tozsde_befekteto_reszveny
Gazdaság

Kiszabadult a szellem a palackból - Újra rossz hír a jó hír?

Kiss Péter, Amundi Alapkezelő
A Fed után az EKB is emelte a tétet az infláció elleni harcban, csakhogy eközben egyre erősödnek a recessziós félelmek is. Az előretekintő gazdasági indikátorok már visszaesést jeleznek, az európai gázárak emelkedése egyre több vállalatot juttat csődközeli helyzetbe, viszont a foglalkoztatottsági adatok továbbra is pozitív tendenciákról árulkodnak. Az amerikai részvénypiac ezzel szemben június közepe óta több mint 18 százalékot emelkedett, és a januári csúcsa óta bekövetkezett esés több mint 50 százalékát ledolgozta augusztus közepére. A német részvények ugyan kisebbet emelkedtek ebben a legutóbbi felpattanásban, de szintén az idei veszteségük kb. felét ledolgozták kevesebb, mint nyolc hét alatt. Az egymásnak ellentmondó folyamatok közepette érdemes kicsit megvizsgálni a tőkepiacok és a gazdaság kapcsolatát.

Az év első fele az inflációról szólt, a hátralévő részében azonban a recesszió határozza majd meg a piaci diskurzust. Az infláció váratlan magasságokba emelkedése több, korábban szinte biztosnak vett befektetői hüvelykujjszabályt is megkérdőjelezett.

Az egyik legfontosabb ilyen idén a kötvények és részvények árfolyamalakulása közötti kapcsolat felborulása volt.

Korábban a részvénypiaci eséseket a kötvényárfolyamok emelkedése kísérte, mivel a befektetők a kockázatos eszközökből átsúlyoztak a kockázatmentesek felé. Emögött az a feltételezés (és gyakorlati tapasztalat) húzódott meg, hogy a gazdasági növekedés és az infláció között pozitív a kapcsolat, és a korábbi időszakoknak megfelelően a részvények esése gazdasági lassulást vetít előre, amire a jegybankok a monetáris kondíciók lazításával reagálnak majd. Egy alacsony, külső sokkok nélküli inflációs környezetben – mint amilyen a ’80-as évektől a Covid-válságig terjedő időszak volt – a gazdasági lassulás az infláció csökkenésével jár együtt, így a jegybanki politika is tudott élénkítéssel reagálni.

Forrás: Amundi Institute

Ez a kapcsolat idén a visszájára fordult, ugyanis a gazdasági lassulás az infláció meglepetésszerű, és korábban nem látott mértékű emelkedésével párhuzamosan ment végbe, így a jegybankok nem lazíthattak a szigoron. A romló gazdasági kilátásokra a részvénypiacok eséssel reagáltak, ám az egyre szigorúbb jegybankok miatt a kötvényárfolyamok is csökkentek, így a kockázatmentesnek tekintett állampapírok diverzifikációs szerepe elhalványult, még a jól diverzifikált portfóliók is nagy esést szenvedtek el.

A jegybankok tehát elszántan küzdenek az infláció ellen, ami miatt a reálgazdasággal, különösen a munkaerőpiaccal kapcsolatos adatokat kiemelt figyelem övezi.

Minél alacsonyabb a munkanélküliség, és minél jobban nőnek a bérek, annál nagyobb lesz az árakat felfelé hajtó belső kereslet az adott gazdaságban. Ezért a kedvező makrogazdasági, azon belül is a jó foglalkoztatottsági adatok arra sarkallják jelenleg a jegybankokat, hogy tovább szigorítsanak, még magasabbra emeljék a kamatokat.

Amióta tehát az infláció szelleme kiszabadult a palackból, nemcsak a jegybanki, hanem a makroadatokra adott piaci reakciók is megváltoztak. Az utóbbi hónapokban azt a szokatlan helyzetet lehetett megfigyelni, hogy a jó adatok rossz piaci reakciót váltottak ki, míg a rossz adatokat a jól fogadták a befektetők.

A kedvező, illetve a várthoz képest pozitív meglepetést okozó makrogazdasági adatok azt jelentik, hogy a látható és várt lassulás ellenére még mindig van szufla a gazdaságban, a vállalkozások továbbra is munkaerőt keresnek, emelik a béreket, és úgy érzékelik, hogy tudják emelni az árakat is. Ez viszont arra sarkallja a jegybankokat, hogy még agresszívabban szigorítsanak, ami nem tetszik se a részvény-, se a kötvénypiaci befektetőknek.

Így az alapvetően pozitív hírek a gazdaságból negatív fejleményeket okoznak a piacokon a jegybankok rendíthetetlen szigora miatt.

