Steiner Attila Kozgazdasz Vandorgyules
Gazdaság

Steiner Attila: már a lengyel LNG-forrásokhoz is hozzáfér Magyarország, de az orosz leválás még így sem megy gyorsan

Portfolio
A minap átadott lengyel-szlovák interkonnektorral már Magyarország is hozzá tud férni a Lengyelországba érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokhoz, de még ezzel együtt sem lehetséges rövid távon az orosz gáz kiváltása itthon – jelezte a 60. Közgazdász-vándorgyűlés klímasemlegességi témakörű szekciójában tartott összefoglaló előadásában Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára megjegyezte, hogy a jelentős orosz gázkitettség csökkentése, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energiák terjedése érdekében rövid, közép és hosszabb távú programok is indulnak Magyarországon, amelyek például a mélyfelújításokat fogják segíteni mind a lakossági, mind központi állami épületek körében. Az energetikai kihívások kezelése, illetve a klímavédelmi célok együttes elérése érdekében a minisztériumban egy 30 projektből álló listát állítottak össze, amelynek finanszírozási igénye 16 milliárd euró, és ezt a következő időszakban részben uniós forrásokból, részben kvótaértékesítési bevételekből, részben zöldkötvények kibocsátásából tervezi megvalósítani a kormány.

Steiner Attila a 60. Közgazdász-vándorgyűlés keretében egy előre felvett, csütörtökön nyilvánossá vált videóban foglalta össze a jelenlegi magyarországi energiapiaci helyzetet, kihívásokat és a kormányzati terveket. Ennek kapcsán az alábbiak voltak a főbb üzenetek:

