Velencei-tó szárazság
Gazdaság

Öt nyomós oka van a Magyarországot sújtó szárazságnak

Portfolio
A Föld északi féltekéjének nagy részén, de különösen Európában az idei nyár az átlagnál jóval melegebb és aszályosabb. A kontinens több mint kétharmadán a sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb csapadék esett az elmúlt három hónapban, emellett extrém hőhullámok is sújtják Európát. A szárazság okairól és következményeiről, valamint a megoldási lehetőségekről Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója beszélt az InfoRádióban.
  • A Csendes-óceán középső és keleti medencéjében 2020 óta La Niña-jelenség zajlik, ami azt jelenti, hogy az óceán hőmérséklete a szokottnál négy-öt fokkal hűvösebb, és kevesebb víz párolog a trópusokba. A gond az, hogy ez már hosszú ideje, mintegy 2,5 éve tart. A rendszer megértéséhez tudni kell, hogy a mérsékelt éghajlati öv légköréből mindig több csapadék hullik ki, mint ami visszapárolog. Ezt úgy egyenlíti ki a nyugati szelek régiója (tehát a mérsékelt éghajlati öv), hogy a trópusokról átcsatornáz magához nedvességet – telített vízgőzt – különböző "szállítószalagokon" keresztül, kiegészítve a hiányát. Így a trópusoknak köszönhetően a ciklonok nálunk is ki tudnak alakulni és van csapadék. Vagyis csak lenne, mert ez most nem jön, ugyanis kevesebb vízgőz párolog az óceánokból a trópusokba. Ami pedig érkezik, az a különböző "szállítószalagokon" kiszárad. Az egyik ilyen útvonal például a Szahara, aminek erős anticiklon hatása jelentős mértékben szárít. "A fizika törvényei szerint a telítetlen vízgőznek telítetté kell válnia a csapadékhoz, de ez így nem éri el azt a szintet" – fogalmazott Kovács Erik.
  • A másik probléma is ebből ered: márpedig minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz kell a csapadék kialakulásához. Miután azonban a szint a telítettséget nem éri el, nem jön létre a felhőképződés és így a csapadékképződés is elmarad.
  • A harmadik ok a ciklonok északra húzódása. "Jelenleg nagyon erőteljes blokkoló anticiklonok alakítják az időjárást, amire jellemző a felhőoszlató száraz időjárás, nyáron a hőség" – mondta a kutató. A legutóbbi anticiklonnak még a mérete is nagyobb volt, mint átlagosan szokott lenni, így ez most önmagában meghatározta a kontinens nagy részének időjárását.
  • A negyedik ok a nálunk már két és fél éve tartó száraz időszak, ami miatt a talajból nem érkezik elég nedvesség a növényeken keresztül a légkörbe.
  • Az ötödik a sajátos helyi problémák, például az Alföld aszályra hajlamos tulajdonsága.

Korábban is volt tehát szárazság, de ez a mostani "extrém aszály" a globális, a regionális és a lokális okok következményeként alakult ki.

Az emberi egészség nehezen viseli a hőséget, de talán még ennél is nagyobb baj, hogy a mezőgazdasági termés veszélyben van. A folyók csökkenő vízszintje miatt az erőművek is kihívásokkal küszködnek, holott energiára igenis szükség van. Felmerül tehát a kérdés, hogy mindez meddig tart és mit lehet tenni ellene?

A kutató szerint az időjárást nézve – vagyis rövid távot, néhány hónapra előre tekintve – a nyári félév végén a lehűlő levegőben nagyobb eséllyel indul majd meg csapadékképződés (alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb vízgőz is elég a csapadék létrehozásához).

"Reméljük, ez kiegészül majd a téli félévben, és áttérhetünk egy nedvesebb időszakra. Bízom benne, hogy a száraz időszak nem fog állandósulni, és ez nem egy globális cirkulációs átalakulás lesz" – mondta.

Az éghajlatot tekintve – vagyis hosszú távon – a klímaváltozás következtében fokozódni fognak az ilyen jelenségek a jövőben. Egyrészről jelentősen emelkedni fog a hőmérséklet, a Kárpát-medencében pedig nyaranta jelentősen csökkenni fog a lehullott csapadék mennyisége, és a hőmérséklet-emelkedéssel párosulva az erőteljes hőhullámos időszakok is nőni fognak. A kutató hozzátette: mindez komoly mezőgazdasági és vízellátási problémákat fog majd okozni a jövőben a Kárpát-medencében.

A szárazság mellett a lehullott csapadék intenzitása is növekedni fog.

Ezáltal gyakrabban, hirtelen, néhány óra alatt nagy mennyiségű csapadék fog lehullani, ami különösen a Dunántúl, illetve az Északi-középhegység területén okozhat villámárvizeket.

A kutató szerint az agrárium és az önkormányzat feladata lesz a lehulló, jelenleg kilencven százalékban kárba vesző csapadék tározóba vezetése, és a száraz időszakokra való felkészülés.

Kovács Erik szerint a klímaváltozás miatt a belvíz, az árvíz és az aszály szélsőséges váltakozásai még intenzívebbek lesznek jövőben. Az agrárminiszter és a miniszterelnök is alátámasztotta: a jövőben ezek az egyik legnagyobb kihívásai az országnak. A szakember megjegyezte, a megoldásra már láthatunk törekvést a kormány részéről. A klímamodellek alapján az októbertől áprilisig tartó időszakban jelentősen nőni fog a lehullott csapadék mennyisége, tehát a téli csapadékot is be kell tárazni a nyárra. Több településen is látható az a módszer, amely során két tározót építenek, és az egyiket az egyik, a másikat a másik évben használják. Amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék vagy belvíz van, a tározóba vezetik be a vizet, ami felgyülemlik a száraz időszakokra – magyarázta a kutató.

Kovács Erik hangsúlyozta:

fontos a csatornák létrehozása, az öntözés megoldása, melybe rengeteg pénzt kell fektetnie a mezőgazdaságban résztvevőknek.

A kutató szerint a mezőgazdasági területeink nagy része kitett az időjárás szélsőségeinek, ezért a jövőben végre kell hajtani az eddig elmaradt fejlesztéseket.

Kiemelte még a Velencei-tó környékének problémáját, amelyről sokan hallottak legalább annyit, hogy most nagyon alacsony a vízszint. Bár az tavat ellátó vízfolyáson tároló van, onnan nem lehet most a vizet a tóba engedni, mert bár akkor 40 centivel magasabb lenne a vízállás, a környék kifogyna az ivóvízből.

"Egyetlen lehetőségünk van. Mivel a hozzánk befolyó víz nagy része a határainkon túlról vagy a légkörből származik, annak egy részét meg kell kötni, és bent kell tartani az országban" – jelentette ki Kovács Erik.

Címlapképen: A Velencei-tó kiszáradt medre Pákozd közelében 2022. július 28-án. A tartós hõség miatt a tó vízállása alig egy centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél.MTI/Vasvári Tamás

autópálya lezárás
új lakások
fehér ház amerika elnök fehérház
vlagyimir putyin

Holdblog Joe Biden mélypontja

Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe...

Tematikus PR cikk
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
autópálya lezárás