malacpersely-ar-arstop-elelmiszer-arstop-benzinarstop-uzemanyag-arstop-kamatstop-tuzifa-arstop
Gazdaság

Nagy árstop-kisokos: mutatjuk, mit kell tudni az árstopok hatásairól, illetve arról, meddig maradhatnak velünk

Portfolio
Az előző heti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a sajtóeseményt megelőző kormányülés döntéseit, így azokat az információkat is, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig érvényes, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad. Cikkünkben összefoglaltuk a bejelentés legfontosabb részleteit, továbbá  az ezzel kapcsolatos fejleményeket, reakciókat és várakozásokat. Mutatjuk, mit érdemes tudni az élelmiszer-árstopról, a benzinárstopról, a kamatsopról, illetve a Tűzifaprogramról, amely az állami erdőgazdálkodások esetében biztosít hatósági áron vehető tűzifát.

Mit kell tudni az élelmiszer-árstopról?

Februárban vezetett be a kormány árstopot néhány alapvetőnek tekintett élelmiszerre. Ezeket a termékeket a tavaly októberi áron kell adniuk a boltoknak, ami mostanra mindenkinek egyre kellemetlenebb. A boltosoknak azért, mert az árstopos termékek vesztesége miatt a többi termék árát kellett még annál is jobban emelni, mint ami indokolt lenne (hogy beépítsék valahova az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget), a vásárlóknak pedig azért, mert egyre többször egyáltalán nem lehet kapni az árstopos termékeket. Ráadásul a kisboltosok nehezen építik be az árakba a veszteséget, mert ők sokkal kevesebb terméken tudják szétosztani azt, és egyébként is drágábbak, mint a multik. Ezért nagyon sokan várták az októbert, az árstop időszakának lehetséges végét. Sok boltos azonban hiába reménykedett, Gulyás Gergely miniszter ugyanis az előző hétvégén bejelentette, egészen az év végéig marad az élelmiszerár-stop, vagyis további három hónappal biztosan meghosszabbítják azt.

A hosszabbítás hatására tehát továbbra is a tavaly októberi áron lehet megvenni ezeket a termékeket, de csak akkor, ha elérhetőek lesznek a boltok polcain. Már vannak olyan budapesti diszkontok, ahol a 6 árstopos termék közül csak 1-2 érhető el, a többiből hiány van. Ez nem csoda, hiszen hatalmas a kereslet ezen termékek iránt. A vásárlók először a csirkének a mellét veszik meg, mert ennek nem nő az ára, aztán a csirke többi részét, az UHT tejből a 2,8%-os fogy el, és csak utána a többi, sőt, az ESL-tejet vásárlók is térnek át az árstopos UHT-ra. Kiskereskedelmi forrásaink szerint egyre több boltban alakul ki hiány cukorból, lisztből, tejből, csirkemellből, mert jelentősen megnőtt rájuk a kereslet. A tartós termékekből még Gulyás Gergely bejelentése előtt megindult a felhalmozás, miután a vásárlók az árstop letelte után jelentős áremelkedésre számítottak.

Mi lesz az élelmiszer-árstop után?

És ha egyszer vége lesz az árstopnak, akkor valóban nagyot nő ezeknek a termékeknek az ára. Ezt onnan lehet tudni, hogy habár a csirkemell árát befagyasztották, a csirke többi részének az ára jelentősen emelkedett a tavaly októberi szinthez képest. A bontott csirke és a csirkecomb ára is rakétaként lőtt ki (ezekre nem vonatkozik az árstop), így az árrögzítés feloldása után a csirkemell is felzárkózik hozzájuk. A mostani, 1700 forintos kilónkénti ár 2400-2500 forintra nőhet, ha abból indulunk ki, hogy mennyit nőtt a bontott csirke és a csirkecomb ára az elmúlt időszakban. Azt is látni, hogy a csirkemell beszerzési ára már 2000 forint környékén mozog, így érdemi veszteséggel adják ezeket a boltok.

Miután a rövidkaraj fogyasztói ára 2200 forint felett van, így piaci áron a sertéscomb sem kerülne 1800-1900 forintnál kevesebbe. Ehhez képest most a hatósági ár miatt ennél 3-400 forintnál alacsonyabb áron jutnak hozzá a fogyasztók.

A 2,8%-os UHT tej ára sem 280 forint lenne, hanem legalább 400 forint.

A finomliszt átlagára 211 forint, árstop nélkül azonban most közel lenne a 400 forinthoz, vagyis közel duplázódásról beszélhetnénk.

Az étolaj árát nem lehet megsaccolni (nincs a kosárnak másik olyan terméke, ami jól követné az árát), de az 50%-os áremelés egy igencsak óvatos becslésnek mondható.

Ugyanez a bizonytalanság mondható el a cukorral kapcsolatban, amiből most nagy a hiány, így ez önmagában is erős árfelhajtó hatással bírna.

A többszáz forintos emeléseket tehát most még elkerüli a lakosság, miután az árstop marad idén, miközben nehézséget okoz a boltosoknak. Őket azonban most is számos probléma sújtja: a legsúlyosabb az energiaárak robbanása és a beszerzési árak töretlen emelkedése. Az elmúlt hónapokban az újonnan kivetett különadó is gondokat okozott, de azt még áthárították a fogyasztókra, ahogy pl. a forint árfolyamának a zuhanását is (az importtermékek áremelkedése miatt).

Korábban, amikor az év elején bevezették az árstopot, akkor az azon keletkezett veszteséget át tudták hárítani a fogyasztókra (más, hatósági árral nem érintett termékek áremelésén keresztül). Még az árstop első hosszabbításánál is így tettek, most azonban, az újabb hosszabbításnál már más a helyzet. Kiskereskedelmi forrásaink szerint boltosok már az energiaárak robbanását sem tudják teljes egészében a fogyasztókra hárítani. Az élelmiszerinfláció már így is 30%-os, a kiskereskedelmi forgalomban pedig már látszik, hogy csökkennek az élelmiszereladások. Eljutottunk oda, hogy a lakosságnak már nem nő a reáljövedelme és mérséklődik a fogyasztása.

