A Portfolio által megkérdezett elemzők fele már az idén, a másik felük 1-2 negyedévvel később számít arra, hogy a gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben visszaesik, vagyis technikai recesszióba kerül Magyarország.
Már az idén beindul a vásárlóerő csökkenése, és az állástalanok számának emelkedése - véli az egyik általunk megkérdezett közgazdász. (Mivel a felmérésünk egy olyan időszakban készült, amikor az elemzői prognózisok átdolgozás alatt állnak, ezért a felmérésünk kivételesen anonim módon készült.) Főként az energiaárak miatt szorongatott helyzetben lévő területeken – turizmus, vendéglátás, valamint az energiaigényes feldolgozóipari ágazatok - lehetnek a járványhelyzet idején látotthoz hasonló mértékű leépítések. Nagyon sok vállalkozás még csak most októberben szembesül az aktuális (és horrorisztikus) piaci árakkal, amelyek olyan mértékű költségnövekedéseket okoznak a gazdálkodásukban, amit már nem fognak tudni egy az egyben továbbhárítani a fogyasztókra, úgy mint korábban.
A közösségi beruházások erőteljes visszaesése már most borítékolható, de a szűkülő vásárlóerő és a kedvezőtlen hitelkondíciók miatt a háztartások és a vállalatok minden bizonnyal jelentősen visszavágják majd beruházási kiadásaikat. A kedvezőtlen reálgazdasági folyamatok a hitelezés terén is érvényesülnek majd.
Az ijesztő kép ellenére az idei évben már mindenképpen szép növekedési számot fogunk látni, egyszerűen azért, mert a második fél évben már nem tud akkorát esni a gazdaság, hogy az első fél év jó teljesíténye, illetve az előző évről áthúzódó statisztikai hatás azt ne ellensúlyozná bőven. Ezért 2022-ben az éves átlagos GDP-bővülés az 5%-ot is meghaladhatja. Az erőteljes gazdasági fordulat az idei harmadik negyedévtől kezdődött, de a lendületvesztés már főleg a 2023-as éves átlagos növekedésre nyomja rá a hatását.
A kilátások romlására jellemző, hogy ez év elején még bőven 4% feletti GDP-bővülést várt a piac 2023-ra, egy hónappal ezelőtt már csak 2,3%-ot, most pedig egy stagnálással felérő 0,6%-ot.
A megkérdezett elemzők kétharmada a jövő évi kilátások nagyfokú bizonytalansága mellett kiemelték, hogy nem tudnak kizárni negatív GDP-adatot sem 2023-ra.
A nagyfokú bizonytalanság fő oka a háború, a gázár és az uniós pénzek sorsa, ez a három dolog mozgat mindent
- mondja egy makroelemző. Azt már látjuk, hogy a háború közvetlen hatásai (elsősorban az exportcsatornán keresztül) viszonylag mérsékeltek - az Ukrajnába irányuló kivitelünk még nőtt is. A háborúnak a közvetett, termelési láncon keresztül jelentkező hatásai a meghatározóak (energia árak, műtrágya, mezőgazdasági termékek stb.). Mivel az elsődleges ársokkokat ezek a tényezők okozzák, így az infláció alakulásában is ezek a meghatározóak. Az uniós pénzek körüli vitában a legvalószínűbb kimenet szerint végleges pénzvesztés nem történik, hanem a lengyelekhez hasonlóan feltételekhez kötött pénzfolyósítás lehet. A másik fontos kérdés a gázárak alakulása, mivel egy kedvezőtlen gázárpálya jelentősen emeli az MVM veszteséget, illetve növelheti a vállalati szektor részéről a támogatási igényt. Ellenkező irányú változás pedig természetesen növeli a költségvetés mozgásterét. 180 EUR/MWh-os jövő évi átlagos árak mellett, amennyiben a már bejelentett kiigazító lépéseket maradéktalanul végrehajtja a kormány – úgy a jövő évi költségvetésben lehet keret a kkv szektor energiaszámla támogatására, véli a szakember.
Más elemzők borúsabban látják a költségvetési mozgásteret. "Költségvetési mozgástér a bajba került szektorok érdemi megsegítésére gyakorlatilag nincs, mivel a korábbi erőltetett prociklikus gazdaságpolitika, valamint a rezsitámogatások minden áron való fenntartása miatt a tartalékok kimerültek" - mondja egy másik szakértő, hozzátéve, hogy csak a hiánycél feladása árán juthat kicsit nagyobb mozgástérhez a költségvetés, ennek viszont jelentős pénzpiaci kockázatai vannak. (A jövő évi, a valóság által már sok helyen átírt költségvetési terv még 4,1%-os GDP-növekedéssel számolt, igaz, a most vártnál még jóval alacsonyabb inflációval.)
Egy másik közgazdász az idei év tekintetében még nem aggódik, de jövőre komolyabb feszültségeket lát. "Az idei évben komoly kockázat nincs a költségvetés teljesülése tekintetében, a jövő évi költségvetési terv azonban ezer sebből vérzik a makropálya oldaláról: növekedés, infláció, forint árfolyam, munkaerőpiaci helyzet, kamatok" - mondja egy elemző. Ezek már mind nagyon másképpen festenek, mint azt a nyáron felvázolták a makrogazdasági alappályán, mely a költségvetési tervezés alapjául szolgált. Nagyon sok múlik majd azon, hogy az idei év végén mennyit tartalékol a kormányzat. Elképzelhető ugyanis, hogy a magas infláció miatt végül jobban teljesülhet az idei hiánycél. Ez jó alapot adna a jövő évi teljesüléshez is. Ha azonban a kormányzat a „talált” pénzt elkölti és megpróbálja a gazdasági növekedést támogatni, hogy mihamarabb véget érjen a recesszió, úgy végül két szék között a földre lehet esni. Nem lesz érdemi gazdasági élénkítő hatása, miközben tartalék sem marad a jövő évi költségvetés teljesítéséhez, ha újra beütne egy váratlan helyzet.
Címlapkép: Getty Images
