A portálnak a Pénzügyminisztérium is elismerte, hogy nem a IV. cikkely szerinti rendes éves találkozóra került sor (az majd idén év végén lesz), hanem szakértői egyeztetések zajlottak. Az IMF szerint a kormány nem kért pénzügyi segítséget, és a megkérdezett szakértők sem látják szükségét most annak, hogy a valutaalaphoz forduljon Magyarország.
Az IMF tájékoztatójából kiderült, a küldöttséget Jean-François Dauphin vezette, aki Magyarországért felel a szervezeten belül.
A Szabad Európa kérdésére válaszolva az IMF megerősítette, hogy Magyarországnak nincs élő hitelszerződése a valutaalappal, és erre irányuló kérelmet sem adott be a kormány.
A portál által megkérdezett közgazdászok egybehangzóan kijelentették, nincs realitása annak, hogy Magyarországnak az IMF-hez kellene fordulnia pénzügyi segítség miatt.
Hozzátették, ennek legfőképpen az az oka, hogy teljesen más jellegű válsághelyzettel szembesülünk, mint 2008-ban. Akkor a pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, most nem ez a helyzet.
A beszámolóban rámutattak, az Európai Bizottság nélkül amúgy is nehézkesen menne egy hitelszerződés aláírása, ha az uniós támogatások kiváltása lenne a cél.
Legutóbb Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt arról a Portfolio-nak adott interjújában, hogy összességében úgy látja, hogy ha rövid távon az Unió nem adja oda a nekünk járó forrásokat, az tovább nehezíti a magyar gazdaság helyzetét. Pozitív ugyanakkor, hogy erőteljes háttérmunka folyik a források mihamarabbi folyósítása érdekében.
Lássunk azonban tisztán: az IMF nagyon erős amerikai befolyás alatt áll, kizárólag politika feltétekkel ad pénzt egyes országoknak, végül pedig ott van Kína, de akinek Kína eddig adott, az nagyon komoly árat fizetett érte a feltételeik miatt
– jelentette ki Parragh László.
Címlapkép forrása: Yasin Ozturk/Anadolu Agency via Getty Images