Mindeközben a beszerzési árak tovább száguldanak, így az árstop meghosszabbítása miatt újabb áremelési kört kellene megvalósítaniuk a cégeknek, de ez már egyre nehezebb. A fokozódó problémák miatt még több bolt kerül olyan helyzetbe, amikor már nem éri meg számára nyitva lenni. A hosszú évek óta tartó boltcsődök, vagyis a kiskereskedelmi egységek számának a csökkenése így a következő időszakban könnyen felgyorsulhat.

Mit mondanak a kereskedők az élelmiszer-árstopról?

„A kiskereskedelemben az árbevételkiesés az árstop teljes időszakára 200 milliárd forintra becsülhető, kiindulva a családok költekezésének értékéből és az inflációt mérséklő hatásból” – mondta a Portfolio-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. „Ez a többszöröse annak, mint amit még februárban kalkulálni lehetett, akkor ugyanis 3 hónapig tartó árbefagyasztással számoltak a szereplők.Ez is mutatja, hogy rendkívül nehéz helyzetben kellett a kormánynak döntenie, hiszen az árstop indításakor a mai piaci helyzetre (30% feletti bolti élelmiszerdrágulásra, hátterében a sokkal nagyobb ütemű termelői, valamint feldolgozóipari áremelkedésekre, az energiaköltségek megugrására és az aszályra) nem lehetett számítani” – fejtette ki.„A kiskereskedők vesztesége folyamatosan nő, ahogy állandóan emelkedik a beszerzési ár, ami már huzamosabb ideje magasabb, mint a tavalyi október 15-ihez rögzített, már nyolcadik hónapja befagyasztott fogyasztói ár” – fogalmazott Vámos György. December végéig tizenegy hónap árbevételkiesése és pénzügyi vesztesége halmozódik fel. Ráadásul a költségek nem háríthatók korlátlanul a vásárlókra (az árstop vesztesége sem), hiszen a drágulások nyomán mennyiségben mérve kevesebb élelmiszert vásárolnak a családok, ez a hivatalos statisztikából is kiolvasható.„Nemcsak az OKSZ, hanem más szakmai szervezetek is szorgalmazták az árstop októberi kivezetését, végül azonban a kormányzat a fogyasztók, és nem a boltosok érdekeit tette az első helyre” – tette hozzá.

A piac a kedvezőtlen külső hatások miatt folyamatosan és gyors léptekkel rendeződik át, a fogyasztók a magas infláció miatt az olcsóbb termékeket és a kedvezőbb árakat kínáló üzleteket keresik, ilyenek az árstopos termékek – emelte ki Vámos György.

Számítani kell arra, hogy az árstopos termékekből esetenként termékhiány lesz a következő hónapokban, mint most a cukor esetében a szállítási nehézségek, illetve esetleges alapanyaghiány miatt

– vélekedett a szakértő.Az árstop következtében ugyanakkor az érintett termékek körében egy, a termelők, feldolgozók számára egyaránt kedvezőtlen átalakulás is megfigyelhető, ami torzítja a piaci viszonyokat, hiszen például a korábban alacsonyabb árfekvésű 1,5%-os UHT tej drasztikus mértékben megdrágult, kevesebb is fogy belőle, miközben az árstopos 2,8%-os ára nem változott. Hasonló a helyzet a csirkemell és csirkecomb esetében is, de a sertéshús sem kivétel. A gyártók és a kereskedők ezért egyaránt komoly problémával néznek szembe – vezette le Vámos György.A kereskedelem számára a legkedvezőtlenebb hatás végül, ami – ezt hangsúlyozni kell – nemcsak önmagában az árstop, hanem az összes kedvezőtlen folyamat együttes következménye, hogy tovább csökken az élelmiszerértékesítő helyek száma, elsősorban a kkv-k körében, főleg a kistelepüléseken, a korábbi évek átlagánál jóval nagyobb mértékben - zárta szavait.

Meddig lesz benzinárstop?

A Kormányinfón azt is bejelentették, hogy az élelmiszer-árstop mellett a benzinárstopot is meghosszabbítják december 31-ig.

Gulyás Gergely elmondta, hogy kisebb fennakadások eddig is voltak a benzinellátásban, de általánosságban mindenki tudott tankolni. Szerinte az a jobb megoldás, ha időnként vannak is fennakadások, mindenki tud 480-as áron tankolni, mint az, ha nem lenne fennakadás, cserébe viszont megugrana a benzinár.

Nagy Márton is kommentálta a döntést, a gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy ő is támogatta az árstopok meghosszabbítását, de hozzátette, hogy ezek nem normál piaci beavatkozások. Ugyanakkor most sem egy normál piaci helyzetben vagyunk – fejtette ki. Jelenleg az inflációban nem látja a kormány a fordulópontot, az MNB előrejelzése szerint is tovább emelkedhet az infláció a következő hónapokban. Így nem indokolt az árstopok kivezetése, de előbb-utóbb ezeket ki kell majd vezetni - tette hozzá.

