foldgaz_tarolo
Gazdaság

Ezt a telet már kihúzza az EU orosz gáz nélkül, de így is óriási kihívás, hogy sok magyar cégnek nincs gázszerződése

Portfolio
„Ezt a telet már tényleg meg tudjuk csinálni orosz gáz nélkül, ami óriási eredmény, amit az Európai Bizottság össze tudott hozni” az elmúlt hónapok erőfeszítése nyomán – jelentette ki a 60. Közgazdász-vándorgyűlés uniós útkeresésről szóló pénteki panelbeszélgetésében Csermely Ágnes. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elemzési és modellezési főosztályvezetője hozzátette: abban, hogy a jövő telet is ki tudja-e húzni Európa orosz gáz nélkül, „még sok lukat látok” infrastrukturális okok miatt, mert a tartós orosz gázhiány olyan fejlesztéseket tenne szükségessé, amelyek ellentétben állhatnak a 2050-es klímacélokkal, illetve a gázfelhasználás visszaszorításával kapcsolatos stratégiai céllal. A panelbeszélgetésben egyéb komplex témák is szóba kerültek, mint az uniós tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció gördülékenysége, illetve az Európai Központi Bank cselekvési szabadsága is.

Az orosz leválás kihívásai

Az oroszok már jó ideje fegyverként használták a gázt Európával szemben, ami február 24. óta már nyilvánvaló, és amikor Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tavasszal bejelentette, hogy nincs szükség a továbbiakban az orosz gázra az Európai Unióban, ezt először nehéz volt elhinni matematikai okok miatt – osztotta meg saját dilemmáját Csermely Ágnes. Aztán az elmúlt hónapokban tett bizottsági és tagállami erőfeszítések sokasága alapján (pl. új beszerzések, tároló feltöltés, közös önkéntes gázfogyasztás csökkentés) mostanra gyakorlatilag ki lehet jelenteni 86%-os tárolói feltöltöttség mellett, azaz 100 milliárd köbméternyi betárolt gáz mellett, a fogyasztás visszafogása mellett, hogy Európa tényleg ki tudja húzni ezt a telet akkor is, ha holnaptól leállna az orosz gázszállítás – rögzítette.

Az európai gázellátási kihívások, az orosz leválás elérése központi téma lesz a Portfolio október 4-i Energy Investment Forum konferenciáján. További részletek:

Hozzátette: abban, hogy a következő telet hogyan tudjuk kihúzni orosz gáz nélkül, „abban még sok lukat látok”, mert ha tényleg nem jön tartósan orosz gáz Európába, akkor sok infrastrukturális beruházást kell végrehajtani, miközben ezek a 2050-re vállalt klímacélokkal ellentétes az irányt jelentenek (általános és jelentős gázfelhasználás csökkentés). A beszélgetés során ő és Iván Gábor, az Európai Tanács politikai igazgatóka is jelezte: a 15%-os önkéntes gázfogyasztás csökkentési uniós vállalás lényegében egy politikai kompromisszum eredménye volt, amely azt célozta, hogy egyrészt egy hideg telet is tényleg ki lehessen húzni, másrészt már a következő téli betárolásra se teljesen kiürült tárolókkal kelljen nekivágni.

Az orosz gázról való leválás kapcsán Csermely felhívta a figyelmet arra, hogy az energiafüggőség csak nagyon lassan tud változni, aminek az az egyik oka, hogy a gázfogyasztásunknak csak a 13%-á tudjuk megtermelni, és ugyanez az igaz az EU egészére is. Rámutatott, hogy „mindenki függ valakitől, csak nem mindegy, hogy kitől”, azaz például a nyugati, tengerparttal rendelkező országok is függnek az LNG-beszállítások ütemezésétől és az áraktól. Eközben a "keleti régió beszorult egy infrastrukturális csapdába”, mert az oroszok évtizedeken át alá tudtak kínálni a különböző projekteknek és beszerzési elképzeléseknek és ezzel a függőséget fent tudták tartani, illetve fokozni tudták.

Az orosz leválás és az egyéb beszerzési források között néhány hónapja még nem látszott az összhang és ezt hidalja át a fogyasztáscsökkentési vállalás (uniós szinten 45 milliárd köbméteres spórolás, amiből Magyarországra 1,3 milliárd köbméter esik), amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetben ez csak önkéntes, de ha el kellene rendelni a vészhelyzeti fokozatot, akkor a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmusok lépnének életbe, igaz nem tudni, hogy ez mennyire lesz erős. Ennek oka az, hogy a szabály úgy néz ki: ha egy ország ellátta a saját védendő fogyasztóit és maradt még gáza, akkor nem a saját ipari fogyasztóit kell ellátnia, hanem a bajba kerülő szomszédos országának védendő fogyasztóit. Arra, hogy a szolidaritás kulcskérdés lehet a tagállamok között a gázpiaci feszültségek áthidalására, a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Ursula von der Leyen is felhívta a figyelmet:

Csermely Ágnes felhívta a figyelmet arra, amit Varga Mihály pénzügyminiszter is említett a reggeli előadásában, miszerint a nagyon magas energiaárak nagyon jelentős folyó fizetési mérleg hiányt okoznak Magyarországon, illetve tavalyról idénre a magas árak miatt a folyó mérlegünk a GDP 10%-ával romolhat, ami rengeteg pénz ablakon kiszívását jelenti az országból.

A kihívás említése mellett azt azonban leszögezte: folyamatos Románia és Horvátország felől is a magyar gázimport ellátás, és összességében

Van elég gáz az országba, így tehát nincs ellátási probléma, de közben hihetetlenül sok reálgazdasági szereplő van a piacon, cégek, iskolák, önkormányzatok, egyházi ingatlanok, akiknek nincs még új szerződése, pedig jövő pénteken indul a gázév.

