Bizonyára sokan találkoztak azzal a jelenséggel az utóbbi hónapokban, hogy egy-egy ismert ember halála kapcsán a közösségi médiában megszaporodnak azok a "sejtetések", "értesülések", miszerint az adott személy a Covid-védőoltás miatt hunyt el. Innentől vérmérséklettől függően a személyes tragédiától a népirtásig terjedő skálán mozognak az érzelmektől fűtött kommentárok.
A riogatást segíti, hogy a téli hónapokban a halálozások száma amúgy is mindig emelkedik. A több elhunytért általánosságban a téli járványok a felelősek, melyek az idős, legyengült szervezetet megterhelik. Ezt mutatja az alábbi ábra, amelyen a 60 év felettiek heti halálozási idősora látható, és jól illusztrálja, hogy az év végi, év eleji időszakban érdemben magasabb az elhunyt idősek száma, mint a többi hónapban.
Vagyis szezonális okokból a tél eleve több halálesetet hoz. Emiatt könnyen lehet példálózni a sok szomorú történettel, és hozzárakni az összeesküvés-elméleteket. Ám a törvényszerűen több haláleset önmagában nem cáfolata annak, hogy esetleg a védőoltásoknak van köze a több halálesethez.
Ezért megnéztük, hogy többen halhatnak-e meg a szokásosnál a koronavírus-járvány lecsengése óta a Covid-védőoltások hatásaként. A válaszhoz először is azt érdemes megnézni, hogy egyáltalán többen halnak-e meg a szokásosnál Magyarországon azóta, hogy a járvány visszaszorult, a védőoltások pedig elterjedtek.
Mi az a többlethalálozás?
A koronavírus-járvány időszakában a hazai és nemzetközi gyakorlatban a legmegbízhatóbbnak mutatónak többnyire egy „nem-koronavírusos” statisztikát szoktak tekinteni: a többlethalálozást. A mutató azt jelzi, hogy a járvány heteiben mennyivel haltak meg többen (vagy kevesebben), mint a járvány előtt az év hasonló időszakában. A többlethalálozási mutatót pont azért tartják sokra, mert egyszerűen megkerüli azokat a problémákat, hogy kit tekintsünk koronavírusban elhunytnak, hány fertőzöttet találunk meg, mindenkit sikerül-e letesztelni a kórházakban stb. Ehelyett egyszerűen összeveti koronavírus időszakának halottjait a járványmentes időszak haláleseteivel. Ezt a mutatót például azok az esetek is növelik, amikor az egészségügy túlterheltsége miatt valakit nem tesztelnek koronavírusra, mégis Covidban hal meg, vagy ha egyéb betegsége ellátatlanság miatt okozza egy beteg halálát. Ugyanakkor például a többlethalálozást csökkenti, ha a koronavírus-járvány idejére kiszorul a megszokott influenzavírus, és emiatt nem szed annyi áldozatot, mint amennyit a téli hónapokban szokott.
A mutatót most is alkalmazhatjuk, hiszen ha azt feltételezzük, hogy a világ visszazökkent a régi kerékvágásba, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy többen halnak-e meg most a szokásosnál. Ha igen, az jelezheti, hogy van olyan plusz ok, ami növeli a halálesetek számát. Ha nem, akkor viszont nagyon valószínű, hogy nincs ilyen, és így a vakcinák miatt sem hal meg több ember.
Többlethalálozás 2020-tól 2022-ig
Az alábbi ábrákon az összevethetőség kedvéért megmutatjuk, hogy a járvány kitörése óta az egyes éveket milyen halálozási tendenciák jellemezték. A zöld sáv mutatja, hogy 2015 és 2019 között milyen tartományban mozogtak a heti halálesetek, a narancs színű vonal pedig a 2020-as helyzetet írja le:
Jól látható, hogy a koronavírus tavaszi megjelenése az erős lezárások miatt nem okozott súlyos helyzetet, az őszi hullám azonban a szokásoshoz képest jóval több halálesettel járt. Ugyanez a helyzet 2021-ben, amikor két járványhullám tragikus hatását is megfigyelhetjük:
De mi a helyzet 2022-ben? A koronavírus még mindig velünk van, de járványszerű megbetegedések már nincsenek. Viszont a népesség jelentős része oltott, tehát ha igaz az a sejtetés, hogy a vakcinák hatására sok ember hal meg Magyarországon, akkor a korábbi két évhez hasonló, kiugró görbét kellene látnunk. Ezzel szemben a valóság:
Mint látszik, tavaly szó sem volt olyan csúcsokról, mint a megelőző években, a koronavírus-járvány végével a halálozások száma gyakorlatilag a Covid előtti korszak szintjére esett vissza. Ez még akkor is igaz, ha az utolsó néhány hét adatában még várhatunk némi emelkedést.