Ez a benzinárstop már nem az a benzinárstop

Mivel az üzemanyagárstop kezdetektől fogva nehezen fenntarthatónak, illetve a piaci viszonyokat erősen torzítónak bizonyult, ezért a kormány az elmúlt hónapokban több körben átdolgozta, egymás után vonva ki az árstop hatálya alól a fogyasztók egyre nagyobb részét. A kormány még tavaly november 15-én rendelte el a 480 forintos hatósági árat, amit több lépcsőben, most már az év utolsó napjáig meghosszabbított. Időközben szűkítette a kedvezményes áron vásárlók körét, kirekesztve többek között a nehézgépjárműveket, a külföldi kisteherautókat, a külföldi rendszámú személyautókat, illetve a céges autókat is:

  • Március elején egyre hangosabbak lettek a hangok a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének irányából, amik az ellátási lánc zavaraira hívták fel a figyelmet, erre a kormány reagált is, egy kormányinfón ugyanis ismertették a kormány lépéseit, melyek az üzemanyagpiacot voltak hivatottak érinteni azzal a céllal, hogy fennmaradjon a benzinárstop és az ellátás biztonsága. Egyéb intézkedések mellett első ízben szűkítették a 480 forintos rögzített benzinárra jogosultak körét, egész pontosan a 7,5 tonna feletti magyar gépjárművek és a 3,5 tonna feletti külföldi járművek is csak a nagy nyomású oszlopoknál tankolhattak ezt követően, piaci áron.
  • Aztán május végén jött a bejelentés, hogy Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek. A magyar rendszámú gépjárművek, köztük a magyar okmányokkal rendelkező traktorok és mezőgazdasági gépek a piaci áraknál (akkor) 60-70 százalékkal alacsonyabb hatósági árakon tankolhattak. Ezzel szemben az összes, külföldi rendszámmal rendelkező gépjármű elvesztette jogosultságát a csökkentett árú üzemanyagra. Ezzel a döntéssel kapcsolatban egyébként eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság: felszólították a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.
  • Végül július végén újabb korlátozás jött, a 480 forintos árat azóta csak a magántulajdonú gépjárművekre, taxikra és mezőgazdasági erőgépekre tartják fent. A szigorítás előzményeként a Molnál bejelentették a százhalombattai finomító karbantartás miatti leállítását, amivel nehezebb helyzetbe került a benzinellátás az országban – Gulyás megfogalmazása szerint az ellátás két útja az import és a stratégiai készletek elővétele lehet, utóbbi csak egy bizonyos mértékig lehetséges, az importból való fedezés pedig nem volt opció, mert a külföldi cégeknek ezen a hazai rögzített áron nem érte meg Magyarországra exportálni. A kormány ezért úgy döntött, hogy a készletek egy részének felszabadítása mellett a 480 forintos árat csak a magántulajdonú gépjárművekre, taxikra, mezőgazdasági erőgépekre tartják fent, ezzel tulajdonképpen kizárták a céges autókat - nem sokkal később kormányközeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a személygépkocsik mintegy 20 százaléka lehet céges üzemben tartású autó, ez mintegy 800 ezer autót jelenthet.

Milyen torzulásokat okoz a rendszerben a benzinárstop?

Bár egyre nagyobb megkötésekkel és egyre szűkebb körben, de továbbra is fennmarad tehát a 480 forintos rögzített üzemanyagár, miközben a piaci átlagárak a benzinnél és a gázolajnál 630-755 forintos literenkénti áron mozognak, de a 850-es árszint sem volt messze pár hónapja. Az árstop megjelenésével jelentősen megugrott a forgalom a hazai benzinkutakon, márciusban például voltak olyan napok, amikor az átlagos forgalom háromszorosát regisztrálták, aminek az oka részben az üzemanyag-turizmus, részben a pánikvásárlás és a nemzetközi tranzitforgalom megjelenése volt, de a nagykereskedelmi vásárlók is a kutakra mentek tankolni. A bő 10 hónapja velünk lévő benzinárstop

KÉTSÉGTELENÜL JELENTŐS NEHÉZSÉGEKET OKOZ A RENDSZER FENNTARTHATÓSÁGA SZEMPONTJÁBÓL, SZÁMOS ELLÁTÁSI PROBLÉMÁRA FIGYELMEZTETŐ FELHÍVÁS ÉS BENZINKÚT-BEZÁRÁSRÓL SZÓLÓ HÍR ÉRKEZETT a hónapokban

  • A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete márciusban figyelmeztetett, hogy az üzemanyaghiány miatt veszélybe került az ellátási lánc, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy leállhatnak a magyar személy- és áruszállító vállalkozások, mert nem jutnak üzemanyaghoz, ez pedig komoly problémákhoz vezethet az üzletek készleteinél, vagy akár a vállalati munkaerőszállítás területén is.
  • Ugyancsak márciusban Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy az árstop-helyzet a hazai töltőállomások mintegy tizedét, mintegy kétszáz egységet végleg tönkretett. A szakember az OMW schwechati üzemében történt balesete okán is megszólalt június végén, elmondása szerint a baleset miatt nálunk is számíthatunk üzemanyaghiányra.
  • A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke április végén úgy nyilatkozott, hogy szerinte tömegesen zárhatnak be a benzinkutak júniustól, amennyiben nem kerül átalakításra a támogatási rendszer. A májusi körszűkítés (csak a magyar rendszámmal rendelkező autósok tankolhatnak itthon hatósági áron) apropóján aztán nyílt levelet intézett a szövetség Orbán Viktorhoz, mely szerint a rendelet több szempontból értelmezhetetlen és betarthatatlan, illetve veszélybe sodorja az üzemanyagellátás biztonságát.

