magyarfalu
Gazdaság

Kiderült, Magyarország mely vidékein volt a leghalálosabb a koronavírus

Portfolio
Magyarország hátrányosabb helyzetű (depriváltabb) lakossága körében az országosnál szignifikánsan alacsonyabb volt a regisztrált megbetegedések száma (morbiditás) a koronavírus-járvány 2-4. hullámában, de ez egyértelműen magasabb halálozási kockázattal társult – bizonyítja egy nemrég megjelent kutatás, amely az átoltottság alapján is jelentős különbségeket tárt fel.

Háttér, adatok és módszertan

„A COVID-19 megbetegedés, halálozás és oltottság alakulása és összefüggése a társadalmi-gazdasági helyzettel a 2–4. járványhullámok idején Magyarországon” – ezzel a címmel jelent meg a Népegészségügy legújabb, idei első számában egy tanulmány, amelyet négy szerző (Juhász Attila, Nagy Csilla, Oroszi Beatrix és Ádány Róza) jegyez. Az ugyanitt az oltások hatásosságáról megjelent tanulmányt alábbi cikkünkben foglaltuk össze:

A szerzők vizsgálatának a célja a magyarországi koronavírus-járvány 2–4. hullámában a megbetegedés (morbiditás), halálozás (mortalitás) és átoltottság településszintű eloszlásának és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzettel (deprivációval) való összefüggésének feltárása volt, kiemelten annak a 10 járásnak a viszonyaira, amelyekben a legmagasabb a roma népesség aránya.

A koronavírusos fertőzésekre és halálozásokra vonatkozó adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által működtetett Országos Szakmai Információs Rendszerből (OSZIR) vették a kutatók, a 2015-2019 közötti halálozási adatokat nemenként, település szinten, öt éves korcsoportokként a KSH bocsátotta rendelkezésükre. Az 1., 2. és 3. oltással oltottak heti számát korcsoportok és irányítószám szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisából nyerték. A népességi adatokat nem, életkor és település szerinti bontásban a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága adta ki. Ami a módszertant illeti, térepidemiológiai elemzéssel, közös komponens modell alkalmazásával az eloszlások jellegzetességeinek azonosítását, és térregressziós modell révén az összefüggések feltárását végezték el a depriváció függvényében.  Az egyes járványhullámok közötti határt a két hullám csúcsa közötti legalacsonyabb napi esetszám alapján határozták meg, ez alapján

a 2. hullám 2020. június 22-től 2021. január 24-ig, a 3. hullám 2021. január 25-étől 2021. július 4-éig, a 4. hullám 2021. július 5-étől 2021. december 26-áig tartott.

Eredmények

A Deprivációs Index (DI) által meghatározott társadalmi-gazdasági helyzet szempontjából két nagyobb, összefüggő hátrányos helyzetű terület különíthető el Magyarországon: az ország észak-keleti és keleti, másrészt a dél-nyugati rész. Az ország legkevésbé hátrányos helyzetű települései Magyarország északnyugati részén, a Balaton körül, Budapesten és a vele szomszédos területeken találhatók. Az általános halálozás és minden egyes vizsgált halálok miatti korai (25–64 éves) halálozás esetében pozitív irányú, szignifikáns összefüggés volt kimutatható a halálozás térbeli eloszlása és a depriváció között. A társadalmi-gazdasági helyzettel összefüggésbe hozható halálozási egyenlőtlenség a nők körében nagyobb, mint a férfiaknál.

depriváció

Az azonosított COVID-19 esetek magas előfordulási és halálozási gyakoriságának területi eloszlása eltért az egyes hullámok idején:

  • A 2. hullám alatt az országosnál magasabb megbetegedési gyakoriságot az északnyugati országnegyedben és az északi határ középső részén, magasabb relatív halálozási kockázatú klasztereket pedig az ország észak-keleti határa mentén, valamint a Közép-Dunántúlon és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részében figyeltek meg.
  • A 3. hullám alatt az országos átlagnál magasabb megbetegedési kockázatú klaszterek a közép- és nyugati országrészeken, a főváros területén és az ország északi határának középső részén helyezkedtek el, ugyanakkor a magas relatív halálozási kockázat az ország északi határának nyugati és középső részén, északkeleten, valamint az ország középső területein, továbbá Somogy megyében mutatott halmozódást.
  • A 4. hullám alatt az ország keleti felében, illetve a délkeleti és a délnyugati határ mentén voltak megfigyelhetők az országostól magasabb előfordulási gyakoriságú eset-klaszterek. Ezeken a területeken nemcsak az országos átlagnál magasabb előfordulási arányt, hanem magasabb relatív halálozási gyakoriság halmozódást is azonosítottak.

Alacsonyabb halálozást a 2. hullámban az ország középső és észak-keleti részén, a 3. hullám alatt az ország keleti felén és a délnyugati határ mentén, a 4. hullám alatt az ország nyugati felén és az észak-keleti határ mentén regisztráltak. Alacsonyabb halálozási kockázatú területek a 2. hullámban az ország középső részén, a 3. hullámban az ország délkeleti negyedében, illetve nyugati és délnyugati határa mentén, a 4. hullám idején pedig az ország nyugati felében és az északi határ középső részén voltak megfigyelhetők.

