Válságban a turizmus - Létezik túlélési stratégia?

Míg a Covid-19-járvány alatt a korlátozások miatt be kellett zárnia a szállodáknak és éttermeknek, valamint turisták sem látogathatták az országot, addig most, bár a szálláshelyek és vendéglátó egységek szeretnének nyitva lenni, de a költségeik olyan magasak lesznek, hogy ezt többen nem tehetik majd meg. A következő napokban és hetekben szinte minden szolgáltató menedzsmentje és tulajdonosa azt számolgatja, hogyan kezeljék az energiadrágulást:

ki kell-e rakni a zárva táblát, vagy nyitva lehet maradni és valahogy üzemelni?

A szomszédunkban zajló háború kimenetelére jóslatokat még a legbátrabb geopolitikai szakértők is csak nagyon óvatosan próbálnak megfogalmazni. Ha el is jönne a várva várt béke a következő hónapokban, a magas energiaárak még valószínűleg így is jó ideig velünk maradnak, ezért a szolgáltatóknak nem az idei őszi-téli időszak túlélése a feladatuk, hanem felkészülés arra, hogy ezt a jövőben hogyan kezeljék.

A közép- és hosszú távú stratégiaalkotás, felelős gazdálkodás, képzett és hozzáértő menedzsment, valamint a megfelelő HR elengedhetetlen lesz a jövőben is. Ha megpróbáljuk összehasonlítani a jelenlegi helyzetet a pandémia okozta nehézségekkel, láthatjuk, hogy azok a vállalkozások tudták átvészelni a kényszerű bezárásokat, ahol rendelkezésre állt elegendő mennyiségű tőke a tulajdonosnál vagy megfelelő gazdálkodással sikerült tartalékot képezni, amiből finanszírozni lehetett az átmeneti időszakot – úgy vélem, ez utóbbi fontosabb.

Azok a szolgáltatók tudták lereagálni és menedzselni a Covid első egy-másfél évét, ahol erre a megfelelő szaktudás és tapasztalat rendelkezésre állt (természetesen tudjuk, hogy kevés tulajdonos és menedzser találkozott hasonló krízissel, mint amit korábban a világjárvány, most pedig az energiaárak emelkedése okozott). Azok az éttermek és szállodák tudtak könnyen újranyitni, ahol az alkalmazottak képzésére, fejlődésére és megtartására nagy hangsúlyt fektettek és az erre irányuló erőfeszítéseiket a jövőben is fenntartják.

Aki a bezárás mellett dönt, az egyik oldalról amíg az őszi-téli hónapokat próbálja átvészelni, addig megkockáztatja azt is, hogy az újranyitás nem lesz könnyű az enyhébb idő visszatérésével.

A bezárással várhatóan a munkaerőt is elbocsátják, ami a szektorban a Covid alatti mostoha sors után a munkavállalóknak már nem lesz elfogadható. A pandémia alatti bezárásokat is nehezen fogadták a dolgozók, viszont gyorsan alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és más szektorban, más szolgáltatóknál találtak munkát. Ha hasonló mértékű elbocsátások újra előfordulnak, valószínűleg ismét sokan hagyják el az ágazatot, akiknek a bizalmát sokkal nehezebb lesz visszaszerezni, így még nehezebb lesz újra visszacsábítani, ez nagyon megnehezíti a bezáró egységek újranyitását. A HR kérdés mellett a szolgáltató által felépített brand, ami még könnyen tud sérülni a szezonális átállásnál. Ha a fogyasztó nem éri el kedvenc helyeit akár csak átmenetileg is, más minőséget kap, mint amit megszokott, vagy akár teljesen más szolgáltatást, könnyen elképzelhető, hogy másik éttermet vagy szállodát keres magának, így a szolgáltató hosszú távon is elveszítheti a vendéget.

A családok most találkoznak először az új szabályozás alapján érkező rezsiszámlákkal, és az ezzel járó plusz kiadások biztosan befolyásolják majd a döntéseket, amik szerepet játszanak a belföldi vagy akár külföldi utazások tervezésénél.

Ugyanakkor az utazás iránti vágy nem tűnik el, ha valaki megengedheti magának, utazni fog. Lesz olyan család, ahol a költségvetést olyan mértékben terheli meg a rezsiárak növekedése, hogy le kell mondani az utazásról, de nagyrészben, akik eddig a belföldi utazásokat preferálták, ezek után is meg fogják látogatni kedvenc helyeiket. Az utazások alatti költés átalakulhat, aminek vesztesei a vidéki kisebb szolgáltatók lehetnek: ha be is fizet egy család egy hosszú hétvégére szállással és utazással, a kiegészítő szolgáltatásokat, melyeket többnyire helyi szolgáltatók biztosítanak, már lehet, hogy nem veszik igénybe.

Akik eddig külföldi utakat, városokat részesítettek előnyben, már jobban megfontolják az utazást, ugyanis a kedvelt nyugat-európai országok és városok drágábbak, mint Magyarország, a pár ezer forintos repülőjegyek pedig már csak minimális számban és desztinációra érhetőek el. A turisták előbb mondanak le egy külföldi népszerű úticélról, mint magáról az utazásról. A belföldi bor- gasztro- és kulturális turizmus, vagy éppen az aktív és kerékpáros turizmus, a Covid és az energiaárak mellett most nagy lendületet kaphatnak.  

Meg kell említeni a másik oldalt is: amíg a magyar utazók erősíthetik a belföldi turizmust, addig a külföldiek körében továbbra is népszerű Magyarország, elsősorban Budapest. Örök klasszikusok, mint Róma, Barcelona, London és Párizs mára olyan drága úti céllá váltak, hogy Budapest nem csupán a régióban, de egész Európában nyertese lehet a dráguló utazásoknak.

Miután Budapest rendkívül jó ár-érték aránnyal rendelkezik, így egy népszerű desztinációnak számít.

Az orosz-ukrán konfliktus másik érezhető hatása ugyanakkor jelentkezik a küldő országokat vizsgálva is. Észak-Amerikából és Ázsiából visszaesett a turisták száma, ami azért is baj, mert ők az átlagnál több napra érkeztek, valamint magasabb költési hajlandósággal rendelkeznek.

Összességében a szektor helyzete nagyon nehéz, összetett problémákkal, a megoldás formálásához pedig rengeteg tényezőt meg kell vizsgálni. Ismét felértékelődik az innovatív gondolkodás, a válságkezelési készség és a reziliencia. A szereplőket ez a válság sem fogja egyformán érinteni, így nem lehet egy jó választ adni és univerzálisan alkalmazni.

Címlapkép: Getty Images