Kiss Péter

Kiss Péter

befektetési igazgató , Amundi Alapkezelő

Kiss Péter 2021 októberétől az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, 2018-tól az Amundi portfóliómenedzsere volt. 2010-ben az Axa Alapkezelőnél kezdte karrierjét, majd 2011-től 2014-ig a Morgan Stanley-nél deviza- és kötvénypiaci származtatott termékek értékelésével, modellezésével és kockázatkezelésével foglalkozott. 2014-ben csatlakozott az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelőhöz, ahol új alapok kidolgozásában és létrehozásában vett részt, valamint a meglévő értékpapíralapok kezeléséért volt felelős mint portfólió menedzser. 2009-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi befektetéselemző és kockázatkezelő főszakirányán. 2011-ben Tőzsdei Szakvizsgát, 2017-ben pedig Chartered Market Technician képesítést szerzett. 2018 óta a CMT Association tagja.
Cikkeinek a száma: 13
Hihetünk még a kínai csodában?

Hihetünk még a kínai csodában?

A március elején árgus szemekkel figyelt kínai Országos Népi Kongresszus csalódást keltett a befektetőkben, mert a várva várt fiskális bejelentések elmaradtak. Az 5%-os GDP növekedési célkitűzést még akár pozitívan is lehetne értékelni, viszont az eléréséhez szükséges intézkedések részletezése nélkül ez is inkább csalódást keltett. A vezetés új fókusza viszont egyértelmű: a növekedés helyett a nemzetbiztonság került előtérbe, külön kiemelve a technológiai és gazdasági önellátás képességét, a tradicionális és high-tech feldolgozóipar további támogatását és természetesen a hadi/védelmi ipart.

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb befektető már a jövő évre tekint előre, arra próbálja pozícionálni portfólióját. Az alábbiakban azokat a piaci várakozásokat és a rájuk épülő narratívákat mutatjuk be, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jövő évi stratégiát tervezzük.

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

A tavalyi év nem a forint éve volt: egyre másra döntötte a negatív árfolyamrekordokat az orosz-ukrán háború kitörése után, és csak egy rendkívüli, 500 bázispontos kamatemelés tudta októberben megállítani a teljes lefagyást. Idén viszont az egyik legjobban teljesítő deviza a világon, és a befektetők kedvencévé vált. Mi történt? Vajon meddig folytatódhat ez a jó teljesítmény?

Elkerüljük a legrosszabbat, de még számos veszély leselkedik a világra

Elkerüljük a legrosszabbat, de még számos veszély leselkedik a világra

A befektetési szempontból brutális tavalyi év után némi optimizmussal tekinthetünk az idei évre, miután számos pozitív fejlemény következett be a gazdasági környezetet meghatározó tényezőkben, így a legrosszabb forgatókönyvek szisztematikusan kiárazódtak a rendszerből. Érdemes tehát számba venni a jelenleg makrogazdasági és befektetési szempontból legfontosabb mozgatórugókat, milyen változások következtek be az elmúlt hetekben, és mi várható az idei év hátralévő részében.

Kiszabadult a szellem a palackból - Újra rossz hír a jó hír?

Kiszabadult a szellem a palackból - Újra rossz hír a jó hír?

A Fed után az EKB is emelte a tétet az infláció elleni harcban, csakhogy eközben egyre erősödnek a recessziós félelmek is. Az előretekintő gazdasági indikátorok már visszaesést jeleznek, az európai gázárak emelkedése egyre több vállalatot juttat csődközeli helyzetbe, viszont a foglalkoztatottsági adatok továbbra is pozitív tendenciákról árulkodnak. Az amerikai részvénypiac ezzel szemben június közepe óta több mint 18 százalékot emelkedett, és a januári csúcsa óta bekövetkezett esés több mint 50 százalékát ledolgozta augusztus közepére. A német részvények ugyan kisebbet emelkedtek ebben a legutóbbi felpattanásban, de szintén az idei veszteségük kb. felét ledolgozták kevesebb, mint nyolc hét alatt. Az egymásnak ellentmondó folyamatok közepette érdemes kicsit megvizsgálni a tőkepiacok és a gazdaság kapcsolatát.

Két tűz között a Fed

Két tűz között a Fed

Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.

A Fed nem ijed meg a medve árnyékától

A Fed nem ijed meg a medve árnyékától

A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.

Turbulencia a magyar kötvénypiacon: forintgyengülés, kamatemelési ciklus és a lezárások veszélye

Turbulencia a magyar kötvénypiacon: forintgyengülés, kamatemelési ciklus és a lezárások veszélye

Az MNB nyári kamatemelési jelzése óta folyamatosan emelkednek a hazai kötvényhozamok, azonban az utóbbi két hétben olyan mozgások tanúi lehettünk, melyekre a tavaly márciusi sokk óta nem volt példa. Érdemes tehát tisztázni, milyen folyamatok állhatnak a hazai államadósság finanszírozás egyik legfontosabb pillérének tekinthető intézményi állampapírpiac megnövekedett volatilitása mögött.

Közeleg a tél a forint piacán

Közeleg a tél a forint piacán

A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.

Fordulat az MNB-nél: lépés az ortodoxia irányába, felkészülés a következő turbulenciára?

Fordulat az MNB-nél: lépés az ortodoxia irányába, felkészülés a következő turbulenciára?

A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.