Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti nyilatkozata, majd Gulyás Gergely miniszter ezt megerősítő bejelentése után csütörtök este megjelent a kormány döntése, amivel gyakorlatilag minden akadályt elhárítanak a fakitermelés útjából idehaza.
„A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene.
Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai.
Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”
A WWF értetlenül áll az olyan korlátozások előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsítik. Az új előírásoknak közvetlenül nincs szerepe a tűzifahiány mérséklésében, miközben szerintük ezzel lemondunk természetes erdeink helyreállításáról a védett területeinken. Minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizesélőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti. A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott.
A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását.
Példátlanul kockázatos lépésnek tartja a szervezet a fakitermelés fokozását. A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá - írták a kommünikében.
A Greenpeace szintén azt emelte ki, hogy az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem szabadna őshonos fákat, pl. alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni. Ezek azok, amelyek még valamennyire élhetővé teszik az országot: óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek.
A szervezet rámutat, hogy a frissen kivágott tűzifának nem is lenne elég ideje állni, hogy elérje az ún. légszárazságot (ehhez a NÉBIH szerint legalább 8-10 hónapra lenne szükség, de akár egy-másfél év is lehet). Ráadásul hazánkban jellemző, hogy a tűzifát rossz hatásfokú kályhákban, elavult vegyes tüzelésű kazánokban égetik el, azaz garantált a pazarló többletfelhasználás és a vizes fa elégetéséből adódó, fokozott légszennyezés.
Mivel az elmúlt években nem nagyon pörgött a megújulók és az energiahatékonysági beruházások támogatása, a kialakult energiaválságot most hirtelen kell kezelni.
Létfontosságúnak tartja a Greenpeace, hogy a kormány és az önkormányzatok radikális takarékossági intézkedéseket vezessenek be, amivel csökkentik az energiahordozók felhasználását (pl. középületek, bevásárlóközpontok fűtési hőmérsékletének csökkentésével). Ugyanakkor szerintük az is fontos, hogy a szociálisan rászorulóknak is biztosítsák a feltételeket, hogy törvényes módon fűthessenek, és részt vehessenek a felújítási programokban. A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki számára legyen elérhető és megfizethető legalább a minimális komforthoz szükséges fűtőanyag, de erre nem az erdeink kivágása és kiárusítása a megoldás.
Címlapkép forrása: Getty Images