    Jelenleg nem tudjuk biztosítani azt a színvonalú üzemanyag-ellátást a benzinkutakon, amelyet a fogyasztók korábban megszokhattak

– mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára augusztus közepén, a szakértő szerint érdemes felkészülni, hogy mindennapos lesz az üzemanyaghiány a benzinkutakon. Legfrissebb fejleményként pár napja a főtitkár úgy fogalmazott, hogy ki kell vezetni az üzemanyagárstopot, Grád Ottó szerint az elmúlt 10 hónapban az intézkedés elérte célját, ezért nincs más alternatíva. A szakember szerint a veszteségeket már nem lehet finanszírozni, az ágazatnak komoly károkat okozott az intézkedés, hazai és regionális ellátási problémák vannak, ezért mérsékelni kell a túlfogyasztást. Hozzátette, hogy

NEM AKARNAK ABBA BELEGONDOLNI, HOGY HÓNAPOKKAL MEGHOSSZABBÍTHATJÁK AZ ÁRPLAFONT,

ami akkor még október 1-ig volt érvényben.

A Mol legutóbbi negyedéves gyorsjelentéséből kiderült, hogy az olajvállalat a saját termelését továbbra is harmadik féltől történő vásárlásokkal támogatja, azonban a mennyiségek elsősorban a belföldi piacokra irányultak a rendkívüli keresletnövekedési csúcsok során.

Az árstop miatt az üzemanyagárak nem túlságosan ösztönözték az autósokat a fogyasztás visszafogására, az idei első félévben az üzemanyagok iránti kereslet 16 százalékkal nőtt Magyarországon, jóval nagyobb mértékben, mint más régiós országokban, a Mol értékesítése pedig 30 százalékkal nőtt a hazai piacon.

mol98-554879

A vállalat múlt héten azt is közölte, hogy az ország üzemanyag igényét több mint 80 százalékban ők fedezik.

Az olajcég álláspontja szerint van elég üzemanyag a rendszerben, de azért az beszédes, hogy az új partnereiknél korlátozzák az üzemanyagellátást. A vállalat március eleje óta 258 új partnerrel, közöttük számos független benzinkúttal kötött nagykereskedelmi szerződést, amelyek azelőtt nem a Moltól szerezték be az üzemanyagot.  A vállalat nemrég arra figyelmeztette ezeket a  partnereket, hogy ettől a héttől kezdve csak a megállapodásukban szereplő üzemanyag 25 százalékát kaphatják meg. 

Az üzemanyagellátás biztonságának kérdéskörében érkezett egy kedvező hír, befejeződött a százhalombattai Dunai Finomító tervezett nagyleállásának első fázisa, a Mol tartotta az ütemtervet és minden üzemet újraindított, így ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot.

Az olcsó orosz olaj miatt fenntartható a benzinárstop

Azt, hogy az üzemanyagárstop a jelenlegi formában továbbra is fenntartható, nagyrészt annak köszönhető, hogy a Mol továbbra is relatíve olcsón tud olajat beszerezni Oroszországból, az Erste várakozása szerint a vállalat még évekig hozzájuthat a relatíve olcsó kőolajhoz. Miközben az európai olajcégek többsége az Oroszországgal szemben kivetett szankciók vagy önkéntes korlátozások miatt nem vásárol orosz olajat, a Mol a Barátság kőolajvezetéken keresztül még mindig hozzájut a REB-hez (Russian Export Blend, egy export keverék), amely nagyjából az ukrajnai háború kitörése óta jóval olcsóbb, mint a nyugati, Brent típusú olajfajta. Az árkülönbözet hordónként már a 37 dollárt is meghaladta, de jelenleg is 23 dollár felett áll.

A második negyedévben szállított bődületes rekordok jól mutatják, hogy milyen brutális profitot tudott eredményezni a Molnál a magas termékár és az olcsó orosz olaj kombinációja, az így kitágult marzsoknak köszönhetően az egy évvel korábbi azonos negyedév dupláját hozta az olajcég EBITDA soron. A vállalat április óta nem tesz közzé információt a finomítói árrés alakulásáról, a második negyedévre sem közöltek adatokat, pedig a hordónként 30 dollár felett stabilizálódó Brent-Ural spread alapján vélhetően továbbra is kiemelkedően magas lehetett az árrés, ami márciusban hordónként közel 35 dollár volt.

A Mol közzétett viszont egy másik adatsort, amiből a trend jól látszik, a Brent-alapú finomítói árrés az elmúlt egy év közel 1,5 dolláros értékéről annak 11-szeresére, 17 dollárra ugrott, ilyen magas ez még soha sem volt.

Érdemes kiemelni, hogy a Mol brutális mértékű különadót fizet, július végén emelte meg a kormány az olajcégek által fizetett új különadó kulcsát 25 százalékról 40 százalékra, az adó alapját a Brent és az orosz olaj árának különbözete képezi (azaz: finomított mennyiség*Brent/Ural különbség*40%).

A kormány eredetileg 170 milliárd forintot várt az új különadóból idén, a bányajáradék megemelésével együtt pedig 300 milliárd forint többletbevételre számított az energiaszektorból,

A TERHEK DÖNTŐ HÁNYADÁT PEDIG A MOL FIZETI.

A Mol nem örül a benzinárstopnak

Azzal kapcsolatban nem kell sötétben tapogatóznunk, hogy mit gondol a Mol az árplafonról, a cég vezetői az elmúlt hónapokban több alkalommal is elmondták, hogy az káros, és minél hamarabb ki kell vezetni. A vezetőség már régóta azt jelzi előre, és arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy ha nem történik érdemi változás a hazai üzemanyag-keresletben, akkor

HAMAROSAN ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK LÉPHETNEK FEL,

az európai összevetésben kiemelkedően alacsony benzin- és gázolajár mellett ugyanis egyre magasabb csúcsokra emelkedett az üzemanyagfogyasztás, az árstopok miatt nem tudott érvényesülni a magas világpiaci árak keresletcsökkentő hatása. (egyébként a Mol más operációiban, a horvát, a szerb, a bosnyák és a szlovén piacon is vezettek be valamilyen üzemanyagár-korlátozást) Ratatics Péter, a Mol magyarországi operatív működésért felelős ügyvezető igazgatója júliusban úgy fogalmazott, hogy több szempontból is nagyon érzékeny az üzemanyag-ellátási helyzet, mivel a hazai import jelentős része kiesett, a nyár pedig egy kiemelt forgalmú időszak, 30-40 százalékkal nő a kereslet a vakációk kezdete után. A szakember hozzátette: az árplafon torzítja a piacot és visszaélésekhez vezet, ezért is fontosak az olyan kormányzati lépések, mint a benzinturizmus májusban bejelentett visszaszorítása. A szakember júliusi nyilatkozata szerint: 

