fordulat gazdaságpolitika
Gazdaság

A gazdaság összes motorja egyszerre áll most le

Trippon Mariann, CIB Bank
Ősz. Sulikezdés (gyerekeknek), menetrendszerinti migrén (nekem), évadnyitó szülői értekezlet (évek óta először nem online), majd kedvenc kis „szülői” kávézónk. Ahol ellentétben a néhány hónappal ezelőtti állapottal, most könnyen le is tudtunk ülni. Az árakra nézve a sütit gondolkodás nélkül kihagytuk, majd a kávé mellé jött a makroelemzőnek szegezett kérdésözön: mi lesz a gazdasággal, munkahelyemmel, vállalkozásommal, inflációval, rezsivel, kamatokkal, árfolyammal, úgy általában velünk? Tapintható volt a bizonytalanság, ijedtség vagy talán inkább félelem.

Ez a kis történet pontosan leírja, honnan jöttünk és hova tartunk: a Covid kikerült a fókuszból, de máris nyakunkon a következő krízis, ami ugyanolyan, ha nem aggasztóbb. Ami pedig mikroszinten, az egyének szintjén történik, meghatározza, hogy mire számíthatunk makroszinten. Ezek alapján nem sok jóra.

Az év első felében kifejezetten erős teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, éves szinten valamivel több mint 7%-os volt a GDP bővülési ütem. Ismerjük az okokat: újranyitás pozitív sokkja, választások előtti pénzeső, háború által sújtott, de még támogató nemzetközi környezetben.

Itt azonban húzhatunk egy vonalat, ami ezután következik növekedési fronton, az merőben más lesz, mint az előző időszak mintázata.

Az érdemi lassulás elkerülhetetlen: úgy tűnik a gazdaság összes motorja egyszerre áll le. Mindeközben a költségvetési politika keményen kontraciklikus jelleget öltött és agresszív szigorítási ciklusban van a jegybank is – a gazdaságpolitikának tehát gyakorlatilag nincs mozgástere a gazdaságot érő negatív sokkok tompítására.

Jelenleg így csak az a kérdés, hogy mekkora lesz ez a lendületvesztés. (Technikai tényező, de fontos, hogy míg az idei évben az úgynevezett áthúzódó hatás pozitív volt, ez 2023-ban a visszájára fordul.) Jelenlegi alapelőrejelzésünk 0,5-1% körüli éves növekedéssel számol, de nagyon könnyű olyan forgatókönyvet is megalkotni, amely szerint 2023 egészében csökken a GDP. A kilátásokat ugyanis nagyfokú bizonytalanság övezi: a tényleges növekedés a számszerűen megfogható tényezőkön kívül nagyban függ nehezen számszerűsíthető, pszichológiai tényezőktől is: nagy kérdés, hogy az egyes szektorok (háztartások, vállalatok) hogyan reagálnak az őket ért sokkokra, illetve a kilátásokat övező bizonytalanságokra. A növekedés felhasználás oldali tényezőit számba véve biztosra vehető, hogy

  • a lakossági fogyasztás érdemben fékeződik,
  • a beruházások gyengén alakulnak, miközben,
  • a fiskális impulzus negatív és
  • a nettó export sem lesz képes kihúzni a csávából a gazdaságot.

A lakossági fogyasztás, amely az előző években a növekedés fő motorja volt, jelentősen lassulhat. Sőt, 2023-ban mi visszaeső háztartási fogyasztással kalkulálunk a gyors bérkiáramlás és a jelenleg még feszes munkaerőpiac ellenére, amellett is, hogy a háztartások meglehetősen erős mérleggel néznek szembe az előttünk álló krízissel. Az idei év első felében a bérnövekedés még (átlagban) kompenzálta az emelkedő inflációt, az év második felétől azonban ez már nem igaz, és miután 2023-ban is bőven kétszámjegyű inflációt várunk, nagyon sok munkavállaló ismételten reálbércsökkenéssel szembesül.

A munkaerőpiac rendkívül erős kiinduló állapotban várja a válságot: gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, rekordon az üres álláshelyek száma.

A leépítések azonban elkerülhetetlennek látszanak, a munkanélküliségi ráta emelkedni fog, a munkaerőpiaci kilátások pedig bizonytalanabbá válnak.

Az nagy kérdés, hogy a munkanélküliek száma mennyivel és milyen tartósan ugrik meg, ahhoz azonban, hogy a háztartások óvatosabbá váljanak, már az is elegendő, ha bizonytalanabbnak érzik kilátásaikat. A háztartásoknak lesz egy rétege, amely a „túlélésért” küzd. Mindeközben a magasabb jövedelmű és magasabb megtakarítású háztartások képesek lehetnek fogyasztásuk simítására, de itt az óvatosság dominálhat: kevesebb fogyasztás, több megtakarítás/hiteltörlesztés.

