nyugdij-2022-nyugdijemeles-nyugdijpremium-nyugdij-utalas-2022-mikor-jon-a-nyugdij-nyugdijasok-nyugdij-inflacio-nyugdij-rezsiemeles-nyugidjrendszer-nyugdijkorhatar
Gazdaság

Válságban a magyar nyugdíjrendszer: ez így nem mehet tovább!

Farkas András, NyugdíjGuru News
A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (1. rész)
Farkas András előadást tart a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.

Az utóbbi időben közzétett átalakítási javaslatok elsősorban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének jelentős emelésére, a nyugdíjemelés módszerének megváltoztatására, a nyugdíjas társadalom elszegényedési folyamatának lassítására, ezen belül az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, a nők kedvezményes nyugdíja átalakítása mellett a korhatár előtti nyugdíjak lehetőségének ismételt megteremtésére, a járulékplafon visszavezetésére vagy a nyugdíjplafon bevezetésére, a nyugdíjas fogyasztói kosárban nagy súllyal szereplő termékeket (alapvető élelmiszereket, háztartási energiát) terhelő áfa 5 százalékra csökkentésére vagy az aktuális veszélyhelyzet idejére az áfa alóli teljes mentesítésre, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium újraszabályozására irányulnak.

A rendkívül szerteágazó problémahalmaz miatt ebben a cikkemben mindössze három kérdéskörre koncentrálok:

  • a nyugdíjak rendszeres és rendkívüli emelésére,
  • a nyugdíjkassza finanszírozhatóságára
  • és a nyugdíjas életminőség javításának a nyugdíjon túlmutató feltételeire.

Új korrekciós paradigma: havi csúszó nyugdíjemelés

A legtöbb jogos kritika a nyugdíjemelés jelenleg kizárólag az előre becsült inflációhoz kötött módszerét éri, amely a jelenlegi rendkívüli helyzetben teljesen alkalmatlanná vált a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. Az eddig napvilágra került változtatási javaslatok az egységes forintösszegben meghatározott emeléstől a sávos emelésen át a vegyes indexálással történő emelés különféle változatainak visszahozataláig terjednek.

Ezek a módosítási igények azonban alkalmatlanok a nyugdíjemelés olyan átalakításához, amely rendkívüli helyzetekben is képes garantálni a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

Az inflációs emelés jelenlegi rendszere szerint a nyugdíjakat januárban az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben szereplő inflációs becslés szerinti mértékben emelik, majd ezt a mértéket novemberben korrigálják, ha a január-augusztus hónapokban mért inflációs tényadatok alapján becsült éves inflációs mértéke meghaladná a januári emelés mértékét. A kormányzat először tavaly, majd idén is alkalmazott beavatkozása nyomán egy rendkívüli évközi nyugdíjemelésre is sor kerülhet (ahogyan tavaly júniusban, idén júliusban), ha erre a kormányzat megítélése szerint szükség van. Az emelés módszere így látszólag rendben gondoskodik a nyugdíjak reálértékének őrzéséről, a nyugdíjasok örülhetnek.

A valóságban ezer sebből vérzik ez a békeidőkre (vagyis alacsony inflációs közegre) kitalált emelési módszer, közülük a legfájdalmasabbak:

  • a költségvetési törvény korai megalkotása során a következő évre tervezett infláció mértékét a gazdasági megfontolások mellett politikai és tervezési igények is befolyásolják, így akár brutálisan alultervezett inflációs becslés is megjelenhet a törvényben - amint ez történik a 2023-ra szóló költségvetésben (amelyben az infláció jövőre becsült mértéke 5,2%),
  • a nyugdíjemelési korrekciót utólagosan hajtják végre, vagyis a törvény által meghatározott alapesetben 10 hónapon át a nyugdíjasok kevesebb pénzt kapnak, mint amekkorára jogosultak lennének, mert a pótlólagos nyugdíjemelés csak novemberben érkezik,
  • tavaly és idén a nyugdíjasok két ütemben "hiteleztek" a magyar állami költségvetés részére, tavaly kétszer öt hónapon át (januártól júniusig, majd júniustól novemberig), idén először hat, majd négy hónapon át (januártól júliusig, majd júliustól novemberig), hiszen a részükre járó emelést csak utólag kaphatják meg,
  • miután a novemberi korrekció a január-augusztus tényadatai alapján becsült éves inflációhoz igazodik, a szeptember-december hónapok tényleges inflációja jellemzően kimarad az emelés mértékét meghatározó tényezők közül, vagyis az év utolsó négy hónapjának inflációját a nyugdíjasok ellentételezés nélkül szenvedhetik el, ami idén a rezsiköltségek megugrásával különösen fájdalmas lesz a számukra,
  • az utólagos nyugdíjemelési korrekció alacsony inflációs közegben nem okoz különösebb fájdalmat, de ez a helyzet magas inflációs környezetben kivérezteti a nyugdíjasokat (alacsony inflációs közegben viszont az vezet a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez, ha a nemzetgazdasági átlagbér gyorsabban nő az infláció mértékénél),
  • a nyugdíjas infláció mértékét a két évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számítja a KSH, amely békeidőben teljesen megfelelő módszer lehet, de az elszabadult infláció miatt téves eredményre vezet, hiszen a nyugdíjasok mai fogyasztásában az élelmiszerár-robbanás miatt nem 30%-os, hanem lényegesen magasabb súllyal szerepel az élelmiszer vásárlás, hasonlóképpen a rezsiköltségek is elszállnak a nyugdíjas háztartásokban a békeidős fogyasztói kosárhoz képest, vagyis a nyugdíjak mai vásárlóértéke nem őrizhető meg a két évvel ezelőtti fogyasztási szerkezetre vetítve,
  • a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke hozzájárul a nyugdíjasok egymás közötti anyagi távolságának folyamatos növeléséhez.