Pillanatnyilag nincs üzemanyaghiány, de semmi nem garantálja, hogy ez így is marad

Július végén egy interjúban úgy fogalmazott Ratatics, hogy felül kell vizsgálni az üzemanyagárstopot, hogy legyen esély növelni a szükséges import mennyiségét, a 480 forintos ár ugyanis jóval kevesebb, mint a piaci ár, ezért a külföldi beszállítók ilyen feltételek mellett hosszú távon nem lesznek érdekeltek a magyar piac kiszolgálásában. Hernádi Zsolt Mol-vezér június elején többek között az orosz olajembargó hatásairól, a magyarországi és a régiós üzemanyag-ellátás biztonságáról, egy esetleges gázembargó hatásairól és a különadókról is beszélt egy interjúban, utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a Mol az elmúlt évek beruházásaihoz nem kért támogatást, és bár most valóban magas a vállalat bevétele, de máskor meg tetemes veszteségeik vannak, ez ciklikus üzem. A cégvezér úgy fogalmazott, hogy az áremelkedés és az ellátási bizonytalanság az egész világnak gondot okoz. Szerinte minden energiahordozó drágább lesz, és nem rövid ideig, Európa pedig igen súlyos problémát okozott magának a szankciós csomaggal. A 480 forintos hatósági árral kapcsolatban pedig azt mondta, hogy

EZ KISZORÍTJA AZ IMPORTOT ÉS FELBORÍTJA A KERESLET-KÍNÁLATI EGYENSÚLYT, SZERINTE AZ ÁR FIXÁLÁSÁVAL AZ EGYÉBKÉNT IS LABILIS EURÓPAI KŐOLAJ- ÉS DÍZELOLAJPIACON MÉG EGY BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐT BEÁLLÍTOTTUNK.

Középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk. A nyomott árnak kiszorító hatása van, ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Hernádi Zsolt szerint egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn, június elején úgy fogalmazott a vezérigazgató, hogy július 1 után ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást. Hernádi július közepén ismét megszólalt az ügyben az OMV schwechati finomítójában történt baleset és a Mol százhalombattai finomítójának augusztusi karbantartása apropóján, a cégvezér elmondta, hogy

MÁR RÉGEN TÚL VAGYUNK AZON A PONTON, HOGY TARTHATÓ LEGYEN A 480 FORINTOS HATÓSÁGI ÜZEMANYAGÁR.

Akkor úgy fogalmazott a cégvezér, hogy „picit elkezdtünk hazardírozni”, mert a relatív alacsony ár fogyasztásnövekedéshez vezetett, miközben az üzemanyagimport leállt a 480 forintos árplafon miatt, az itthoni termelésnek pedig vannak korlátai, részben a szükséges karbantartások miatt, ezért szerinte ezt a helyzetet még egyszer végig kell gondolni. Szintén júliusban Hernádi a Budapesten tartott doorstep sajtótájékoztatón kiemelte, ha az árplafon továbbra is változatlan formában fennmarad, akkor nem fog beérkezni az országba import üzemanyag. Mindez azért fontos, mert a százhalombattai finomító normál körülmények között sem tudja kielégíteni a belföldi dízel-fogyasztást. Közölte:

ARRA KÉRTE A KORMÁNYT, HOGY MINÉL ELŐBB DÖNTSÖN. VÉLEMÉNYE SZERINT OLYAN LÉPÉSEKET KELL MINÉL HAMARABB MEGHOZNI, HOGY SZŰKÜLJÖN AZ ÁRPLAFONNAL KEDVEZMÉNYEZETTEK KÖRE OLYAN MÉRTÉKBEN, HOGY A KERESKEDŐKNEK ÚJRA MEGÉRJE MAGYARORSZÁGRA DÍZELT BEHOZNI.

Hogyan hat a Molra a benzinárstop?

A TÉT NEM KICSI, AZ ÜZEMANYAGÁRSTOP NEGATÍV HATÁSA UGYANIS AZ ERSTE EGY KORÁBBI BECSLÉSE ALAPJÁN EBITDA SZINTEN AKÁR HAVONTA 10-12 MILLIÁRD FORINT IS LEHET.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy tavaly 1000 milliárd forint feletti, idén pedig akár 1500 milliárd forint EBITDA-t is elérhet, akkor látszik, hogy a havi néhány tízmilliárd forint EBITDA-kiesés "még elfér", azonban a befektetők nyilván azt is árazzák ilyenkor, hogy nagyon úgy tűnik, hogy az árstop tartósan a rendszer része, és akár a következő években is velünk maradhat, ez pedig tartós eredménykiesést okoz a Molnál.

Elkezdték beárazni a befektetők a benzinárstopot

Az elmúlt napokban nagyot esett a Mol árfolyama, a technikai tényezők mellett a befektetők vélhetően az árstopok meghosszabbítását kezdték már előre beárazni. A pénteki esésben emellett az is szerepet játszott, hogy az Erste a különadókra és az iparági kockázatokra hivatkozva jelentősen visszavágta a részvényre vonatkozó célárát, valamint az ajánlását is vételről tartásra módosította. Távolabbról nézve a helyzetet ugyancsak nem volt kedvező körülmény a Molnak és általánosan egész az olajszektor számára, hogy az EU az energiaválság orvoslására azt javasolta, hogy a tagországok adóztassák meg azokat a vállalatokat, amelyek számára kifejezetten kedvezők az emelkedő energiaárak. A fenti tényezők hatására a Mol részvényárfolyama a múlt szerdai záráshoz képest közel 8 százalékot esett, az augusztus eleji, 3000 forintos szintről pedig már közel 18 százalékot.

