Az élelmiszerár-sapka nem piaci, hanem kifejezetten szociális típusú intézkedés. Enélkül a legjobban rászoruló társadalmi rétegek élelmiszerköltései 30 százalékkal emelkedhetnek.
A kormány az egyes élelmiszerekre vonatkozó ársapkát meghosszabbította április 30-ig, a további fenntartása az infláció alakulásától függ - mondta Nagy István megismételve azt a kormányzati narratívát, hogy az árak emelkedése a szankciók hatása.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott tavaly 2021 ugyanezen időszakához képest.
- A legnagyobb, 81 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT-tej esetében figyelhető meg,
- lisztből 27 százalékkal,
- napraforgó-étolajból 44 százalékkal,
- csirkemellből 34 százalékkal,
- csont nélküli sertéscombból 46 százalékkal fogyott több tavaly 2021 azonos időszakához képest.
A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, ezért kérek mindenkit, hogy a felhalmozás helyett inkább tudatosan vásároljon
- hangsúlyozta a miniszter.
Az áruhiánnyal kapcsolatban azt mondta, hogy az ársapka mellett biztosítani kell a rögzített árú termékek rendelkezésre állását is. A kereskedőknek akár dupláznia is kell a raktárkészletet és a polcon tartási kötelezettséget jobban ellenőrizzük.
Sokszor tapasztaltuk, hogy a raktárban vannak a termékek, amelyekből csak egyet-egyet helyeznek ki, amikor pedig elfogy, akkor széttárják a karjukat, hogy nincs belőle.
- tette hozzá. A miniszter szerint a kiskerláncoknak belefér, hogy ezeket a termékeket akciósként könyveljék el.
Nagy lépés az élelmiszeriparban
Eddig a belföldön előállított alapanyagot exportáltuk külföldi feldolgozóüzemeknek, amelyek abból élelmiszert állítottak elő, ezt a hozzáadott értéket a végtermék exportjakor súlyosan megfizettük. A rendszerváltás óta meglévő hátrányaik ledolgozásában nagy segítséget jelentenek a támogatások, amelynek köszönhetően regionális szinten létesülhetnek hűtőházak, feldolgozó- és élelmiszer-előállító üzemek - mondta Nagy István a portálnak.
