nyugdij-2022-nyugdijemeles-nyugdijpremium-nyugdij-utalas-2022-mikor-jon-a-nyugdij-nyugdijasok-nyugdij-inflacio-nyugdij-rezsiemeles-nyugidjrendszer-nyugdijkorhatar
Gazdaság

Válságban a magyar nyugdíjrendszer: ez így nem mehet tovább!

Farkas András, NyugdíjGuru News
A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (1. rész)
Farkas András előadást tart a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.

Az utóbbi időben közzétett átalakítási javaslatok elsősorban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének jelentős emelésére, a nyugdíjemelés módszerének megváltoztatására, a nyugdíjas társadalom elszegényedési folyamatának lassítására, ezen belül az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, a nők kedvezményes nyugdíja átalakítása mellett a korhatár előtti nyugdíjak lehetőségének ismételt megteremtésére, a járulékplafon visszavezetésére vagy a nyugdíjplafon bevezetésére, a nyugdíjas fogyasztói kosárban nagy súllyal szereplő termékeket (alapvető élelmiszereket, háztartási energiát) terhelő áfa 5 százalékra csökkentésére vagy az aktuális veszélyhelyzet idejére az áfa alóli teljes mentesítésre, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium újraszabályozására irányulnak.

A rendkívül szerteágazó problémahalmaz miatt ebben a cikkemben mindössze három kérdéskörre koncentrálok:

  • a nyugdíjak rendszeres és rendkívüli emelésére,
  • a nyugdíjkassza finanszírozhatóságára
  • és a nyugdíjas életminőség javításának a nyugdíjon túlmutató feltételeire.

Új korrekciós paradigma: havi csúszó nyugdíjemelés

A legtöbb jogos kritika a nyugdíjemelés jelenleg kizárólag az előre becsült inflációhoz kötött módszerét éri, amely a jelenlegi rendkívüli helyzetben teljesen alkalmatlanná vált a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. Az eddig napvilágra került változtatási javaslatok az egységes forintösszegben meghatározott emeléstől a sávos emelésen át a vegyes indexálással történő emelés különféle változatainak visszahozataláig terjednek.

Ezek a módosítási igények azonban alkalmatlanok a nyugdíjemelés olyan átalakításához, amely rendkívüli helyzetekben is képes garantálni a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Az inflációs emelés jelenlegi rendszere szerint a nyugdíjakat januárban az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben szereplő inflációs becslés szerinti mértékben emelik, majd ezt a mértéket novemberben korrigálják, ha a január-augusztus hónapokban mért inflációs tényadatok alapján becsült éves inflációs mértéke meghaladná a januári emelés mértékét. A kormányzat először tavaly, majd idén is alkalmazott beavatkozása nyomán egy rendkívüli évközi nyugdíjemelésre is sor kerülhet (ahogyan tavaly júniusban, idén júliusban), ha erre a kormányzat megítélése szerint szükség van. Az emelés módszere így látszólag rendben gondoskodik a nyugdíjak reálértékének őrzéséről, a nyugdíjasok örülhetnek.

A valóságban ezer sebből vérzik ez a békeidőkre (vagyis alacsony inflációs közegre) kitalált emelési módszer, közülük a legfájdalmasabbak:

  • a költségvetési törvény korai megalkotása során a következő évre tervezett infláció mértékét a gazdasági megfontolások mellett politikai és tervezési igények is befolyásolják, így akár brutálisan alultervezett inflációs becslés is megjelenhet a törvényben - amint ez történik a 2023-ra szóló költségvetésben (amelyben az infláció jövőre becsült mértéke 5,2%),
  • a nyugdíjemelési korrekciót utólagosan hajtják végre, vagyis a törvény által meghatározott alapesetben 10 hónapon át a nyugdíjasok kevesebb pénzt kapnak, mint amekkorára jogosultak lennének, mert a pótlólagos nyugdíjemelés csak novemberben érkezik,
  • tavaly és idén a nyugdíjasok két ütemben "hiteleztek" a magyar állami költségvetés részére, tavaly kétszer öt hónapon át (januártól júniusig, majd júniustól novemberig), idén először hat, majd négy hónapon át (januártól júliusig, majd júliustól novemberig), hiszen a részükre járó emelést csak utólag kaphatják meg,
  • miután a novemberi korrekció a január-augusztus tényadatai alapján becsült éves inflációhoz igazodik, a szeptember-december hónapok tényleges inflációja jellemzően kimarad az emelés mértékét meghatározó tényezők közül, vagyis az év utolsó négy hónapjának inflációját a nyugdíjasok ellentételezés nélkül szenvedhetik el, ami idén a rezsiköltségek megugrásával különösen fájdalmas lesz a számukra,
  • az utólagos nyugdíjemelési korrekció alacsony inflációs közegben nem okoz különösebb fájdalmat, de ez a helyzet magas inflációs környezetben kivérezteti a nyugdíjasokat (alacsony inflációs közegben viszont az vezet a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez, ha a nemzetgazdasági átlagbér gyorsabban nő az infláció mértékénél),
  • a nyugdíjas infláció mértékét a két évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számítja a KSH, amely békeidőben teljesen megfelelő módszer lehet, de az elszabadult infláció miatt téves eredményre vezet, hiszen a nyugdíjasok mai fogyasztásában az élelmiszerár-robbanás miatt nem 30%-os, hanem lényegesen magasabb súllyal szerepel az élelmiszer vásárlás, hasonlóképpen a rezsiköltségek is elszállnak a nyugdíjas háztartásokban a békeidős fogyasztói kosárhoz képest, vagyis a nyugdíjak mai vásárlóértéke nem őrizhető meg a két évvel ezelőtti fogyasztási szerkezetre vetítve,
  • a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke hozzájárul a nyugdíjasok egymás közötti anyagi távolságának folyamatos növeléséhez.