Mindhárom hullámban szignifikánsan magasabb volt a megbetegedési gyakoriság Magyarország északi, északnyugati negyedében, beleértve Budapestet, a fővárosi agglomerációt, Nógrád megye egészét, továbbá Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megye egyes területeit.

Alacsony relatív megbetegedési gyakoriság jellemezte mindhárom hullám esetén Északkelet-, Délkelet- és Délnyugat-Magyarország egyes területeit. Ezzel szemben

mindhárom hullámban jellemző volt a magasabb halálozási kockázat az ország északkeleti határa mentén, az ország keleti részének középső területein, Közép-Dunántúlon, továbbá Somogy megye déli felén.

Alacsony halálozási kockázat jellemezte az ország északnyugati, nyugati részét, a közép-magyarországi régiót és a Balaton környékét.

Az ökológiai regresszió eredményei szerint a 2–4. hullám alatt, mindkét nem esetében szignifikáns fordított kapcsolatot találtak a megerősített esetek relatív gyakorisága és szignifikáns pozitív összefüggést a relatív halálozás és a depriváció között, vagyis a hátrányos helyzetű térségekben a fertőzésszám jellemzően alacsonyabb, a halálozás kockázata viszont magasabb volt.

covidhalál

Ami az átoltottságot illeti, a 3–4. hullámban a nagyvárosokban és a kevésbé deprivált területeken volt magasabb az átoltottság, és az alapoltási sorozatban részesülők aránya csak a 4. hullám során haladta meg az országos átlagot a depriváltabb területeken.

Az országos átoltottságtól jelentősen alacsonyabb relatív oltottságot azonosítottak az ország északkeleti és délnyugati részén. Ezzel szemben szignifikánsan magasabb relatív átoltottság jellemezte Budapestet és környékét, a megyeszékhelyeket és a nagyobb városokat.

A magas roma populációs aránnyal rendelkező járások esetében a relatív megbetegedési hányados mindhárom vizsgált hullám idején szignifikánsan alacsonyabb, míg a relatív halálozás minden időszakban szignifikánsan magasabb volt az országos átlagnál: a 4. hullám idején 66%-kal. A vizsgált 10 járás esetében az átoltottság szignifikánsan alacsonyabb, a 3. dózisban is részesültek arányát tekintve csupán fele volt az országos átlagos oltottsági szintnek. A 4. hullám alatt az átoltottság csupán 77%-a volt az országos szintnek.

A társadalmi-gazdasági helyzet alapján várható értéknél magasabb volt az átoltottság Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye egy részén, Somogy megye, Csongrád-Csanád és Békés megye egyes részein, Budapest és környéken. A társadalmi-gazdasági helyzet alapján várhatót sem érte el azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Veszprém és Zala megyében.

oltás

A kutatás eredményei alátámasztják azokat a – nemzetközi és hazai – megfigyeléseket, melyek a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet összefüggését igazolták a COVID-19 miatti magas halandósággal. A szerzők elismerik: a deprivált térségek kisebb megbetegedési számaiban jelentős szerepe lehet a vírus rosszabb detektálásának, a halálozási számokban pedig a hátrányos helyzetű területeken élő lakosságnak az országos átlagnál eleve kedvezőtlenebb egészségi állapota is szerepet játszik az egészségügyi ellátáshoz való rosszabb hozzáférés és az alacsonyabb iskolázottság mellett. A közelmúltban elvégzett felmérés szerint az általános iskolai (vagy annál alacsonyabb) végzettséggel rendelkezőknek 24,2%-a, míg az anyagi helyzetüket rossznak minősítő lakosságnak mindössze 15,9%-a rendelkezik kielégítő színvonalú COVID-specifikus egészségműveltséggel, szemben a magyar lakosság 46,5%-os átlagával. A hátrányos helyzetű térségeket ennek megfelelően egyúttal alacsony oltási hajlandóság jellemzi.

Az eredmények felhívják a figyelmet az egészségegyenlőtlenségek jelentőségére, továbbá arra, hogy

nagyobb erőfeszítésre van szükség a fokozott kockázatnak kitett, sérülékeny népesség elérése, kockázatuk csökkentése és egészségi állapotuk javítása érdekében

– hívták fel a figyelmet tanulmányuk végén a szerzők.

Címlapkép: Ajpek Orsi/Getty Images 

GettyImages-1324724478
peszkov
forint készpénz bankjegy
penzugyminiszterium
északi áramlat
ukrajna háború ukrán konfliktus orosz ukrán stock

Holdblog A nagy klímalottó

Ha összevetjük a fenntarthatatlan gazdasági rendszerünket a klasszikus szerencsejátékkal, a lottóval, sokatmondó...

Online előadás
Grafikonosdi és minden ami friss hír.
Díjmentes online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
forint200124