Az első félévben az állami beruházások a vártnak megfelelően közel 5%-kal mérséklődtek, ezt azonban a vállalati beruházások egészséges bővülése ellentételezni tudta, így az év első felében nemzetgazdasági szintén még egészséges dinamikát láttunk.  A fiskális, kvázi fiskális beruházások esetében 2023-ban is jelentős visszaesést várunk, az előttünk álló negyedévekben ezt pedig már a vállalati szektor sem lesz képes ellensúlyozni: az intenzív költségoldali sokkokkal, gyengülő kereslettel, emelkedő finanszírozási költségekkel és bizonytalan kilátásokkal szembesülő vállalatok részéről teljes mértékben racionális döntés a beruházások elhalasztása, felfüggesztése, törlése. A megelőző időszakban ráadásul a beruházások egy jelentős része (részben legalábbis) EU-források felhasználásával valósult meg. Az EU viták végére azonban egyelőre még mindig nem került pont, így nagyobb mértékű forrásbeáramlásra optimális esetben is csak a jövő év közepétől számíthatunk.

A bankszektor a nagy pénzügyi válság idejéhez képest összehasonlíthatatlanul erősebb pozícióban van. A bankok tőkeerősek, likvidek, erős hitelezési képességgel és hajlandósággal. A romló környezetben nyilván elkerülhetetlen, hogy a hitelezési feltételek szigorodjanak, de alapvetően a hitelkínálattal nem lesz probléma, és támogatott hitelkonstrukciók is rendelkezésre állnak. A kereslet azonban gyengülni fog: érdemben emelkedő kamatok és romló kilátások mellett sem a lakosság, sem pedig a vállalati szektor nem fog tömegesen hitelekért sorban állni.

A belső motorok lefulladását ráadásul a külső kereslet sem lesz képes kompenzálni. A globális növekedés lassul, az euróövezet a recesszió felé sodródik.

Bár a belépő új kapacitások segíthetik a kivitelt, miközben a mérséklődő belső kereslet lefele nyomja az importot, ezt a hatást a jövő év elején még biztosan bőven ellensúlyozza az egekbe szökő energiaszámla, így a nettó export növekedési hozzájárulása is negatív marad az első félévben.  

A Covid-krízissel ellentétben most sem a monetáris politika, sem pedig a fiskális politika nem lesz képes érdemben tompítani a negatív hatásokat.

A költségvetésben éppen egy komoly kiigazítás közepén vagyunk, miközben a monetáris politika elsődleges feladata az inflációs spirál megtörése. A Covid-krízis előtt/közben/után a gazdaságpolitika mindkét ága erőteljesen prociklikus volt, a jól ismert meséből a tücsök szerepét játszotta, a gazdaságot mesterségesen fűtve. A növekedés egy belső kereslet vezérelt pályán mozgott, amit többek között expanzív monetáris és fiskális politika, dinamikusan bővülő hitelezés, erőteljes, a termelékenységgel nem összhangban álló bérkiáramlás, gyengülő forintárfolyam jellemzett. Ez elkerülhetetlenül egyensúlytalanságok kialakulásához vezetett. A negatív tendenciákat a koronavírus-válság átmentileg megtörte, de a pandémiát követően sem történt korrekció (sőt…), így az egyensúlyi helyzet tovább romlott. Így Európában a legmagasabb maginflációval, masszív folyó fizetési mérleg hiánnyal, kétszámjegyű tartományba emelkedő kamatszinttel, gyenge árfolyammal és egy drasztikus költségvetési kiigazítás közepén nézünk szembe a következő krízissel.

A fentiek miatt van néhány kérdés, ami most mindenkit izgat.

  • Lesz-e technikai recesszió? Nagy valószínűséggel igen.
  • Lesz-e „tényleges” recesszió? Bizonytalan, de könnyű olyan forgatókönyvet felállítani, ahol 2023 egészében is zsugorodik a GDP.
  • Csak a külső sokkok tehetők felelőssé? Az elég valószínű a jelenlegi előrejelzések alapján, hogy szűkebb régiónk leggyorsabban növekvő gazdaságából átmenetileg legalábbis a leggyengébben teljesítő gazdasággá válunk. Ami nem meglepő, hisz magasról mindig nagyobbat lehet esni. Az elmúlt években egyszerűen tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért. Természetesen a háborút, a kibontakozó energiakrízist nem láthattuk előre, de a gazdaság már a háború előtt sem mozgott egyensúlyi pályán. Ha ezek a sokkok nem érkeznek, lassabban épültek volna fel és értek volna el kritikus szintet az egyensúlytalanságok, de a kijózanodás pillanata előbb-utóbb eljött volna..
  • És a tanulság? A korrekció fájdalmas, de elkerülhetetlen. Ha túljutunk ezen a perióduson, jó lenne, ha nem térnénk vissza a régi mintákhoz (sem egyéni, sem magasabb szinten). Nőjünk inkább lassabban, de fenntartható, kiegyensúlyozott módon.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

giorgia meloni olaszország
tőzsde
Putyin: Elavulttá vált a liberális eszme
putyin shutter
porsche taycan
orosz ukrán háború ukrajna katona fegyver donbasz konfliktus stock donyec donyeck

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Európai Unió zaszlo