A benzinárstop és a dízelhiány

Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a dízelpiac kritikus helyzetben van jelenleg Európában. Kifejezetten alacsony szinten vannak a stratégiai dízelkészletek annak ellenére, hogy télen hagyományosan dízeltöbblet szokott kialakulni az alacsonyabb mezőgazdasági és légi szállítási kihasználtságnak köszönhetően, az egekbe szökő energiaárak közepette azonban Európa szerte igyekeznek a fogyasztók kiváltani a földgázt a fűtésben, erre pedig alternatívaként szolgál a dízel. A békeidőkhöz képest extra kereslet alakult tehát ki a dízel iránt, emellett régióspecifikus nehézségként ott van még az OMV schwechati finomítójának mechanikai baleset miatt történt leállása, és a Mol százhalombattai finomítójának nemrég befejeződött karbantartási munkálatai miatti leállása. Mindezek fényében az elemző szerint ellátási problémákkal szembesülhetünk rövidesen dízelben, a benzinár-stop által ugyancsak érintett benzinnél azonban közel sincs ekkora baj, jegyzi meg Pletser.

Az ellátásbiztonság kérdéskörében a legfrissebb árstopos fejlemény az elemző szerint komolyan elgondolkodtathatja a kiskereskedőket arról, hogy nyitva tartsanak-e a jövőben;

a nyár hagyományosan az erős időszak kereslet szempontból, és amennyiben a független benzinkutak megítélése szerint tavaszig fennmarad az árstop, akkor valóban elgondolkodhatnak a bezáráson.

EZ PEDIG VESZÉLYBE SODORHATJA AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁGOT, KIFEJEZETTEN A KELET-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN LEHETNEK EBBŐL PROBLÉMÁK pletser szerint.

Mit kell tudni a tűzifa árának maximalizálásáról?

Meghirdette a kormány a Tűzifaprogramot, amelynek keretében az állami erdőgazdaságoknál megtermelt tűzifa egységesen maximált áron vásárolható meg, háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben. A Tűzifaprogram célja, hogy a tűzifával még nem rendelkező magyar családok számára az idei téli energiaszükségletet biztosítsa és kiszolgálja a lakossági igényeket. A kezdeményezést nem szociális szempontból, hanem az energia veszélyhelyzet megoldása érdekben indította el a kormány. Ezen felül az erdőgazdaságok továbbra is biztosítják a rőzsegyűjtés lehetőségét, ami a rászoruló családoknak jelenthet segítséget.

A kormány közleményéből kiderül, hogy háztartásonként maximum 10 erdei köbméter tűzifa vásárolható, de van lehetőség a maximális mennyiségnél kevesebb, illetve részletekben történő vásárlásra is. Keménylombos, lágylombos és fenyő tűzifa vásárolható; az egyes állami erdőgazdaságoknál az adott területre jellemző fajösszetétel szerint. A programban hengeres tűzifa vásárolható.

A program keretében az állami erdőgazdaságoknál vásárolható hengeres tűzifa egységes maximált forgalmi adót is tartalmazó ára tűzifa fajtánként, erdei köbméterenként (1,7 köbméterenként):

  • Keménylombos: 30 000 Ft
  • Lágylombos: 19 000 Ft
  • Fenyő: 19 000 Ft

(Ezek az árak jóval alacsonyabbak, mint a jelenlegi piaci árak. Az áruhiányos környezetben 60 ezer forint körüli árak a legjellemzőbbek, de 100-120 ezer forintos árakkal is lehet találkozni, igaz, a feldolgozottsági fok eltérő lehet. )

A tűzifa szállításának díját az ár nem tartalmazza, az átvételi pontról a felhasználási helyre, azaz a háztartásokig történőszállításról, illetve a fa feldolgozásáról a vásárlónak kell gondoskodnia.

A Tűzifaprogramban történő részvételre jogosultak - Kiket érint a tűzifa árának maximalizálása?

A program keretében magyar lakcímkártyával rendelkező magánszemélyek vásárolhatnak tűzifát a lakcímkártyájuk bemutatásával. A felhasználási hely az igénylő lakcímét igazoló hatósági igazolványán (lakcímkártyán) feltüntetett, címadatokkal megjelölt hatályos tartózkodási hely, vagy ennek hiányában lakóhely.

A Tűzifaprogramban a 10 köbméteres mennyiségbe beleszámít az állami erdőgazdaságoknál 2022. május 1. után vásárolt tűzifa mennyisége. A program keretében vásárolt tűzifát a vásárlók kizárólag az állami erőgazdaságok által meghatározott helyen és módon vehetik át.

Meddig marad a kamatstop?

Legalább 2023. június 30-áig érvényben marad a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop.

Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén már másfél éve velünk lesz az intézkedés.

Mely hitelekre vonatkozik a kamatstop?

Kétféle lakossági jelzáloghitel érintett:

  • a referenciakamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések, vagyis amelyek 3, 6 vagy 12 hónapos (de mindenképpen 3 év alatti) kamatperiódussal rendelkeznek, és jellemzően a BUBOR-hoz (ritkább esetben ÁKK-hozamhoz) kötöttek, legyenek meglévő vagy újonnan felvett hitelek (utóbbiak közül csak azoknál effektív a kamatstop, amelyeknek a referenciakamata június 30-áig legalább egyszer megváltozott vagy megváltozik),
  • a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződések: az államilag kamattámogatott hitelek közül azok, amelyeknek a futamidő közben is megváltozhat a kamatuk (jellemzően az előző kormányok alatt felvett kamattámogatott jelzáloghitelek ezek).

