Kína gazdasága egyre több problémával küzd. Az országot lejtőre taszító 3D problémakörre (demográfia; debt, azaz adósság; decoupling, azaz leválás az Egyesült Államokról) egyszerűen nincs rövid távú megoldás. Nem nehéz párhuzamot vonni Kína jelenlegi és Japán korábbi, az ingatlanbuborék kipukkadása utáni deflációs helyzete között. A nagy kérdés ezek alapján az, hogy mi vár az országra?
A Federal Reserve több mint egy év szünet után szeptemberben újra csökkentette az irányadó kamatot, amit az infláció lassulása tett lehetővé. A további kamatvágásokra irányuló várakozás segíthet stabilizálni a gazdasági növekedést az USA-ban és enyhítheti a globális pénzügyi környezetet, ami a feltörekvő piacok számára is kedvező hatású lehet. Mindez egy puha landolást vetít előre, így elkerülhető a recesszió az Egyesült Államokban. De milyen hatása lehet a lazítási ciklusnak a kötvényekre és a részvényekre?
A március elején árgus szemekkel figyelt kínai Országos Népi Kongresszus csalódást keltett a befektetőkben, mert a várva várt fiskális bejelentések elmaradtak. Az 5%-os GDP növekedési célkitűzést még akár pozitívan is lehetne értékelni, viszont az eléréséhez szükséges intézkedések részletezése nélkül ez is inkább csalódást keltett. A vezetés új fókusza viszont egyértelmű: a növekedés helyett a nemzetbiztonság került előtérbe, külön kiemelve a technológiai és gazdasági önellátás képességét, a tradicionális és high-tech feldolgozóipar további támogatását és természetesen a hadi/védelmi ipart.
Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb befektető már a jövő évre tekint előre, arra próbálja pozícionálni portfólióját. Az alábbiakban azokat a piaci várakozásokat és a rájuk épülő narratívákat mutatjuk be, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jövő évi stratégiát tervezzük.
Beindította az MNB a kamatcsökkentéseket: hogyan reagálnak majd a hazai fő befektetési eszközök, a forint, a kötvények és részvények?
A tavalyi év nem a forint éve volt: egyre másra döntötte a negatív árfolyamrekordokat az orosz-ukrán háború kitörése után, és csak egy rendkívüli, 500 bázispontos kamatemelés tudta októberben megállítani a teljes lefagyást. Idén viszont az egyik legjobban teljesítő deviza a világon, és a befektetők kedvencévé vált. Mi történt? Vajon meddig folytatódhat ez a jó teljesítmény?
A befektetési szempontból brutális tavalyi év után némi optimizmussal tekinthetünk az idei évre, miután számos pozitív fejlemény következett be a gazdasági környezetet meghatározó tényezőkben, így a legrosszabb forgatókönyvek szisztematikusan kiárazódtak a rendszerből. Érdemes tehát számba venni a jelenleg makrogazdasági és befektetési szempontból legfontosabb mozgatórugókat, milyen változások következtek be az elmúlt hetekben, és mi várható az idei év hátralévő részében.
A Fed után az EKB is emelte a tétet az infláció elleni harcban, csakhogy eközben egyre erősödnek a recessziós félelmek is. Az előretekintő gazdasági indikátorok már visszaesést jeleznek, az európai gázárak emelkedése egyre több vállalatot juttat csődközeli helyzetbe, viszont a foglalkoztatottsági adatok továbbra is pozitív tendenciákról árulkodnak. Az amerikai részvénypiac ezzel szemben június közepe óta több mint 18 százalékot emelkedett, és a januári csúcsa óta bekövetkezett esés több mint 50 százalékát ledolgozta augusztus közepére. A német részvények ugyan kisebbet emelkedtek ebben a legutóbbi felpattanásban, de szintén az idei veszteségük kb. felét ledolgozták kevesebb, mint nyolc hét alatt. Az egymásnak ellentmondó folyamatok közepette érdemes kicsit megvizsgálni a tőkepiacok és a gazdaság kapcsolatát.
Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.
A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.
A Fed látványos fordulattal zárta az előző évet, és ennek a pálfordulásnak a visszhangja az újév első kereskedési hetére is rányomta a bélyegét. Vajon mi okozhatta ezt a fordulatot, és mit várhatunk ezután a piacokon?
Az MNB nyári kamatemelési jelzése óta folyamatosan emelkednek a hazai kötvényhozamok, azonban az utóbbi két hétben olyan mozgások tanúi lehettünk, melyekre a tavaly márciusi sokk óta nem volt példa. Érdemes tehát tisztázni, milyen folyamatok állhatnak a hazai államadósság finanszírozás egyik legfontosabb pillérének tekinthető intézményi állampapírpiac megnövekedett volatilitása mögött.
A 360-as szint fölé emelkedő euróárfolyam kapcsán felkapja az ember a fejét, hogy az elmúlt hónapok kamatemelései miért nem erősítették jobban a hazai devizát. A forintra az őszi hónapokban nemcsak a belső, hanem a nemzetközi folyamatok is erőteljes hatást fejtettek ki. Az alábbi írásban megpróbálom feltárni az utóbbi hónapok legfontosabb tényezőit, melyek magyarázatot adhatnak az árfolyam alakulására.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna...
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát...
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent "Mind merkantilisták vagyunk" írása Milton Friedman 1965-ös... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
