Csütörtök este beszámoltunk a tegnapi közlönyben megjelent kormányrendeletről, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva teljesen új helyzetet teremt a magyar erdőkben végezhető fakivágások terén. A téli tűzifa biztosítása érdekében a kormány gyakorlatilag minden tilalmat elhárít a fakitermelés útjából. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány nagyon súlyos téli gázhiányos helyzetre készül, és szüksége van az alternatív megoldásokra. Főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az állam vizsgálja annak lehetőségét, hogy az általa fenntartott intézmények is fatüzelésre álljanak át, miközben már most hatalmas kereslet van a téli tűzifa iránt, az árak elszálltak és egyes árusító helyek kifogytak a fából.
A kormány az elmúlt napokban tett nyilatkozatai és a csütörtöki rendelet alapján a téli fűtési szezonban olyan mértékű változásokat vár (gázhiányos állapot), hogy ennek érdekében látványosan növeli a kivágható fa kínálatát. Így például a természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, természetességi állapotú erdőkben is feloldja a tarvágás tiltását.
Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!
Szakmai szervezetek részéről egyelőre nem érkezett állásfoglalás a kormány rendkívüli döntésével kapcsolatban, viszont a 10 millió Fa Alapítvány már múlt pénteken, a kormányfő nyilatkozata után megjelentette reakcióját. A legrövidebb időn belül 10 millió fa ültetését célul kitűző civil kezdeményezés Facebook-oldalán arra a mondatra reagált, miszerint a kormány előírta az erdőgazdaságoknak, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne minél több fát kivágni tűzifának. Azóta a rendelet ennél továbbment, és megkönnyítette a gyakorlatban a fakivágást idehaza.
Az alapítvány az akkori reakciójában felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai erdőkből kinyerhető tűzifa csak erősen feltételesen megújuló energiaforrás. "Erdeink megújulása attól függ, hogy akarjuk és tudjuk-e abban az ütemben újraültetni, mint amilyen ütemben, a nyilatkozat értelmében kitermelnénk. A klímaváltozás folyamatosan változó feltételei között, amikor se emberi erő, se szaporítóanyag nincs elegendő, a most kivágásra ítélt erdők pótlásának nincsen garanciája" - írták pénteken. Azóta az is eldőlt, hogy nem is szükséges a pótlásuk.
Az extrém aszályban a friss erdőtelepítések sorra kiégnek, számos fafaj nem, vagy nem elégséges magot hoz, az erdőtelepítések és a csemetetermelés munkaerő feltételei messze nincsenek biztosítva - mutatnak rá.
Még “felújítás” esetén is egy elhamarkodott döntéssel akár 100 évet veszíthetenénk a klímavédelemben, miközben alig pár évünk maradt, hogy még élhetőnek tartsuk meg a Föld általunk ismert klímáját! A domináns hazai tölgy és bükk esetén 80-100 év kell, hogy a kivágás után újra azonos korú erdő legyen belőle. A most elégetett fával tehát 80-100 évnyi megkötött CO2-t bocsátanánk ki azonnal a légkörbe! - tette hozzá a szervezet.
Az erdők kivágása egyértelműen tovább fokozza az aszályt, egyúttal gyorsítja a biodiverzitás pusztulásának folyamatát.
Az erdők megújulásukon felüli kivágása gyorsítja a klímaváltozást és erősíti annak máris érzékelhető hatásait
- hívta fel a figyelmet az alapítvány, amely még a rendelet megjelenése előtt javasolta: az erdők jogszabályi védelme ne váljon politikai döntések áldozatává: az erdőtörvény minden kivágást szabályzó korlátozása érvényben maradjon.
Jól látható ugyanakkor a csütörtöki rendeletből, hogy ez bekövetkezett.
A hazánkat sújtó történelmi léptékű aszály napjaiban fokozott fakivágásról beszélni, a lakosság érdekei ellen való
- vélekedett az alapítvány.
Az alapítvány azt is kérte múlt pénteki felhívásában, hogy felelős, hosszútávban gondolkodó energetikai és erdészeti, erdő és fatelepítési program valósuljon meg. "Nem veszíthetünk el egy pillanatnyi kihívás miatt 100 évet – egyszerűen nincs ennyi időnk" - írták.
Átállás fatüzelésre
A Portfolio Checklist podcastjában is foglalkoztunk a tűzifa ügyével a múlt héten. A fa, olaj, szén és tűzifa tömeges, fűtési célú felhasználása azonban nemcsak, hogy brutálisan növelné a levegőben a káros anyagok jelenlétet, de hatékonyságuk jelentősen alulmarad a gázkazánokhoz képest, s telepítésük helyiségenként félmillió forint is lehet.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Komka Péter
