forint bankjegy getty stock
Gazdaság

Alaposan felfegyverkezett az MNB – Elég lesz ez a gyenge forint és az infláció ellen?

Beke Károly
A vártnak megfelelő kamatemelés mellett némi meglepetést is tartogatott az MNB keddi döntése, hiszen a jegybank három új eszközt jelentett be a bankközi likviditás szűkítésére, ezzel gyakorlatilag mennyiségi szigorításba is kezdett. A Monetáris Tanács szeme előtt továbbra is elsősorban az infláció elleni harc lebeg, ezért az új intézkedéseket is annak fényében érdemes értékelni, hogyan hatnak majd azok az inflációra. Megnéztük, hogyan kommentálták a bejelentést az elemzők, hogyan alakulhat az áremelkedés a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a forint árfolyamára a likviditás kiszorítása.

A magyar gazdaság kilátásai mellett a monetáris politika alakulása is kiemelt téma lesz a Portfolio konferenciáján október 19-én.

A kamatemelés borítékolható volt

A Monetáris Tanács kedden újabb 100 bázisponttal 11,75%-ra emelte az alapkamatot, illetve ugyanilyen mértékben tolta feljebb a teljes kamatfolyosót. A döntés nem okozott meglepetést, hiszen a megkérdezett elemzők kivétel nélkül erre számítottak.

A lépéssel az alapkamat több mint 18 éves csúcsra emelkedett, de erre szükség is volt, hiszen júliusban már 13,7%-ra ugrott az infláció. A jegybank lépéseit pedig továbbra is elsősorban az áremelkedés elleni harc motiválja. A kamatemelés tehát nem okozott meglepetést, ugyanakkor délután új lépéseket is bejelentett az MNB. A monetáris transzmisszió erősítése érdekében három eszközzel igyekeznek kiszívni a bankrendszeri többletlikviditást:

  1. A bankok kötelező tartalékrátáját a jelenlegi 1 százalékról legalább 5%-ra emelik.
  2. Rendszeresen használják majd a jegybanki diszkontkötvényt, melyet eddig a negyedévek végén vetettek be likviditáskezelés érdekében.
  3. Egy új, hosszútávú betéti eszközzel is igyekszik lekötni a bankok többletlikviditását az MNB.

A monetáris transzmisszó erősítése azt jelenti, hogy a jegybank szeretné elérni, hogy a pénzpiaci hozamok minden időtávon kövessék az alapkamat változását. Ezzel az ellen akartak fellépni, hogy jelenleg a majdnem 12%-os alapkamat mellett a rövid (3 és 6 hónapos) diszkont kincstárjegyek referenciahozama 8% körül van, míg a 12 hónapos állampapír 10%-on áll jelenleg.  Ezeknek kellene felzárkózni az alapkamat környékére.

Vagyis a lépéstől azt lehet várni, hogy a likviditás szűkül, és emiatt a rövid hozamok emelkednek, közelebb húzódnak az irányadó kamathoz, laposabb lesz a hozamgörbe, hiszem a hosszú hozamok viszont nem fognak csökkenni.

Az ördög a részletekben rejlik

A kamatemelés, illetve annak mértéke tehát nem okozott meglepetést, azonban a jegybank meglépte azt, amit néhány szakértő már pedzegetett az utóbbi hónapokban. A bankrendszeri többletlikviditás ugyanis hosszabb ideje probléma, eddig a devizaswap-tenderekkel próbálták kezelni.

A most bejelentett intézkedések képesek lehetnek kezelni a likviditási problémát, de egyelőre nem látjuk a részleteket – röviden így lehet összefoglalni az elemzők első véleményét.

Georgi Dejanov, a Morgan Stanley elemzője úgy számol, hogy a három új intézkedés közül önmagában a kötelező tartalékráta emelése mintegy 1500 milliárd forintnyi likviditást szoríthat ki a bankrendszerből, vagyis a másik két eszköznek kellene teljesítenie a fennmaradó 3500 milliárdot, hogy teljesüljön az MNB célja. Szerinte a belengetett hosszabb futamidejű betéti eszköz várhatóan valamekkora likviditási prémiumot kínál majd az alapkamaton felül a piaci szereplőknek, most úgy vélik, hogy az új intézkedések a szeptember 27-i ülés után élesedhetnek, de kedvezőtlen piaci körülmények esetén felgyorsíthatja a jegybank azok bevezetését.