A nyugdíjemelés összetett és halmozódó gondjainak kezelésére a jelenlegi rendkívüli helyzetben alkalmatlan az inflációs nyugdíjemelés mai rendszere. Ezért feltétlenül szükséges a békeidőkre kitalált paradigma leváltása, legalább a rendkívüli veszélyhelyzet időtartamára.

Az új emelési szemléletmód főbb elvei a következők lehetnek:

  • a minden év januári alapemelés mértékének az elszabadult infláció előző év decemberében mért éves tényleges szintjét kell tükröznie, vagyis 2023. januárjában nem a költségvetési törvényben szereplő irreálisan alacsony 5,2%-os mértékkel, hanem az elemzői várakozások szerint 2022. decemberben mérendő 20% körüli mértéknek megfelelően kell emelni a nyugdíjakat, ezzel lehet a 2023-ban a ténylegesen elszenvedett és a várható inflációt ellensúlyozni,
  • az emelésre nem egy lépésben, hanem a csúszó havi emelés módszerére áttérve minden évben 12 lépésben kerülne sor, így a nyugdíjasok egyetlen hónapig sem kényszerülnek az állam hitelezésére.

A havi emelés differenciált mértékét három tényező függvényében érdemes alakítani:

  1. az előző év végén ténylegesen mért infláció mértéke, amely idén 20% körül alakulhat (ez önmagában lényegi szemléletváltást tükröz, hiszen nem a politikának kiszolgáltatott jövőbeni becslésre, hanem az előző évi tényadatra támaszkodik az emelés),
  2. a korábban megállapított nyugdíjak leszakadt vásárlóerejének valorizációs korrekciója, amelyek a nyugdíjak megállapítási évjárat szerinti sávozásával ás az egyes sávokra vetített magasabb emelési szorzókkal oldható meg,
  3. a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt 300-350 ezer kisnyugdíjas nyugdíjának a fentieken túli szolidaritási szorzóval történő emelése.
Dr. Farkas András
NyugdíjGuru News, alapító-főszerkesztő
Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai
Tovább
Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai Tovább

Ha a csúszó havi nyugdíjemelés rendszerére térnénk át 2023. januárjától, akkor 20%-os 2022. évi inflációval számolva havi 1,7% lehetne a havi emelés alapmértéke 2023. folyamán, amely minden hónapban az előző havi emelt összegre vetülne. Ezt az alapemelést módosíthatná a 2000 előtt, a 2000 és 2014 között, valamint a 2015-2021 között megállapított nyugdíjakra vonatkozó valorizációs korrekció, továbbá a legszegényebb 300-350 ezer nyugdíjasra vonatkozó szolidaritási korrekció, így összességében 1,3-2,0% között mozoghatna az emelés havi mértéke. Ha az infláció ez év végén mért éves értéke valami csoda folytán "csak" 15% lenne, akkor 2023-ban a havi alapemelés mértéke 1,3% lehetne - és így tovább, az éves tényadatok függvényében.

Az új emelési paradigma lényege: rendkívüli veszélyhelyzetben nem kényszeríthetők a nyugdíjasok arra, hogy ők hitelezzék a magyar államot, még ideiglenesen sem. Ezért az utólagos - és a tényleges fogyasztásukat helytelenül tükröző - időközi emelések helyett a rendszeres csúszó emelés rendszerére áttérve kezelhetővé válik a nyugdíjak reálértékének a megőrzése, a nyugdíjasok relatív elszegényedésének a lassítása és a nyugdíjas társadalom további anyagi szétszakadásának a megakadályozása. Ez az emelési rendszer nem a rendkívüli helyzetben rendkívül megbízhatatlan előrebecslésre, hanem az előző évi tényekre épül.

A rendkívüli idők elmúltával a rendszer bevált elemei megőrizhetők, egyúttal kiegészíthetők a nettó nemzetgazdasági keresetemelkedést is figyelembe vevő vegyes indexálás technikájával.

Az új emelési rendszer fedezetét mindenekelőtt a magas infláció miatt megugró áfa-bevételek teremthetik meg: a nyugdíjasok a fogyasztásuk révén teremtik meg az új paradigma szerinti csúszó havi nyugdíjemelés lehetőségét.

Cikkem második részében a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról és jövőjéről írok.

Farkas András előadást tart a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

Érmék tőzsde háttérrel
ukrajna orosz ukrán háború tank páncélos hadsereg stock ezen a képen egy ukrán tank van
Kiderült: meglepő indokkal emelték a gazdagok adóját a válságban
lng
Tematikus PR cikk
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. november 16.
Private Investor Day 2022/2.
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mekkora galibát okozhat feszült helyzet a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Megmutatjuk hogyan tudsz kezdőként a forinttal kereskedni.
mnb