Miután tavaly a 10%-ot sem érte el a pedagógusok juttatásának emelése, így a keresetük vásárlóereje 5% körüli mértékben csökkent, hiszen az infláció sokkal magasabb volt, mint amennyivel nőtt a fizetésük. Az eddigi bejelentések és intézkedések alapján idén tovább romlik a pedagógusok helyzete, ha nem érkeznek meg az EU-források. A bérpótlék további, 10%-os növelésével 6-8%-os lehet a reálbérek visszaesése, miután az infláció 2023-ban magasabb lesz, mint 2022-ben volt. Kérdés persze, hogy év közben (az EU-pénzek beérkezésének függvényében) milyen változások lesznek, egyelőre azonban az eddig elfogadott kormányrendelet alapján (10%-os bérpótlékemelés) vaskos veszteség éri a tanárokat.
Annál is inkább, miután folytatódik az a gyakorlat, hogy a bértáblához nem nyúlnak hozzá, az alapbéreket ugyanis a 2014-es minimálbért szintjén befagyasztották. Az elmúlt években a három éve bevezetett bérpótlékkal operál a kormány, ennek azonban igazából semmi köze sincs semmilyen alapfeladatokon túli tevékenységhez (ami egy bérpótlék célja lenne, tehát nem valamilyen pluszmunka után jár), egységesen kapja minden pedagógus, ezért is zavarba ejtő ez a pótlék.
Miután az elmúlt időszakban minden évben érdemben emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így egyre több tanárnak az alapbére csökkent a garantált bérminimum (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) szintje alá. Az azonban törvényileg nem lehetséges, hogy egy diplomás kevesebbet keressen, mint egy szakmunkás, így a pedagógusoknak legalább erre a szintre kell emelni az alapbérét. Az elmúlt években tehát egyre több tanár bérét érte utol a szakmunkás minimálbér:
- 2019-ben megtörtént, hogy a főiskolai diplomával (BA/BSc) rendelkező, pályakezdő pedagógusok illetménye alacsonyabbá vált, mint az akkori garantált bérminimum. Azóta a nekik minden évben a folyamatosan emelkedő a garantált bérminimumra egészítik ki a fizetésüket.
- 2020 óta a mesterdiplomával (MA/MSc) rendelkező, pályakezdő pedagógusok fizetését is a szakmunkás minimálbérre kell korrigálni. Az ok egyszerű: a pedagógusok bére akkor sem emelkedett, a minimálbér és a garantált bérminimum viszont 8-8%-kal nőtt, ami utolérte/meghaladta a mesterdiplomás tanárok fizetését is.
- 2021-ben megtörtént, hogy a 3-5 év szakmai tapasztalattal rendelkező, a 2 év gyakornoki idejüket teljesítő, majd sikeres minősítő vizsgát tett pedagógusoknak (Pedagógus I. fokozatba lépett) az alapilletményét is utolérte a garantált bérminimum. Ugyanis a bérminimum 4%-kal nőtt (219 ezer forintra), miközben a pedagógusok alapfizetése semennyivel sem emelkedett.
- 2022-ben az évtizedes, 14 éves tapasztalattal rendelkező tanárok alapbére csökkent a szakmunkás minimálbér szintjére, miután a bérminimum 20%-kal nőtt, a pedagógusok alapilletménye pedig stagnált.
- 2023 januárja óta pedig a 24-26 év (!) tapasztalattal rendelkező tanárok alapbére is a szakmunkás minimálbér alá süllyedt, miután a bérminimum idén 14%-kal nőtt.
Nem meglepő tehát, hogy a pedagógusok folyamatosan tiltakoznak – többek között a bérük miatt –, és az sem, hogy a kirúgással való fenyegetés után is sokan tovább demonstrálnak, illetve egyre többen hagyják el a pályát, hiszen gyakorlatilag bárhol magasabb bért kapnak, mint a mostani fizetésük. Az idei évtől a pályán töltött évek száma alapján így alakul a tanárok alapbére:
Középfokú végzettséggel pl. ugyanannyit keres a kezdő, mint a 40 éves tapasztalattal rendelkező, nyugdíj előtti kolléga. De főiskolai végzettséggel sem emelkedik negyedszázadig a bér egy minőstő vizsgával.
Az alábbi ábra pedig azt mutatja meg, hogy még két minősítő vizsga sem elég ahhoz másfél évtizedes tapasztalattal, hogy valaki eltávolodjon a szakmunkás minimálbértől:
Az grafikonból az is kitűnik, hogy középfokú végzettség esetén semmi értelme sincs a második minősítő vizsgának.
Összességében tehát főiskolai végzettséggel sem (volt) érdemes óriási energiát befektetni, hiszen már a 15-17 év tapasztalattal rendelkező, két minősítésen átesett tanárok is ugyanannyi pénzt kapnak, mint a gyakornokok, minősítés nélkül.
Ilyen elképesztő bértorlódás egyetlen szakmában sincs, és nem csodálkozhatunk azon, hogy a tapasztalt tanárok – akik a fiatalok mentorai lehetnének – sorra hagyják el az intézményeket; miközben a friss diplomások közül sokan el sem kezdenek tanítani.
Érdemes megnézni, hogy mennyi pénzt keresnének a tanárok, ha nem fagyasztották volna be a bérüket a 2014-es minimálbér szintjén. Az egyszerűség kedvéért egy tipikus, főiskolai végzettséget néztünk meg. Ebben az esetben most bruttó 500 és 800 ezer forint között keresnének az egy minősítő vizsgát szerzettek. Vagyis a havi veszteségük 100 és 330 ezer forint között mozog a bérük befagyasztása miatt attól függően, hogy mennyi ideje vannak a pályán, még úgy is, hogy a pótlékokat hozzáadtuk a keresetükhöz.
Ha viszont valaki mesterpedagógus szintre jutott, vagyis három vizsgát csinált meg az életpálya során, akkor most 480 és 590 ezer forint között van a bruttó bére. (Ide legalább 15 év szakmai tapasztalat kell.) Ha viszont úgy nőtt volna a tanárok bére, ahogy a minimálbér, akkor most 835 és 1 millió 20 ezer között lenne a bruttó bérük. A havi veszteségük tehát a befagyasztás miatt 350 és 430 ezer forint között mozog még a pótlékkal együtt is.
A kormány azt ígéri, hogy az EU-források beérkezésével jelentős béremelést hajtanak végre, ám azt még nem lehet tudni, hogy a szakmai tapasztalat, a pályán eltöltött évek, a minősítő vizsgák ezt hogyan befolyásolnák. Azt viszont igen, hogy a Belügyminisztérium újra felforgatná a rendszert, ami szakértők szerint tovább rontaná a pedagóguspálya vonzerejét. Amíg meg nem érkeznek az EU-pénzek, a kormány fel nem rajzol egy átlátható előmeneteli rendszert, illetve ki nem alakulnak az egyéb feltételek, kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedekben most a legkevésbé vonzó a tanári pálya, amit az egyre nagyobb pedagógushiány, a pályaelhagyás, valamint az egyetemekre jelentkező, illetve a képzés után munkába állók drasztikusan csökkenő létszáma is mutat. Ezzel borítékolható, hogy az ország egyre több pontján oktat majd egyre több nyugdíjkorhatárhoz közeli tanár.
