temető
Gazdaság

Koronavírus Magyarországon: kiderült, hány ember halt meg azért, mert nem volt beoltva

Portfolio
Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – állapította meg hét szakértő közös tanulmánya. 365 670 regisztrált fertőzött adatainak vizsgálata alapján a szakértők arra jutottak, hogy a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette. A valószínűsíthető őszi járványhullámhoz közeledve szükség volna a lakosság átoltottságának növelésére és felfrissítésére.

Háttér, adatok és módszerek

Sok szempontból hiánypótló az a tanulmány, amely „A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között” címmel jelent meg a Népegészségügy című folyóirat legfrissebb (idei első) számában, és amelyet hét magyar szakértő (Oroszi Beatrix, Ferenczi Annamária, Juhász Attila, Nagy Csilla, Ferenci Tamás, Túri Gergő és Horváth Judit Krisztina) jegyez.

A tanulmány mögött álló vizsgálat

  • elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a laboratóriumi vizsgálattal megerősített COVID-19-cel összefüggő megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányok különbségét az oltatlan, illetve az emlékeztető oltással is oltott népességcsoportban 2021. 33. hetétől (vagyis augusztus elejétől) 2022. 5. hetéig (február elejéig),
  • másodlagos pedig az, hogy meghatározzák az oltásokkal elkerülhető többlethalálozást a 18 éven felüli oltatlan népességben a 4. járványhullámban és az 5. járványhullám első felében.

Azért ezt az időszakot vizsgálták, mert ekkor már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat. Teljesen oltottnak a megerősítő oltással is rendelkezőket, oltatlannak a megbetegedésig egyszer sem beoltottakat nevezi a tanulmány, míg azokat, akik csak egy vagy két oltást kaptak, nem sorolta be sehová, akik pedig a megbetegedés előtt legfeljebb 14 nappal lettek beoltva (2842 fő) első ízben, azokat kizárta a tanulmány.

A kutatás eredményei

Direkt, illetve indirekt standardizálás segítségével a kutatók meghatározták, hogy hány haláleset fordult volna elő hetente, ha az oltatlanok halálozási gyakoriságában is a teljesen oltott népesség halálozási viszonyai lettek volna jellemzőek. Az újrafertőzések meghatározásához egy deperszonalizált egyedi kód alapján létrehozott adatsort használtak fel. 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel 60%-a kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72%-a kapott legalább egy dózist, 45%-a pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként erősen eltérő arányban.

Népegészségügy

Az elemzésbe 365 670 fertőzöttet vontak be, 51% a negyedik, 49% az ötödik járványhullámban volt fertőzött laboratóriumi módszerrel megerősített módon.  A vizsgált fertőzöttek 2,2%-a, 8089 fő hunyt el.

A teljesen oltottak között az említett időszakban 111756 megbetegedés és 1251 haláleset történt, míg az oltatlanok körében 253914 megbetegedés és 6838 haláleset.

Az oltás hatásairól azt kapták, hogy a negyedik járványhullámban

  • 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt),
  • 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt).

Az 5. járványhullám idején a megbetegedési kockázatokban csökkent a különbség a 4. hullámhoz képest, de minden korcsoportban igazolható a védőoltással összefüggő kockázatcsökkenés – állapítja meg a tanulmány. A halálozási kockázat különbségében is látszik csökkenés, de az halálozási kockázata még mindig jelentősen nagyobb volt a teljesen oltottakhoz képest.

Népegészségügy

A standardizált mortalitás magasabb volt a delta-variáns dominálta járványhullámban, mint az omikron-dominált járvány felszálló szakaszában, és az oltatlanok mortalitása a teljes időszakban magasabb volt, mint a teljesen oltottaké – állapították meg. A teljesen oltottak relatív halálozási kockázata az oltatlanokhoz viszonyítva 2021. november elejétől 2022. január közepéig nem érte el a 10%-ot, az időszak nagy részében 5% körül mozgott. Ezt követően is csupán 20–24%-a volt ez az arány.

Amennyiben az oltatlanokat teljesen beoltották volna a vizsgált időszakban, és az életkoron túl más eltérés nem lett volna a jellemzőikben, akkor 6626 haláleset helyett csupán 529 haláleset fordult volna elő körükben.

A koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette.

A tanulmány megjegyzi, hogy vannak más, külföldi tanulmányok, amelyek ennél kisebb halálozási különbséget azonosítottak a teljesen oltottak és az oltatlanok között, és azt is, hogy a nemzetközi tapasztalatoktól eltérő módon újrafertőződést nem sikerült azonosítani a magyar mintában. Egy vizsgálat Katarban arra a következtetésre jutott, hogy bár a fertőzés mintegy 90%-os védelmet nyújtott az alfa-, béta-, delta-variánsok okozta, tünetekkel járó újrafertőzések ellen, az omikron fertőzés ellen a védelem már csak 56%-osnak bizonyult. Az Egyesült Királyságban a reinfekciós arány korábban 1,4% volt, addig idén januárban viszont már az esetek 10%-át tették ki az újrafertőzések. Egy retrospektív kohorszvizsgálat szerint azok esetében, akik a korábbi fertőzést követően megkapták a védőoltást, az újrafertőződés kockázata szignifikánsan alacsonyabb (mindössze 18%-a) volt a fertőzés után nem oltottakénak. Újrafertőződés esetén súlyos lefolyás és haláleset csak nagyon ritkán fordulhat elő.

A szerzők javaslatai

Egyértelmű népegészségügyi jelentősége miatt azt javasolják, hozzanak intézkedést az alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesültek arányának növelésére. A harmadik oltás után is számítani a védettség szintjének csökkenésére, jellemzően négy hónap elteltével, ezért az idős, több krónikus alapbetegséggel, immunhiánnyal élő betegek számára a harmadik oltás után 4–6 hónappal a negyedik oltási dózis megfontolandó. A

2022. őszi járványhullámra történő felkészülést időben javasolt elkezdeni, beleértve az immunizációs stratégia és az oltásokra való ösztönzés módszertanának átgondolását is – írják.

Mindezeken túl a magyar epidemiológiai kutatás számos statisztikai hiányosságát tudná orvosolni a több európai országban, azonos módszertannal elvégzendő I-MOVE-COVID-19 vizsgálat, ehhez azonban a hazai egészségügy szereplőinek elkötelezettségére, támogatására és részvételére is szükség van.

Címlapkép: Getty Images

praga-csehorszag-karoly-hid
Érmék tőzsde háttérrel
forint készpénz bankjegy
rubel
gáz főzés sütés

Holdblog A nagy klímalottó

Ha összevetjük a fenntarthatatlan gazdasági rendszerünket a klasszikus szerencsejátékkal, a lottóval, sokatmondó...

Online előadás
Grafikonosdi és minden ami friss hír.
Díjmentes online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
ukrajna-terkep-europa