Jó példa erre a szeptemberi amerikai ISM mutatók megjelenése, melyek mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltató szektorban további bővülést jeleztek előre, ráadásul a várakozásoknál jobbak lettek. A részvénypiaci indexek egyből eséssel reagáltak, míg a 10 éves állampapírhozam emelkedett. Hasonlóan reagált a piac augusztus végén a Conference Board fogyasztói hangulatindexének várt feletti emelkedésére, és akkor is, amikor az álláslehetőségek számának várt csökkenése helyett emelkedést mutató adatok jelentek meg.

A rossz, vagy romló makrogazdasági adatok a fentiekkel ellentétes hatást váltottak ki az utóbbi időben.

Ha már látható jelei vannak a lassulásnak, különösen a munkaerőpiacon (és természetesen az inflációban), akkor a jegybanki kamatemelések is hamarosan véget érhetnek, így érdemes lehet hosszú távú eszközökbe fektetni – mondja a jelenlegi befektetői logika.

Erre a reakcióra volt tökéletes példa a július végén megjelent amerikai második negyedéves GDP adat megjelenése, mely a várt 0,4 százalékos bővülés helyett 0,9 százalékos visszaesést mutatott az előző negyedévhez képest, amivel egymás után a második negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény, ezzel teljesítve a technikai recesszió definícióját (a recessziót hivatalosan az NBER nevű szervezet állapítja meg). A gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek ellenére a részvénypiac emelkedni tudott az adat megjelenése után, míg a kötvényhozamok csökkentek.

Nehéz megmondani, hogy a gazdasági fundamentumok és a piaci reakciók közötti kapcsolat akkor áll-e vissza a normális kerékvágásba (jó adatokra emelkedik a részvénypiac, rosszra esik), ha a reálgazdasági mutatók és az infláció trendje újra szinkronba kerül. Erre akkor van esély, ha a jegybankok nem lesznek sarokba szorítva a makacsul emelkedő infláció által, de hogy ez mikor következik be, az nehéz kérdés. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy a csökkenő infláció romló makrogazdasági adatok mellett következik majd be, mert a meghatározó jegybankok jelenlegi hozzáállása az, hogy addig szigorítanak, amíg az infláció érdemi csökkenését nem látják, és ez biztosan negatívan érinti majd a reálgazdaságot. Ezt pedig biztos nem fogják pozitívan értékelni a befektetők.

Egyelőre tehát a nagyobb bizonytalanság miatt óvatosság indokolt a piacokon, mert ahogy Bod Péter Ákos is írja a Portfolio-n megjelent kiváló cikkében, nem az a kérdés hogy lassul-e a gazdaság, hanem hogy a visszaesés milyen mély lesz. Ugyanezt próbálják eltalálni a nagy jegybankok is, ráadásul némelyik már arra is elszánta magát, hogy akkor is szigorítani fog az infláció csökkentése érdekében, ha az fájdalommal is fog járni a gazdaság számára.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni befektetőként, hogy a piacok ebből mennyit áraztak már be, és hogy a részvénypiaci indexek általában jóval előbb fordulnak, mint azt a gazdaság teszi (azzal nem is számolva, hogy a legfontosabb gazdasági adatokat, mint pl. a GDP nagy időbeli késéssel publikálják).

A makrogazdaságból még hosszú hónapokig rossz adatok fognak jönni, amikor a részvényindexek már emelkedésnek indultak.

Éppen ezért nehéz eltalálni a piacok alját, az amerikai historikus példák alapján viszont az sokat segít, ha valaki azt látja előre, milyen súlyos lesz a közelgő válság. Mély recesszió esetén az első 20 százalékos részvénypiaci visszaesés (valamilyen furcsa oknál fogva ez a definíciója a medvepiacnak) után is további nagy esések jöttek a múltban, enyhe gazdasági visszaesések közepette viszont ekkora mértékű esés szinte vízválasztónak számít, és utána érdemben javulnak a rövid távú – egyéves –, és drámaian javulnak a hároméves kilátások.

Az borítékolható, hogy a gazdasági adatok tovább fognak romlani, mielőtt javulásnak indulnának. Ám  a gazdaság nem egyenlő a részvénypiaccal, amelyet sok egyéni szereplő jövőre vonatkozó várakozásai alapján meghozott vételi és eladási döntése mozgat. Erre érdemes lesz majd emlékezni akkor is, amikor a recessziós hangok zavarában azt látjuk, hogy a részvénypiacok már nem esnek tovább. Hogy itt tartunk-e jelenleg, azt senki nem tudhatja - utólag fog kiderülni -, de ez lehet majd az első jele annak, hogy kedvezőbb piaci környezet előtt állunk.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

giorgia meloni olaszország
tőzsde
Putyin: Elavulttá vált a liberális eszme
putyin shutter
porsche taycan
orosz ukrán háború ukrajna katona fegyver donbasz konfliktus stock donyec donyeck

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Tematikus PR cikk
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Európai Unió zaszlo