Jelzáloghitel alatt a lakáscélú és a szabad felhasználású, ingatlannal fedezett hitelek egyaránt értendők. A részvétel automatikus, nem kell az adósoknak kérelmezniük a kamatstopot.

Mely hitelekre NEM vonatkozik a kamatstop?

Nem vonatkozik a kamatstop

  • a jelzálogfedezettel nem rendelkező és a vállalati hitelekre (pl. személyi kölcsönök, babaváró hitelek, áruhitelek, nagyvállalati vagy kkv-hitelek),
  • a piaci kamatozású(nem kamattámogatott) 3, 5, 10, 15 éves kamatperiódusú vagy mindvégig fix kamatozású jelzáloghitelekre – úgy tudjuk, őket eredetileg belefoglalták volna a szabályozásba, de mivel a hitelük nagyon lassan árazódik át (120 nap múltán a megelőző 3 hónap átlagos referenciahozamát figyelembe véve), végül nem sok értelmét látta a kormány ennek,
  • a kamattámogatott, de végig fix, legfeljebb 3%-os kamatozású CSOK-hitelek, otthonfelújítási hitelek és Zöld Otthon Program-hitelek sem érintettek.

Az alábbi táblázat összefoglalja, hányan vannak a bent lévők és azok a kimaradók, akiknek 2021 közepe és 2023 közepe között szintén változik a törlesztőrészlete, de hosszú kamatperiódusuk miatt kimaradtak belőle. Elmondható, hogy

ÖSSZESEN 330 EZER VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ JELZÁLOGHITELT ÉRINT A KAMATSTOP, MINTEGY 130 EZER OLYAN JELZÁLOGHITELES VISZONT KIMARADT BELŐLE, PEDIG 2021 ÉS 2023 KÖZEPE KÖZÖTT (JELENTŐS RÉSZT KEDVEZŐTLEN IRÁNYBAN) VÁLTOZHAT A TÖRLESZTŐRÉSZLETE.

Az egyik legfeltűnőbb ellentmondása a kamatstopnak az, hogy bünteti a felelős módon hosszú kamatperiódust választó hitelfelvevőket, velük szemben egyértelműen a rövid távon gondolkodókat részesíti előnyben.

Miről szól pontosan a kamatstop szabályozás?

A kamatstop maximálja az érintett jelzáloghitelek 2022. január 1-je után érvényes referencia-kamatlábát, ezáltal közvetetten az adós által fizetendő kamatot és törlesztőrészletet is, részlegesen megvédve őket az emelkedő kamatkörnyezet negatív hatásától. Ebben az időszakban a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabbat alkalmazni, ez például egy BUBOR-hoz kötött hitel esetében az MNB honlapján október 27-én közzétett BUBOR értéket jelenti.

Kétféle eset lehetséges:

  • ha egy hitelnek a 2021. október 27-ei értéknél már 2022. január 1-jén is magasabb volt a referenciakamatlába (vagyis megtörtént azóta a fordulónap), akkor január 1-jétől június 30-áig mindvégig az október 27-ei referenciakamatlábat (jellemzően az aznap az MNB honlapján közzétett BUBOR-t) kell figyelembe venni a törlesztőrészlet kiszámítása során,
  • ha nem volt fordulónap azóta, és a fordulónap csak idén az első félévben esedékes, akkor az új referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani az új fordulónaptól június 30-áig(legyen a fordulónap már januárban vagy akár csak júniusban), hogy a referencia-kamatláb mértéke szintén nem lehet magasabb a 2021. október 27-einél.

A kamatstop az első csoportba tartozók esetében törlesztőrészlet-csökkenést is hozhatott, a második csoportba tartozókat „csak” a törlesztőrészlet-emelkedéstől védi meg, és minden esetben csak a 2021. október 27-ei referenciakamatláb erejéig.

A KAMATSTOP KÖLTSÉGÉT EGY AZ EGYBEN A BANKOK ÁLLJÁK, ÖNMAGÁBAN NEM JÁR KÉSŐBBI TÖRLESZTŐRÉSZLET-EMELKEDÉSSEL VAGY FUTAMIDŐ-HOSSZABBÍTÁSSAL A HITELADÓSOK SZÁMÁRA.

Hogy alakulnának a törlesztőrészletek a kamatstop nélkül?

A már megtörtént kamatemelésekkel és a további monetáris szigorításra vonatkozó piaci várakozásokkal összhangban a bankközi kamatok folyamatos emelkedést mutatnak, ennek hatásától védi a kamatstop az adósokat. Ami a változó kamatozású hitelek referenciaértékét, a budapesti bankközi kamatlábat illeti:

  • a 3 havi BUBOR egy év alatt 1,61%-ról 12,90%-ra,
  • a 6 havi BUBOR 1,67%-ról 13,67%-ra,
  • a 12 havi BUBOR 1,87%-ról 14,25%-ra

emelkedett. Ez alapján a változó kamatozású lakáshitelek többségének már 15-16% környékén lenne a kamata az egy évvel ezelőtti 4-5%-kal szemben. A Portfolio legutóbbi számítása szerint

Az MNB adatai alapján egy átlagos kamatstopos hitel fennálló tőketartozása 4,5 millió forint körül van, medián hátralévő futamideje pedig nagyjából 7 év. BUBOR + 3 százalékpontos kamat mellett 88-91 ezer forint környékén lenne egy ilyen hitel törlesztőrészlete augusztusban. Ezzel szemben a kamatstop miatt egy ilyen adós csak 64 ezer forintot fizet.