Említette, hogy a magas energiaárak miatt a kereskedők nehezen bírják a letéteket letenni, ezért nem tud fix áras szerződést kínálni, így a reálgazdasági szereplők eleve változó áras ajánlatokat kapni, miközben a margin követelmények miatt előre bekér két hónapnyi fizetést a szerződésre készülőtől. Mindezek miatt tehát nagy kihívások mutatkoznak a reálgazdasági szférában és így „nem lesz más választás, mint itt is valami adminisztratív megoldást kell alkalmazni”.

A Portfolio minap végzett 1650 kkv részvételével egy nem reprezentatív felmérést, amelyben rengeteg cég jelezte azt, hogy tényleg komoly nehézségei vannak az árajánlatok terén, illetve a szerződéskötésnél:

További kihívásként említette azt, hogy miközben most a magas energiaárak miatt sokan fordulnának a megújuló energia megoldások miatt (pl. napelemek, hőszivattyúk), egyszerűen nincs elegendő hőszivattyú Európában azon európai bizottsági célok eléréséhez, amelyeket a tervekbe beleírtak. Személyes példaként megosztotta, hogy ő is vár a régebben megrendelt napelemére és hőszivattyújára, így tűzifát is beszerzett, de nem azért, mert attól tartana, hogy ne lenne elegendő gáz télen a lakosság ellátására, hanem azért, mert ő maga ezzel tud hozzájárulni a csökkenő gázfelhasználáshoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy bármilyen szigetelésű ház esetén nagyjából az az átváltási arány, hogy ha 1 fokkal csökkentjük a fűtési hőfokot, akkor az 7%-nyi energiamegtakarítást hoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár most itthon terjed az a nézet, hogy a gázról inkább az áramfelhasználásra lenne célszerű átterelni a lakossági fogyasztását, de közben az áramot is jórészt gázból állítjuk elő, így ez nem segít annyival előre, mint amekkorának tűnik.

A fiskális könnyítés előnyei, korlátai

A panelbeszélgetés egy másik témája aköré épült, hogy eddig maradhat még érvényben a stabilitási és növekedési egyezményben előírt költségvetési könnyítés, illetve az esetleges további szerkezeti lazítása miben segítene például Magyarországnak.

Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint erre a kérdésre részben az orosz-ukrán háború bizonytalan alakulása miatt egyelőre nincs válasz, nincs is napirenden a 3%-os GDP-arányos deficitcélra és a 60%-os adósságrátára vonatkozó előírások újbóli kötelezővé tétele.

Azt az érdekes kérdést is felvetette, hogy mennyiben segítene például Magyarországnak az, ha a mostani viták eredményként megemelnék a 3%-os deficit, illetve 60%-os adósság plafont és határozottan állította: nem segítene nekünk, mert rá vagyunk szorulva a külső finanszírozásra, illetve az Alaptörvény is az 50%-ra csökkenő adósságrátát írja elő, így valójában nem is érdekünk ezeknek a plafonoknak a megemelése.

Szerinte ugyanígy nem érdekünk, illetve nem segítene nekünk az sem, ha például a zöld, vagy a védelmi jellegű kiadásokat kivennék a 3%-os deficitcél alól, mert a befektetők úgyis együttesen néznék a 3% alatti deficitet és ezeket a plusz tételeket.

Nehéz helyzetben van az EKB

Terták Elemér, az MKT elnökségi tagja és a K&H Bank felügyelőbizottsági elnöke a nagyon eltérő gazdasági-pénzügyi adottságú tagállamokra célozva jelezte, hogy tényleg nehéz az egységes szabályok betartása, és ez nemcsak a költségvetési, hanem a monetáris politika terén is látszik, hiszen láthatóan az Európai Központi Bank sem tudja eldönteni, hogy „melyik ujjába harapjon, mert kamatot kellene emelnie, de közben vannak egyenlőbb országok, akiknek a költségvetése ezt nem bírná el”. Utóbbi kapcsán például a magas eladósodottságú olasz államra utalt, és erre tekintettel egy speciális programot is elindított nemrég az EKB. Szerinte ha esetleg sor kerülne országspecifikus keretekre a gazdaságpolitikai koordináció terén, csak akkor tudna az EKB is következetesebb lenni a monetáris politikája terén.

Bod Péter Ákos, az MKT alelnöke, az MTA doktora, egyetemi tanár az inflációs kilátások és a mozgástér kapcsán megjegyezte: tényleg nincs könnyű helyzetben az EKB, mert a harmonizált fogyasztói árindex az eurózónában hatalmas különbségeket mutat. Emlékeztetett rá, hogy míg a francia éves inflációs adat 6,6%-os volt augusztusban, addig a balti országokban 21-25%-os volt és mindegyik országban eurót használnak, egységes kamatlábak mellett. Az is nagy nehézség az EKB-nak is, hogy végülis mikor fog tetőzni az infláció, mert már hónapok óta mondogatják jegybankárok Európában és Amerikában is, hogy rövidesen tetőzni fog az infláció, és ha erre lőnek a monetáris politikával akkor az kockázatos is lehet, mert közben a lakossági/cégvezetői inflációs várakozások beragadhatnak magasabb szinten, ami később további inflációs lökést okozhat és erre később mégis reagálnia lehet szükséges a monetáris politikának.

Címlapkép forrása: Getty Images

Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek
GettyImages-1429689600
Erdogan
Tematikus PR cikk
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mekkora galibát okozhat feszült helyzet a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 4.
A Masterplast sztori a tőzsdén!
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Orban Viktor parlament energiaugyi bejelentesek