Mennyire gyakori a nyugat-nílusi vírus Európában?
Drámaian emelkedik a nyugat-nílusi vírus általi esetek száma, amely miatt aggódnak az olasz egészségügyi hatóságok. A nyugat-nílusi lázat okozó vírus 1999 óta messze jutott olyan területről, ahol korábban terjedt. Manapság az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható, és az Egyesült Államokban a szúnyogok által terjesztett betegségek vezető okozója.
Európában még viszonylag ritka: z Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint július 27-ig idén mintegy 55 ilyen esetet jelentettek Európában, ebből 42-t csak Olaszországban. Ez több mint háromszorosa a Görögországban jelentett megbetegedéseknek (12). A többi ország, Szerbia (16) és Szlovákia (1) esetről számolt be.
Nagyobb aggodalomra ad okot, hogy azok közül, akik elkapták a vírust és megbetegedtek a nyugat-nílusi lázzal, július végéig öten haltak bele a betegségbe.
Mekkora az idei járvány?
Az elmúlt héten az Olaszországban bejelentett fertőzések száma augusztus 4-től 94-re emelkedett, és csak egy hét alatt 52 új esetet regisztráltak. A vírus halálos áldozatainak száma is ötről hétre nőtt az elmúlt héten, öt haláleset Veneto régióban, egy Emilia-Romagna tartományban és egy Piemontéban történt.
Az olaszországi esetek nagyrészt északon koncentrálódtak, a venetói Padova városát tekintik az ország vírusgócának.
A járvány földrajzi terjedése talán meglepő, tekintve, hogy Dél-Olaszország melegebb és párásabb, mint észak, ami jobb élőhelyet kínál a vírust hordozó szúnyogoknak. Veneto alföldjei azonban természetes élőhelyükkel valójában tökéletes táptalajt jelentenek a szúnyogok számára; az entomológusok idén azt találták, hogy a szúnyogok száma 27 százalékkal nőtt a térségben - közölte az Corriere című olasz napilap.
Hogyan lehet felismerni a nyugat-nílusi vírust?
Nem minden szúnyog hordozza a nyugat-nílusi vírust.
A tudósok kifejezetten a Culex fajokat azonosították, amelyek a vírus terjesztéséért felelősek.
A Culex-szúnyogok 4-10 mm-esek, barnás színűek, és nincs különösebb minta a testükön. A többi európai szúnyogtól szájszervük miatt különböznek. Lábaikról is hiányzik a világos és sötét gyűrűs mintázat, és hasuk lapos helyett lekerekített marad.
A legtöbb embernél valójában egyáltalán nem jelentkeznek a tünetek, míg azoknál, akiknél a tünetek jelentkeznek, azok a csípés után 2-14 nappal kezdik el azokat mutatni. A WNV-fertőzés tünetei általában láz formájában jelentkeznek, amelyet influenzaszerű tünetek, például fejfájás, testfájdalom és hasmenés kísérnek.Ritka esetekben a vírus az agy és annak bélrendszerének fertőzését okozhatja (agyvelő- vagy agyhártyagyulladás), ami pedig halálos kimenetelű lehet.
Címlapkép forrása: Shutterstock