HA TEHÁT HIRTELEN KIVEZETNÉ A KORMÁNY A KAMATSTOPOT (EZ IDÉN NEM VÁRHATÓ), AKKOR TÖBB MINT 38-41%-KAL, 24-27 EZER FORINTTAL UGRANA MEG AZ ÁTLAGOS HITEL TÖRLESZTŐRÉSZLETE

az augusztus végi BUBOR alapján. Az átlagos (medián) hitel nem reprezentálja megfelelően a teljes sokaságot, a kamatstopban érintett hitelszerződések mintegy fele esetében nagyobb sokkot jelentene a kamatstop kivezetése. További részletek minderről itt olvashatók:

bubor22

Mit hoz és mit üzen a kamatstop meghosszabbítása?

A kamatstop költségét egy az egyben a bankok állják, vagyis nincs futamidő-hosszabbítás és nincs az elmaradt kamatfizetés miatt felhalmozódó tartozás („gyűjtőszámla”). A bankok számára a kamatkörnyezet emelkedése bevételnövelő tényező (különösen akkor növeli a nettó kamatbevételt, ha a betétek nem és/vagy sokkal lassabban, és/vagy sokkal kisebb mértékben árazódnak át a hitelekhez képest, és most ez a helyzet). Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a kamatstop elsősorban bevétel-elmaradást jelent a bankok számára.

A JELENLEGI BUBOR-SZINT MELLETT 1500 MILLIÁRD FORINTOS KAMATSTOPOS HITELÁLLOMÁNY FELTÉTELEZVE ÉVI 170, IDŐKÖZBEN AMORTIZÁLÓDÓ, 1200 MILLIÁRDOS FORINTOS HITELÁLLOMÁNY MELLETT ÉVI 140 MILLIÁRD FORINT KÖRÜLI KÖLTSÉGE VAN A KAMATSTOPNAK A BANKOK SZÁMÁRA TELJES ÉS AZONNALI ÁTÁRAZÓDÁST FELTÉTELEZVE,

de mivel – kamatperiódustól függően – az átárazódás fokozatosan halad, a tényleges éves költség rövid távon ennél időarányosan alacsonyabb, és csak időbeni csúszással realizálódik.

A kamatstop újabb meghosszabbítása egyszerre nagyon sok mindent üzen: 

  • nem egyszerűen választási fogás volt, és nem is átmeneti intézkedés, 
  • érdemes volt és a jövőben is érdemes változó kamatozású hitelt felvenni, mert nemcsak az alacsony, hanem magas kamatkörnyezetben is garantáltan alacsonyabb lesz a teher, mint fix kamatozású hitel mellett, 
  • az MNB minden próbálkozása hiába volt, amely a biztonságosabb és felelősebb fix kamatozású hitelfelvételre bátorította az ügyfeleket, 
  • az adósságfékszabályok, amelyek többek között a jövedelem arányában korlátozzák az eladósodást, vajmi keveset érnek, 
  • azokat jutalmazzák, akik a 2012 és 2021 közötti kamatcsökkenés, illetve alacsony kamatkörnyezet első számú haszonélvezői voltak (részben egykori devizahitelesek), 
  • a bankok bármikor, bármilyen hosszú ideig, szinte bármilyen mértékben terhelhetők, a döntéshozók szerint nem hat vissza a teher a gazdaság hitelellátottságára és működésére.

MINÉL MAGASABB A KAMATKÖRNYEZET, AZ EREDETILEG ÁTMENETINEK GONDOLT KAMATSTOP ANNÁL DRÁGÁBB A BANKOKNAK, KIVEZETÉSE VISZONT ANNÁL NAGYOBB SOKKOT JELENTENE A HÁZTARTÁSOK SZÁMÁRA.

Mit várnak a kamatstoptól és meddig maradhat velünk?

Az újabb meghosszabbítás alapján egyre valószínűbb, hogy az infláció lefordulására, a kamatok csökkenésére vár a kormány, ez azonban nehéz menet lesz, így a kamatstop akár hosszú évekig is velünk maradhat, minden káros üzenetével és hatásával együtt.

Csányi Sándor a kamatstopról

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Szegeden zajló kétnapos 60. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki plenáris ülésén elmondta, hogy bankszektor számára a kamatstop legújabb meghosszabbítása mintegy 85 milliárd forint extra terhet jelent.

Teljesen érthetetlenek ezek a beavatkozások, és úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaságirányításban, hogy a bankszektor igenis nehéz helyzetben van: osztalékbevételek nélkül számítva veszteséget realizál, és nem éri meg ide befektetni

- jelentette ki Csányi Sándor.

Mi itt vagyunk, mi nem tehetjük meg, hogy elhagyjuk az országot

- mondta az OTP-vezér, majd tovább sorolta:

  • A 150 ezer forintig ingyenes havi készpénzfelvétel tranzakciós illetékével gyakorlatilag a bankok költségeit adóztatja meg az állam.
  • Magyarországon a jogrendbe és a polgárjogi szerződésekre bármikor beleavatkozhat az állam.
  • Nem neveljük (jó értelemben) a magyar lakosságot: a változó kamatozású hiteleket például nem váltotta át a lakosság fix kamatozásúvá.

CSányi emellett úgy fogalmazott: A KAMATSTOP ARRA ÖSZTÖNZI A MAGYAR LAKOSSÁGOT, HOGY A VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ HITELEKET VÁLASSZÁK, MERT ÚGYIS MEGSEGÍTI ŐKET AZ ÁLLAM.

Címlapkép forrása: Getty Images

repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya
orosz finn határ háború
lng gáz tartályhajó
Recep Tayyip Erdogan török elnök

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Credit and Trade Finance Manager

Credit and Trade Finance Manager

CDD Manager

CDD Manager
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya