Az intézmény oktatási célja, hogy a hallgatók olyan képességeket szerezzenek, amelyekkel képesek a jelen kihívásaira választ adni, de a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. 2023 szeptemberében először indul el a fizikus-mérnök alapképzés, ahol olyan szakembereket fognak képezni, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek, és a jövő tudományos-technológiai kihívásaira kreatív válaszokat tudnak adni.
A következő évtizedben olyan innovációs hullám várható, amely biotechnológiai áttöréseken, a nanotechnológia fejlődésén és új, interdiszciplináris tudományágakon keresztül forradalmasíthatja az egészségügyi, az élelmezési és a környezetvédelmi vívmányokat. Az olaj- és gázkitermelés, a nukleáris üzemanyag-feldolgozás, valamint a gyártás különböző formái, például az optikai szálak, a világítóberendezések, az irodai gépek, az autók, a hajók és a fegyverek gyártása mind olyan iparágak, amelyek nagymértékben alapoznak a fizikusi és mérnöki szaktudásnak köszönhető innovatív technológiákra.
A BME fizikus-mérnök képzésének kialakításakor kiemelt szempontot jelentettek a kutatás-fejlesztés sikeres, magyarországi és globális iparági szereplőinek visszajelzései az aktuális piaci trendekről, a szakterület így gyors és hatékony munkaerőpiaci elhelyezkedést tesz lehetővé. A Bosch, a Semilab, a 77 Elektronika, a Femtonics, a Furukawa Electric, a Magnetec vagy a Paks II. olyan nagyvállalatok, projektek, amelyeknél a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket, miközben több esetben az egyetem korábbi hallgatóival dolgozhatnak együtt.
November 25-én a BME Nyílt Napon már az új, angol nyelvű fizikus-mérnök képzésről is tájékozódhatnak a felvételizők.
Címlapkép forrása: BME