Hazai és nemzetközi szakértők elemzik majd a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívásokat a Budapest Economic Forum konferencián október 19-én. Meddig emelkedhet a kamat? Hol lehet a forint árfolyama a következő időszakban? Mennyire lassul be a növekedés? Mikor és hol tetőzhet az infláció?

Nem lehet egyik napról a másikra értékelni a jegybanki intézkedéseket a rövidtávú piaci reakció függvényében – emelte ki Virovácz Péter. Szerinte ambíciózus az MNB célja, hogy a többletlikviditás felét kiszorítsa, a részleteket kellene látni ahhoz, hogy meg lehessen mondani, reális-e a cél. Ugyanakkor a keddi bejelentés erős elköteleződés a jegybank részéről afelé, hogy megfékezze az inflációs, a korábban hangoztatott „minden eszközt készek vagyunk használni” mondat realitássá vált – emeli ki az ING Bank elemzője.

A Commerzbank elemzője elismeri, hogy Virág Barnabás alelnök üzenetei kifejezetten szigorúak voltak, azonban nem biztos, hogy a piac egyetlen napnyi jegybanki kommunikáció után rögtön megváltoztatja az eddigi inkább szkeptikus véleményét az MNB monetáris politikájával kapcsolatban. Tatha Ghose szerint a közelmúltban a magyar jegybank akkor lépett erősebben a szigorítás útjára, amikor a forint nyomás alá került, ez pedig rontotta a hitelességét.

Ghose szerint a régióban sem a lengyel, sem a cseh jegybank nem szembesült hasonló piaci szkepticizmussal.

A Magyar Nemzeti Bank bár korán kezdte a kamatemelési ciklust, de utána többször elbizonytalanodott, habozott, belassult, és engedte veszélyes szintekre gyengülni a forintot, ami hozzájárult az infláció felgyorsulásához, de egy ideje már igen erélyesen, és teljesen ortodox módon teszi a dolgát – ellentétben a monetáris politikában úgymond unortodox (valójában végzetesen ostoba) török úttal, amely folyamatos devizaösszeomláshoz, és háromszámjegyű inflációhoz vezetett - írta a napokban blogján Zsiday Viktor befektetési szakember. Az MNB teljesen ortodox módon végzi a dolgát, ami megnyugtató kell, hogy legyen mindenkinek Magyarországon. A kamatszint emelése, a hitelezés szűkítése, a deviza stabilizálása/erősítése teljesen standard inflációellenes fellépés - tette hozzá.

Zsiday Viktor
Citadella alap, portfóliókezelő
1997-ben, még a Közgazdaságtudományi Egyetemre járva kezdett dolgozni a ma már nem létező Wintrust Értékpapírügynökségnél elemzőként. 2000-től 2006-ig az AEGON-csoporton belül töltött be különböző poz
Tovább
1997-ben, még a Közgazdaságtudományi Egyetemre járva kezdett dolgozni a ma már nem létező Wintrust Értékpapírügynökségnél elemzőként. 2000-től 2006-ig az AEGON-csoporton belül töltött be különböző poz Tovább

Az MNB alelnöke a keddi döntést követően azt mondta, hogy az augusztusi infláció akár 15-16% is lehet a jegybank számításai szerint, az Unicredit Bank elemzője szerint ez még konzervatív becslés, szerintük a júliusi 13,7%-ról 16-18%-ra ugorhat az áremelkedés üteme. A negyedik negyedévben pedig a 18-20%-os sávot is elérheti az éves inflációs ráta.

Hol lehet a kamat csúcsa?

Az új intézkedések részletei mellett kulcskérdés lehet ősszel, hol lesz majd a kamatemelések vége, vagyis a jelenleg 11,75%-os szintről meddig emelkedik még az alapkamat. Ez persze elsősorban az infláció tetőzésétől függhet, mindenesetre a piaci várakozások folyamatosan emelkednek, a határidős kontraktusok már 15% körüli kamatszintet áraznak.

