nyugdíj nyugdíjas idős szegény getty stock
Gazdaság

Farkas András: Mennyi pénzzel tartozik az állam a nyugdíjasoknak?

Farkas András, NyugdíjGuru News
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)

Két jogcímen is tartozik az állam a nyugdíjasoknak

Nyugdíjemelési tartozás

A 2022. évi átlagos infláció a KSH friss jelentése szerint 14,5%, a nyugdíjas infláció ennél is magasabb, 15,2% volt. A nyugdíjakat viszont 2022-ben három lépcsőben is csak összesen 14%-kal emelték. A nyugdíjemelést a nyugdíjas infláció mértéke szerint kell végrehajtani, ha az magasabb lenne az általános inflációnál, vagyis az állam a 2022. évi nyugdíjemelés 14%-os mértékére és a nyugdíjas infláció 15,2%-os mértékére tekintettel 1,2%-os pótlólagos nyugdíjemeléssel (64 milliárd forinttal) tartozik a jogosultaknak.

Ha ezt a tartozását az állam nem rendezi, akkor a nyugdíjak reálértékét 2022-ben sem sikerült megőrizni.

Igaz, erre az újévre áthúzódó utolsó óévi pótlólagos korrekcióra az államot a nyugdíjtörvény kifejezetten nem kötelezi, csak annyit mond, hogy ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévi várható mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja a januári emelés mértékét, akkor novemberben - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ennél a kiegészítő nyugdíjemelésnél a nyugdíjas fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, ha az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. 

A jelenlegi nyugdíjemelési eljárás során - elsősorban az állam, és nem a nyugdíjasok érdekeinek megfelelően - a nyugdíjakat a kormányzat által meghatározott, a költségvetési törvényben tervezett inflációs becslés szerint kell emelni, és ennek az emelésnek a kompenzációjára az év során csak utólag kerülhet sor (akár egy, akár két alkalommal), megint csak kormányzati becslés alapján. Vagyis az inflációs emelés mértéke mind a januári elsődleges emelés, mind a korrekciós emelések esetében becslésre (és nem lezárt tényadatokra) épül, másrészt az emelési eljárás a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselés egészét, hiszen a tervezettnél magasabb tényleges infláció esetén a nyugdíjasok a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen kölcsönadják az államnak, sőt, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről részben vagy teljesen le is mondanak az állam javára,

amint ez a 2022-es 14% emelésre a lezárt éves tényadatok tükrében járó 1,2%-os plusz emelés elmaradása is bizonyítani fogja, ha erre a rendkívüli emelésre nem kerül sor.

A helyzeten persze  2022-ben is enyhített a 2022. februárban kifizetett 13. havi nyugdíj, ugyanis egy havi plusz nyugdíj a teljes évre szétterítve 8,3%-os plusz nyugdíjemeléssel ér föl, viszont e plusz juttatás fenntartása a nehéz években egyre kétségesebb lehet, hiszen a 13. havi nyugdíj nem járulékfizetéssel megszolgált járadék, hanem plusz állami juttatás, amelynek költségét egyéb költségvetési források terhére kell előteremteni - ha van elegendő forrás. 2023. februárban kifizetik a 13. havi nyugdíjat, de ez a tavalyi 371 milliárd forinttal szemben már 471 milliárd forintba kerül. Ez a járulékkal nem fedezett plusz kiadás a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát évről évre nagyobb mértékben veszélyezhetheti, így a jövője kétséges.

Másfelől viszont a nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj révén megnövekedett nyugdíjas jövedelem egyre nagyobb hányadát - a 2020-ban mért 30%-kal szemben 2022-ben cca. 60%-át, 2023-ban akár ennél is nagyobb mértékét - élelmiszerre kényszerülnek költeni a nyugdíjasok, amelynek kettős következménye van:

  • Egyrészt a 2023. januári 15%-os nyugdíjemelés és a 2023. februárban várható 13. havi nyugdíj együttesen 23,3% jövedelemnövelő hatása sem nyújt elegendő védelmet az élelmiszerárak 2022. decemberben 44,8%-os és 2023 folyamán éves szinten az MNB szerint várható további 29,7%-os emelkedésével szemben (különösen, ha a háztartási energia 2022. decemberben 55,5%-os, 2023 folyamán éves szinten várható további 39,2%-os drágulásával is számolunk), vagyis a nyugdíjasoknak létfontosságú lenne, hogy az állam rendezze a tavalyról fennmaradt 1,2%-os emelési tartozását is, és mielőbb - nem várva júniusig vagy júliusig - kerítsen sort az első korrekciós nyugdíjemelésre is.
  • Másrészt az államnak maguk a nyugdíjasok teremtenek az emelésekre fedezetet, hiszen az emelt összegű nyugdíjukat és 13. havi nyugdíjukat is jelentős hányadban élelmiszerre kénytelenek költeni, e költéseik 31%-a (27% áfa plusz 4% kiskereskedelmi különadó) viszont azonnal visszaáramlik a költségvetésbe, miközben összes többi kiadásuk 27%-a is áfabevétel az állami költségvetés számára.

A plusz nyugdíjasjövedelem-kiáramlás nem kívánt mellékhatásaként persze megjelenik a nyugdíj-ár spirál, amely a bér-ár spirállal és az MNB által elemzett ár-ár spirállal együtt akadályozza az EU-bajnok magyar inflációs ráta csökkenését.

Nyugdíjprémium-tartozás

A 2022. évi GDP-növekedés az MNB legutóbbi elemzése szerint 4,5-5,0%-os lehet, a nyugdíjprémiumot azonban 4,0%-os GDP-növekedés alapján, 10.000 forint maximális összegben fizették ki 2022. novemberében.

Ha a GDP 2022. évi növekedése valóban meghaladja a 4%-ot, akkor az állam ezen a jogcímen is tartozik a nyugdíjasoknak, mégpedig

  • további legfeljebb 10 000 forinttal (4,5% GDP-növekedés esetén)
  • vagy 20 000 forinttal (5%-os GDP-növekedés esetén).

Mint ismeretes, nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a GDP növekedése meghaladja a 3,5%-ot. Ez esetben a nyugdíjprémium összege két szám szorzata lesz: a tényleges GDP-növekedés mértéke és a 3,5% törvényi küszöbérték különbsége adja azt a szorzószámot (legfeljebb 4-et), amellyel meg kell szorozni a novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb húszezer forintot. Ezért a nyugdíjprémium összegének törvényi maximuma is van, ami nyolcvanezer forint. A feltételek és összeghatárok 2010. január 1-je óta változatlanok, és a 2022-ben elszabadult és idén is tovább vágtázó infláció miatt a nyugdíjprémium jelentéktelen juttatássá zsugorodott - annál is inkább méltányos lenne pótlólagosan kiegészíteni a tényleges GDP-adatnak megfelelően az összegét.

2023. január 1-jétől 15%-kal nőtt a nyugdíjak összege, elégedett lehet a nyugdíjas társadalom?

A nyugdíjak és hasonló ellátások (összesen 28 féle juttatás) összege 2023. január 1-jétől 15%-kal nőtt, így az átlagnyugdíj 204 ezer forint lett. Ha ezt összevetjük az idén 16%-kal növelt minimálbér nettó öszegével (154 ezer forint), vagy a 14%-kal növelt garantált bérminimum nettó összegével (197 ezer forint), akár meg is nyugodhatnak a nyugdíjasok, hiszen több a nettó jövedelmük, mint a másfél milliónyi minimélbéresnek és garantált bérminimumban részesülőnek.

A baj az, hogy a nyugdíjasok közel kétharmada az átlagnyugdíjnál kisebb nyugdíjban részesül.

Ha a nyugdíjak középértékét (a medián nyugdíjat), a januári emelés után 170 ezer forintot vesszük alapul, vagyis azt az összeget, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele többet, másik fele kevesebbet kap, akkor a kép kissé borúsabbá válik, s a medián nyugdíjnál kisebb összeget kapó egymillió nyugdíjasból annak a háromszázezer embernek a számára pedig, akik járandósága az emelést követően sem haladja meg a százezer forintot, a kép kifejezetten sötét lesz. Az ő számukra a 15%-os emelés semmilyen érdemi javulást nem képes hozni, és ha nem dönt a kormányzat ebben a rendkívüli helyzetben célzott szolidaritási juttatásokról idén sem, akkor elképzelhetetlenül veszélyes körülmények közé csúszhat  ez a háromszázezer idős, többnyire rossz egészségi állapotban és magányosan élő honfitársunk.

Miután idén valószínűleg nem teljesülhetnek a nyugdíjprémium feltételei (az MNB szerint legfeljebb 1,5% lehet a GDP növekedése 2023-ban), az arra szokásosan félretett több tízmilliárd forint költségvetési előirányzatból a legszegényebb rászoruló nyugdíjasokat (és nyugdíjszerű ellátásban részesülőket) lenne célszerű és méltányos támogatni. Ha az idei előrejelzések miatt nincs ilyen kiadási előirányzat, akkor új előirányzatot célszerű alkotni szolidaritási nyugdíjemelési korrekció címén (például 36 milliárd forintból a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas ellátását lehet havi tízezer forinttal kiegészíteni).

A magasabb összegű nyugdíjban részesülők számára is árnyalja a képet, hogy a 2023. évi infláció mértékét nem 15%-ra, hanem 15% és 19,5% közé várják, ezt tartalmazza az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése.

Az inflációs előrejelzések ráadásul hónapról-hónapra jelentősen változhatnak a világgazdasági, világpolitikai és hazai fejlemények kiszámíthatatlan kockázatai miatt, ezért egyáltalán nem lehet kizárni, hogy az idei infláció akár az MNB által jelzett sáv felső küszöbértékét is meghaladja, mielőtt csillapodni kezdene.

Cikkem második részében a nyugdíjkassza 2023-as alakulását, a nyugdíjrendszer lehetséges reformját, illetve egy új emelési rendszer alapjait mutatom be.

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

Tunézia választás
Kormányablak
Teherán azeri nagykövetség
Kína nyúl
Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Kormányablak