből a szempontból Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megye áll, ezekben kicsivel 75% felett emelkedett az esetszám az előző héthez képest. Kellemes meglepetés viszont Vas megye, amely az elmúlt hetekben elöl volt az új fertőzöttek számában, most azonban a legkisebb mértékben, 12%-kal nőtt csak a fertőzésszám, így a mezőny második felébe került az új fertőzöttek száma szempontjából. Elképzelhető, hogy itt tetőzik a járványgörbe, de ez az országos terjedéstől is függ majd.

Budapest elsősége azért furcsa most, mert a járványhullámok legelején szokott a főváros az élen járni (vélhetően a külföldi utazások magasabb száma, a magas népsűrűség és a gazdasági aktivitás nagyobb intenzitása miatt), amit az elmúlt hetekben már sikeresen elhagyott, és a múlt héten úgy tűnt, laposodik a fővárosi járványgörbe. Ehhez képest a főváros most az élre ugrott az új fertőzések számában, és az esetszám százalékos növekedése is itt volt a harmadik legmagasabb, 68%. Olyan megye nincs, ahol visszahúzódóban lenne a járvány, a legérdekesebb megyék görbéjét mutatja alábbi ábránk.

A nyugati országokban már kezdik komolyan venni a nyári hullámot, Gulyás Gergely miniszter szavai szerint azonban mi

Egyelőre semmit nem kívánunk tenni.

Ezt arra az újságírói kérdésre válaszolta a három héttel ezelőtti Kormányinfón, hogy a koronavírus-esetek növekedésére mivel tervez reagálni a kormány. Nem úgy tűnik, hogy azóta sok minden változott volna, azt leszámítva, hogy bizonyos kórházakban látogatási tilalom lépett érvénybe.

Pedig illene készülni az új hullámra - ha a nyárira már késő is, akkor az őszire - még ha nem is lesz olyan nagy és/vagy veszélyes, mint az előzőek. Ausztriában és Németországban például annyi új fertőzöttet találnak naponta, mintha nálunk nem 3000, hanem 7000 fölött lenne a napi fertőzésszám. Ezekben az országokban már esnek az esetszámok, Szlovéniában és Horvátországban pedig mintha mostanában tetőzne a járványgörbe, az előző járványhullámoknál alacsonyabb szinten.

A mintavételek számának ismerete nélkül, járványügyi készültség hiányában nézünk elébe a koronavírushelyzet további romlásának. A régi oltások hatásossága is romlik, újak pedig alig vannak: a múlt héten mindössze 551 első, 406 második, 1142 harmadik és 4166 negyedik oltást vett fel a magyar lakosság. A heti 6265 oltás ráadásul kevesebb volt, mint a megelőző heti 6611, pedig a járvány szempontjából kritikus őszi évszak egyre közelebb van.

Címlapkép: Getty Images