Ez alapján azt biztosan állíthatjuk, hogy a vakcinák semmiképpen nem okoznak tömegesen haláleseteket Magyarországon, de nagy valószínűséggel még szórványosan sem.
Tehát amíg a Covid rengeteg ember halálát okozta, a védőoltások esetében ilyenről egyáltalán nincs szó. (Az nem a cikkünk témája, ezért csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a járvány alatt éppen az ellenkezője történt: nagyon sok ember életét menthette meg a védőoltás.)
Mi van a részletekkel?
A figyelmes olvasónak feltűnhetett, hogy ha kiugró halálozási számokat szerencsére 2022 nem is hozott, a heti adatok összességében kissé feljebb vannak a járvány előtti évek átlagához képest (bár egy ötéves sávból már alig lóg ki). Az eddig rendelkezésre álló adatokból kiinduló számításaink szerint átlagosan mintegy 3,5%-kal haltak meg többen tavaly, mint a pandémia előtti öt évben átlagosan. Ez a többlet az év második felére koncentrálódik, novemberben például az Eurostat (kissé eltérő módszertanú) számításai szerint 7% körüli volt a magyar többlethalálozás, ami pontosan az uniós átlagnak felel meg, és csökkenő tendenciát mutat.
Ugyanakkor nagyon valószínűtlen, hogy ez a minimális többlethalálozás a vakcinákkal lenne összefüggésben. Ugyanis ha így lenne, akkor nem látnánk benne évközi ingadozást. Sokkal inkább két másik tényezőről lehet szó:
- hetente 30-40 ember még most is meghal a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben,
- a mostani szezonban több vírus egyszerre van jelen (korona-, influenza-, óriássejtes RSV-vírus stb.), ami összességében az átlagosnál sokkal erősebb járványhelyzetet jelent.
Ahogyan a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataiból is kitűnik, 2022 őszétől folyamatosan többen fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, mint 2021 hasonló időszakában. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a korábbi években a járvány elleni védekezés miatt jóval kevesebb vírussal találkozott az emberi szervezet, ami miatt könnyebben okozhatnak súlyosabb szövődményeket.
Arra, hogy még a kicsit magasabb halálozásért sem a védőoltások felelnek, még egy közvetett bizonyíték hozható. Az alábbi ábra egy hőtérkép, amely korcsoportokra bontva mutatja meg, hogy 2022-ben hetente mekkora eltérés mutatkozik a halálesetek számában a járvány előtti időszakhoz képest. A piros négyzetek mutatják a szokásosnál magasabb halálozást. (Az adatok főben vannak, de a százalékos eltérések is hasonló mintát mutatnak.) Tekintettel arra, hogy a többlethalálozás látványosan az idősebbeket érinti, erős lehet a sejtésünk, hogy a vírusok szerepe lehet a meghatározó.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a pandémia lecsengésével a többlethalálozás a töredékére, a járványt megelőző évek szintje közelébe esett vissza. Emiatt biztosan nem kell attól tartanunk, hogy a védőoltások szedik tömegével az áldozataikat - ahogyan azt néhány lelkes összeesküvés-hívő igyekszik sugallni. Ráadásul a még minimálisan magasabb halálozási számokra is sokkal kézenfekvőbb magyarázatok adódnak, mint a "Halálos vakcina" című Zs-kategóriás horror sztori.
Címlapkép: Getty Images