A nyugdíjemelés összetett és halmozódó gondjainak kezelésére a jelenlegi rendkívüli helyzetben alkalmatlan az inflációs nyugdíjemelés mai rendszere. Ezért feltétlenül szükséges a békeidőkre kitalált paradigma leváltása, legalább a rendkívüli veszélyhelyzet időtartamára.

Az új emelési szemléletmód főbb elvei a következők lehetnek:

  • a minden év januári alapemelés mértékének az elszabadult infláció előző év decemberében mért éves tényleges szintjét kell tükröznie, vagyis 2023. januárjában nem a költségvetési törvényben szereplő irreálisan alacsony 5,2%-os mértékkel, hanem az elemzői várakozások szerint 2022. decemberben mérendő 20% körüli mértéknek megfelelően kell emelni a nyugdíjakat, ezzel lehet a 2023-ban a ténylegesen elszenvedett és a várható inflációt ellensúlyozni,
  • az emelésre nem egy lépésben, hanem a csúszó havi emelés módszerére áttérve minden évben 12 lépésben kerülne sor, így a nyugdíjasok egyetlen hónapig sem kényszerülnek az állam hitelezésére.

A havi emelés differenciált mértékét három tényező függvényében érdemes alakítani:

  1. az előző év végén ténylegesen mért infláció mértéke, amely idén 20% körül alakulhat (ez önmagában lényegi szemléletváltást tükröz, hiszen nem a politikának kiszolgáltatott jövőbeni becslésre, hanem az előző évi tényadatra támaszkodik az emelés),
  2. a korábban megállapított nyugdíjak leszakadt vásárlóerejének valorizációs korrekciója, amelyek a nyugdíjak megállapítási évjárat szerinti sávozásával ás az egyes sávokra vetített magasabb emelési szorzókkal oldható meg,
  3. a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt 300-350 ezer kisnyugdíjas nyugdíjának a fentieken túli szolidaritási szorzóval történő emelése.
Dr. Farkas András
NyugdíjGuru News, alapító-főszerkesztő
Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai
Tovább
Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai Tovább

Ha a csúszó havi nyugdíjemelés rendszerére térnénk át 2023. januárjától, akkor 20%-os 2022. évi inflációval számolva havi 1,7% lehetne a havi emelés alapmértéke 2023. folyamán, amely minden hónapban az előző havi emelt összegre vetülne. Ezt az alapemelést módosíthatná a 2000 előtt, a 2000 és 2014 között, valamint a 2015-2021 között megállapított nyugdíjakra vonatkozó valorizációs korrekció, továbbá a legszegényebb 300-350 ezer nyugdíjasra vonatkozó szolidaritási korrekció, így összességében 1,3-2,0% között mozoghatna az emelés havi mértéke. Ha az infláció ez év végén mért éves értéke valami csoda folytán "csak" 15% lenne, akkor 2023-ban a havi alapemelés mértéke 1,3% lehetne - és így tovább, az éves tényadatok függvényében.

Az új emelési paradigma lényege: rendkívüli veszélyhelyzetben nem kényszeríthetők a nyugdíjasok arra, hogy ők hitelezzék a magyar államot, még ideiglenesen sem. Ezért az utólagos - és a tényleges fogyasztásukat helytelenül tükröző - időközi emelések helyett a rendszeres csúszó emelés rendszerére áttérve kezelhetővé válik a nyugdíjak reálértékének a megőrzése, a nyugdíjasok relatív elszegényedésének a lassítása és a nyugdíjas társadalom további anyagi szétszakadásának a megakadályozása. Ez az emelési rendszer nem a rendkívüli helyzetben rendkívül megbízhatatlan előrebecslésre, hanem az előző évi tényekre épül.

A rendkívüli idők elmúltával a rendszer bevált elemei megőrizhetők, egyúttal kiegészíthetők a nettó nemzetgazdasági keresetemelkedést is figyelembe vevő vegyes indexálás technikájával.

Az új emelési rendszer fedezetét mindenekelőtt a magas infláció miatt megugró áfa-bevételek teremthetik meg: a nyugdíjasok a fogyasztásuk révén teremtik meg az új paradigma szerinti csúszó havi nyugdíjemelés lehetőségét.

Cikkem második részében a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról és jövőjéről írok.

Farkas András előadást tart a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

oroszorszag-terkep-foldgomb
szép kártya
kereskedő deviza trader currency
ebolavirus
Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
2022. november 16.
Private Investor Day 2022/2.
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
szép kártya