Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon

A hazai inflációról az az általános kép, hogy kellően makacs ahhoz, hogy rövid távon ne lehessen az árstabilitásnak tartott 3%-os szintre szorítani. Ez 2024 végén, 2025 elején bizonyosodott be igazán, amikor a szolgáltatók "ragadós" árazási magatartása mellé érkezett egy kellemetlen élelmiszerársokk. Amikor már 6% felett járt az alapinflációs folyamat, a kormány beavatkozott: árrésstopokkal és a szolgáltatók "önkéntes" árkorrekcióra való rábeszélésével 5% alá húzta vissza a fogyasztói árindexet. Ugyanakkor a legnagyobb hatásokat már májusban bekönyvelte az árstatisztika, júniusra csak a kisebb jelentőségű drogéria-termékek árcsökkentő hatása maradt. Ez az oka, hogy további jelentős inflációcsökkenésre júniusban senki nem számított.

Az infláció emelkedéséért alapvetően három tényező felel. A leglátványosabb, hogy az élelmiszerek árszintje a széles körű árrésstop ellenére tovább emelkedett. Az éves áremelkedési ütem 5,9%-ról 6,2%-ra nőtt. Ennek fő oka az idényáras élelmiszerek áralakulásában keresendő. A zöldségek éves alapon 8,4%-kal, a gyümölcsök 17,7%-kal drágultak. Erre a Nemzetgazdasági Minisztérium is felhívta a figyelmet a Portfolio-n közölt írásában.

Június egyébként tipikusan az ilyen idényáras élelmiszerek áresésnek a hónapja, olyannyira, hogy emiatt a nyár elején a teljes élelmiszer termékkör árszintje esni szokott. Ez most nem következett be, mutatva, hogy az inflációnak az élelmiszer még mindig a legneuralgikusabb pontja. Jellemző, hogy a tartósabb inflációs folyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató (ami az időjárásfüggő, hektikus változó árú nyers élelmiszereket kiszűri) 4,8%-ról 4,4%-ra mérséklődött júniusban.

Ennél meglepőbb jelenség, hogy a tartós fogyasztási cikkek havi alapon 0,4%-kal drágultak. A magas importtartalom miatt ebben a termékkkörben meghatározó a forintárfolyam alakulása. Úgy tűnik azonban, hogy a stabilizálódó fizetőeszközünk ellenére maradt még árnyomás ezen a területen. (A legnagyobb áremelkedést a motorkerékpároknál jelentette a KSH, havi alapon 6,4%-ot.)

A harmadik inflációfelhajtó tényező a vezetékes gáz drágulása. Ez egy hatósági áras termék, aminek az átlagára a fogyasztás mennyiségétől függ, a KSH pedig hónapok óta úgy számol, hogy technikai alapon áremelkedést kell rögzítenie.

A fentiek mellett az inflációt lehúzó tényezőket is láthatunk. A legfontosabb, hogy a szolgáltatások 0,6%-os havi alapú drágulása elmaradt a tavaly júniusi 1%-tól, így a 12 havi árindex 5,9%-ról 5,4%-ra mérséklődött. Érdemes megjegyezni, hogy a szolgáltató szektorban továbbra is érzékelhető árnyomás van. Májusban ugyan a telekommunikációs és pénzügyi ágazat benyelte az árcsökkentést, ám júniusban már újra emelkedett a szolgáltatások teljes árszintje, például az egészségügy és a javítási szolgáltatás területén. Szépíti a dolgot, hogy havi alapú áremelkedés legnagyobb része az üdülés szezonális alapú árazásával függ össze.

Feltehetően a drogériák árrésstopjával függ össze, hogy havi alapon a testápolási cikkek és a tisztítószerek egyaránt 5% körüli mértékben lettek olcsóbbak.

Összességében a mai adat a várakozásokkal egybevágó inflációs folyamatokról árulkodik. A gazdaság messze van az árstabilitástól, a hatósági árintézkedések nélkül 6% körüli lenne az infláció Magyarországon. A várakozások szerint az idén az árindex nem is süllyed vissza a jegybank 2-4%-os célsávjába, sőt, tartósan ez csak 2027-ben látszik elérhetőnek.

A mai adat megerősítheti a jegybank óvatos álláspontját, a monetáris politikától a kövektző hónapokban nem várhatók lazító lépések.

A múlt héten Kurali Zoltán MNB-alelnök jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Banknak gyorsabb és tartósabb dezinflációt kellene látnia ahhoz, hogy fontolóra vegye a monetáris kondíciók lazítását. A friss inflációs adatok ilyen jeleket nem mutatnak, még úgy sem, hogy a maginfláció mérséklődése jó pontnak tekinthető.

A részletekről számokban

Havi alapon a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára ugyanennyivel nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,2%-kal mérséklődtek). Az étolaj 2,4, a tojás 1,8, a margarin és az alkoholmentes üdítőitalok 1,2-1,2, a csokoládé, kakaó 1,0, a párizsi, kolbász és a kenyér 0,7-0,7, a sajt 0,6%-kal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a péksütemények 1,4, a baromfihús 1,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 0,9, a száraztészta 0,7, a büféáruk 0,6%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 0,7%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 1,4%-kal többet, a palackos gázért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Éves összevetésben az élelmiszerek ára 6,2%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,9%-kal). Ezen belül a tojás 26,0, a liszt 24,4, az étolaj 22,2, a kávé 20,3, a csokoládé és kakaó 19,6, a gyümölcs- és zöldséglé 14,1, a büféáruk 10,4, a péksütemények 8,1, a tej 7,3, az alkoholmentes üdítőitalok 7,1%-kal lettek srágábbak. A termékcsoporton belül a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsi, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2,0%-kal mérséklődött.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images