  • A jelenlegi helyzetben, amelyben már az sem magától értedődő, hogy lesz-e egyáltalán elegendő energia, továbbra is fontosak a kormány számára a klímapolitikai célok, így tehát a 2050-es klímasemlegességi célunkról továbbra sem szeretnénk lemondani, de közben a mostani telet is kezelni kell, így az ellátásbiztonsági szempontok megerősödtek a megfizethetőségi szempontok mellett. Ez azt jelenti, hogy a lépéseinket a fenntarthatóság, a megfizethetőség és ellátásbiztonság szemszögéből egyszerre kell vizsgálnunk.
A téli gázellátási helyzetről, az orosz leválásról és a villamosenergiapiaci kihívásokból is szó lesz a Portfolio október 4-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek egyik nyitó előadója Palkovics László technológiai és ipari miniszter lesz. További részletek:
  • A kiinduló helyzetünk nem rossz a poszt-szovjet adottságok mellett, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a 2009-es orosz-ukrán gázválságból a mi térségünk nagyon sokat tanult. Ezt az is jelzi, hogy Szlovéniát kivéve minden szomszédos ország irányába rendelkezünk gáz interkonnektorral, így szinte minden irányból tudunk gázmolekulát beszerezni.
  • Fontos az is, hogy az észak-déli gázfolyosó is megvalósult, amelynek utolsó elemeként a lengyel-szlovák összekötő is megépült, ami azért fontos, mert „így a Lengyelországba érkező LNG szállítmányokhoz is hozzá tud férni Magyarország”.
  • A most energiaválság előttig az orosz gáz volt a domináns a régióban, de közben az elmúlt évek fejlesztései nyomán sokkal több alternatív forráslehetéségünk van már. Az egyik legfontosabb ebben a horvát Krk-i LNG-terminál is, ahol van egy hosszú távú szerződésünk és fontos lenne, ha a horvátok tudnák bővíteni ezt a kapacitást. További fontos lépés lenne, ha több azeri gáz érkezne Európába, Olaszországba, mert ez is segítené a régió ellátásbiztonságát.
  • Mindezekkel együtt is most 80-85%-os az import kitettsége Magyarországnak a gázpiacon, ami nagyon jelentős és ezen belül is mintegy 80%-os az orosz kitettség, így az ellátásbiztonság szempontjából ezért képviselte Magyarország az uniós tárgyalásokon is, hogy a földgáz ne essen uniós szankciós rezsim alá, mert rövid távon egy ilyen jelentős kitettséget nem lehet más forrásból pótolni. Ezzel együtt is fontos az orosz gázkitettségünk csökkentése, amelyre vannak kormányzati tervek.
  • A kőolaj ellátásbiztonság kapcsán fontos volt annak az Adria nevű vezetéknek a megépítése több évvel ezelőtt, amelyen keresztül Horvátország felől, tehát tengeri szállítással is kőolajhoz tudunk jutni. Ennek segítségével jelenleg már csak kétharmados az orosz olajimport aránya Magyarországon és már egyharmados a súlya a tengeri kőolaj beszállításnak.
  • Az uniós olajszankciók alóli magyar, szlovák és cseh kivétel fontos volt a termékkihozatal biztonsága miatt, de ezzel együtt a Mol már készíti a terveit, hogy hogyan tud még nagyobb arányban nem orosz kőolaj finomításával működni a Dunai Finomító. Ennek érdekében ki kell bővíteni az Adria olajvezeték kapacitását is és ezekhez a beruházásokhoz is fontosak lesznek az Európai Unió REPowerEU nevű forrásai.
  • A villamosenergia lokális termelése terén sokkal jobban állunk, mert a Paksi Atomerőmű egy stabil alaperőműként a hazai áramtermelés felét biztosítja, emellett a lignitalapú Mátrai Erőműre is számíthatunk még több évig, és a vártnál sokkal gyorsabb a naperőművek magyarországi terjedése is. Jelenleg a napi csúcsfogyasztás 7500 MW körüli Magyarországon, amelyből 2000 MW-ot termel a Paks és van már 3400 MW-nyi naperőművi kapacitás és további 4000-5000 MW-nyi kapacitás is megkapta már az engedélyeket. Mindez azt jelenti, hogy a 2030-ra kitűzött 6000 MW-nyi összesített naperőművi kapacitást már sokkal hamarabb, akár 2025-re is el fogjuk érni, ami ellátásbiztonságilag és klímavédelmi szempontóból is nagyon jó hír, mert lokálisan és CO2-mentesen tudunk energiát előállítani.
  • A kihívás ezzel a gyors növekedéssel kapcsolatban az, hogy a magyar villamosenergia hálózatot fejleszteni kell ahhoz, hogy ezt a volatilisen előálló villamosenergiát be tudja fogadni. Ezt segíti egy 103 milliárdos uniós pályázat a MAVIR és az elosztóhálózati szereplők számára, illetve egy 33 milliárdos pályázat a nagy teljesítményű akkumlátor telepítésekre, mert a megtermelt áram tárolásában segít.
  • A klímavédelmi és fenntarthatósági célok megvalósítása kapcsán emlékeztetett az egyszer használatos műanyag termékek betiltására, illetve a hulladékgazdálkodás terén arra, hogy már 2023 nyarától a magyar lakosság számára is érzékelhető változások lesznek. Szintén a klímacélok kapcsán utalt rá, hogy a Mátrai Erőműnél 2026-tól egy sokkal környezetbarátabb technológiával szeretnék kiváltani a lignitalapú termelést, emellett az egyre több helyben megtermelt CO2-mentes villamosenergiát is szeretnék felhasználni, például a közlekedés kizöldítéséhez, hiszen ez az ágazat a kibocsátások 20%-áért felel.
  • A közlekedés zöldítés egyik elemeként az elmúlt években 20 milliárdos támogatási program segítségével eljutottunk oda, hogy már több, mint 45 ezer elektromos autó járja a magyar utakat. A másik elem pedig a Zöld Busz program, amelynek eddigi üzemeltetési tapasztalatai km-enként mintegy 60-70 forintos árelőnyt mutatnak és ezért, illetve a klímacélok érdekében a kormány a következő években összesen országszerte mintegy 1100 dízelüzemű buszt szeretne elektromosra cseréni. Jelezte, hogy ennek a programnak a kapcsán fontos a minél nagyobb mértékű magyar hozzáadott érték is, és van már itthon 3-4 elektromos buszgyártó, így az ő termékeiket is szeretné támogatni a kormány a program során.
  • Az alapok tehát jók, de a mostani magas energiaár környezet és ellátásbiztonsági kihívások a programok újragondolását teszik szükségessé és lesznek is a következő időszakban kormányzati bejelentések, akár gyorsreagálású (a mostani telet segítő) programok formájában, akár középtávú intézkedések formájában, amelyek például a mélyfelújításokat fogják segíteni mind a lakossági, mind központi állami épületek körében.
  • Emellett fontos lesz a gázfogyasztás csökkentése is, amelyben egyrészt az energiahatékonysági beruházások, másrészt a megújuló energiás termelés fokozása lehet majd segítségünkre, harmadrészt a forrásdiverzifikáció. Ennek kapcsán utalt már a külföldi nem-orosz lehetőségekre, illetve kiemelte a hazai gázkitermelés fokozását is évi 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre, ami az éves gázfogasztás mintegy 20%-a lenne. Közép távon a biogázban, közép- és hosszú távon pedig a hidrogénben nagyon nagy potenciál rejlik a gáz kiváltása terén.
  • A gáz kiváltása kapcsán az elektrifikáció fokozása is fontos lesz, valamint egyéb gázok fokozott használata. Utóbbi kapcsán fontos volt az a finomított uniós döntés, amely szerint nem általánosságban tiltották be 2035-től a belső égésű motorok értékesítését az EU-ban, azaz nem technológiához kötött lett a tiltás, hanem az a cél, hogy ne legyen kibocsátása a gépjárműveknek. Ez azért segít, mert vannak olyan belső égésű technológiák (pl. hidrogén, szintetikus üzemanyagok) amelyekkel ez megoldható. Ez a hazai autóipar számára azért fontos, mert a gyártás és az értékláncok is fent tudnak maradni, de emellett egyre nagyobb súlyt kapnak az elektromos technológiák is.
  • A villamosenergia hálózat megerősítése és az okos megoldások (smart grid) terjedésében nagy gyorsulás várható, és ez azért is segít, mert így a fogyasztás vezérlése is jobban megoldható lesz.
  • A fenti sokféle fejlesztési cél egy egységes projektlistát alkot, mintegy 30 elemmel, amelynek összértéke mintegy 16 milliárd euró, és „azon leszünk, hogy az európai uniós forrásokat részben erre a célra tudjuk elkölteni”, miután az Európai Bizottság jóváhagyja a programjainkat, amely a magyar ellátásbiztonságot is erősítené.
  • „Ez az a mesterterv, amellyel készülünk”, és a végrehajtás során az is cél, hogy minél nagyobb legyen a magyar hozzáadott érték, illetve minél több versenyképes magyar cég tudjon ezekben részt venni. A feladat jelentős iparpolitikailag is, mert „50-60 éve velünk lévő infrastrukturális adottságokat kell gyorsított ütemben megváltoztatnunk”. A finanszírozásban az EU-források mellett a kvótabevételek és a zöld kötvények kibocsátása is fontos lesz – zárta összefoglalóját az államtitkár.

Az összefoglaló az alábbi videóban nézhető vissza:

Címlapkép forrása: Steiner Attila Facebook-oldala

giorgia meloni olaszország
tőzsde
Putyin: Elavulttá vált a liberális eszme
putyin shutter
porsche taycan
orosz ukrán háború ukrajna katona fegyver donbasz konfliktus stock donyec donyeck

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Európai Unió zaszlo