A Morgan Stanley elemzői szerint az MNB az év végéig folytathatja a szigorítást a kamatemelésen keresztül, de talán októbertől kisebb lépéssel. Vagyis ebben a hónapban még jöhet egy újabb 100 bázispontos emelés, majd a friss inflációs jelentés függvényében fontolhatja meg a lassítást a Monetáris Tanács.

Virovácz Péter szerint akár már szeptemberben lassíthat a tempón az MNB, így az év végén 14% körül tetőzhet az alapkamat. Ugyanakkor az inflációs kockázatok miatt ebben is inkább felfelé mutató eltérés lehet, illetve kitolódhat a kamatemelési ciklus 2023 elejére is.

Az OTP Bank elemzői arra számítanak, hogy az év végén 15% környékén tetőzhet a kamatszint, de az infláció miatt felfelé mutató kockázatok vannak. Kiemelik, hogy a júliusi havi alapú infláció kifejezetten erős volt, miközben néhány országban már az enyhülés jelei látszottak. Erre jön még augusztustól a rezsicsökkentés módosítása. Az OTP szerint ha a gázárak a jelenlegi magas szinten maradnak vagy nem lesz megegyezés az uniós forrásokról, akkor akár 2023 elején is erőteljes kamatemelésre kényszerülhet a jegybank.

Mi lesz így a forinttal?

A jegybank a most hozott intézkedésekkel is elsősorban az infláció, illetve az azzal kapcsolatos várakozások leszorítását tűzte ki célul, hiszen régóta azt hangsúlyozzák, hogy az MNB egyetlen horgonya az árstabilitás. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban a forint árfolyama is kiemelt szerepet kapott, hiszen a magyar deviza júliusban történelmi mélypontra esett az euróval szemben. Ez pedig az importárakon keresztül már az inflációs cél elérését is veszélyezteti.

Egyelőre az látszik, hogy az újabb szigorító lépések bejelentésére erősödéssel reagált a forint, csütörtökön átmenetileg 400 alatt is járt az euró jegyzése.

Az elemzők szerint azonban ez a pozitív hatás nem biztos, hogy tartós lesz. A Commerzbank szakembere például azt emelte ki, hogy a bankközi likviditás szűkítése nem ér fel további kamatemeléssel. Éppen ezért Tatha Ghose szerint az utóbbi napokban látott pozitív tendencia nehezen tart majd ki középtávon.

Mi továbbra is semlegesek vagyunk a forinttal kapcsolatban, mivel jelentős a bizonytalanság a világpiaci gázárak alakulásával kapcsolatban, ez pedig a gazdasági növekedést is kiszámíthatatlanná teszi – áll a Morgan Stanley elemzésében. Ráadásul a jegybank likviditáscsökkentő lépései nem biztos, hogy hosszútávon kedvezőek a forint szempontjából, ennél fontosabb lenne, hogy megállapodjon a kormány az uniós forrásokról – tette hozzá a bank elemzője.

A forint szempontjából Virovácz Péter szerint is a részletek lesznek fontosak, azokon múlhat, hogy hosszútávon is kitarthat-e a magyar deviza most kezdődött erősödése. Az ING Bank elemzője is arra számít, hogy a devizapiacon inkább csak rövidtávú lesz a hatás, szeptember második felétől ismét az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság kerülhet a befektetők fókuszába.

A forint szempontjából akár negatív hatásai is lehet hosszútávon a jegybanki intézkedéseknek, hiszen, ha sikerül kiszorítani jelentős likviditást, akkor kisebb kamatemelésre lehet szükség, ami gyengítheti a magyar devizát – vélekedik Dan Bucsa, az Unicredit szakembere. Szerinte így ismét tartósan 410 fölé kerülhet az euró árfolyama.

Címlapkép: Getty Images

Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek
GettyImages-1429689600
Erdogan
Tematikus PR cikk
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mekkora galibát okozhat feszült helyzet a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 4.
A Masterplast sztori a tőzsdén!
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek