mnb jegybank magyar nemzeti bank
Gazdaság

Itt az indoklás a jegybanki kamatdöntésről - Trendszerű javulás kell kockázati megítélésében a kamatcsökkentéshez

Portfolio
Az inflációs csökkenését szolgáló gazdasági faktorok erősödésére számít a jegybank a következő hónapokban - derül ki az MNB mai közleményéből, amit a kamatdöntés után adott ki.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 13 százalékon tartotta az alapkamatát. A 14 órakor megjelent döntéshez a jegybank a hagyományoknak megfelelően 15 órakor adta ki indokló közleményét. 

A közlemény alább olvasható, a kiemelések a Portfolio-tól származnak:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt időszakban a világgazdasági növekedés lassult, és számos országban már a GDP csökkenése volt megfigyelhető. Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi bizonytalanságot jelent. A nyersanyag- és az energiaárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az előző évekhez képest továbbra is magas szinteken alakulnak.

Egyre több országban indult meg az infláció lassú mérséklődése. A kereslet gyengülése, az energia- és nyersanyagárak, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése és a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása 2023-tól a globális infláció folytatódó mérséklődését vetíti előre.

A befektetői hangulat az előző kamatdöntés óta enyhén javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a beérkező makrogazdasági adatok és a kilátások, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások, illetve a döntéshozói nyilatkozatok szerint is további kamatemelések várhatók. Emellett az EKB korábbi bejelentése alapján 2023 márciusától megkezdi az eszközvásárlási program keretében felépített portfólió csökkentését. Régiónkban a román jegybank 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, míg a cseh és lengyel jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatokat.

A magas frekvenciájú adatok 2022. év végére a GDP bővülésének további lassulását jelzik. Novemberben az üzemanyag-értékesítések nélkül számított kiskereskedelmi forgalom csökkent. Az ipari termelés növekedése lassult. A termelési kilátások javultak az elmúlt hónapban, azonban a bizalmi indikátorok továbbra is alacsony szinten állnak. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

Az idei növekedést mind belső, mind külső keresleti tényezők lassítják. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűti a belföldi keresletet. A visszafogott globális konjunktúra mellett a növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5–5,0 százalékkal növekedett, míg az idei évben 0,5–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, 2025-ben pedig 3,0–4,0 százalékkal bővül.

2022 decemberében az éves összevetésben számított infláció 24,5, míg a maginfláció 24,8 százalék volt. Az infláció növekedése teljes egészében az üzemanyagok áremelkedésének következménye volt. A beérkezett adat a várt alatt alakult, amit a feldolgozatlan élelmiszerek enyhén csökkenő inflációja mellett részben az időjáráshoz köthető visszafogott energiafogyasztás magyarázott. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

Az infláció fordulatát okozó hatások a következő hónapokban még erőteljesebbé válnak. A világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkentek. Emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, valamint a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint teljesült a 6,1 százalékos 2022. évi hiánycél, az államadósság-ráta pedig 73,5 százalékra csökkent. Az elmúlt hónapokban a jelentős exportbővüléssel, a gázárak mérséklődésével és a lakossági fogyasztás alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg egyenlegének trendfordulója. Az áruegyenleg novemberi, korábbinál magasabb hiánya döntően egyedi tényezőkhöz köthető. 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete, az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás, valamint a gázárak mérséklődése gyors javulást eredményezhet. A normalizálódó világgazdasági környezettel és cserearányokkal, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, így a folyó fizetési mérleg hiánya tovább csökken.

A Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. Az O/N betéti kamat 12,5 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25 százalékos szintje nem változott.

Az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – az év végi időszakban is erőteljesen támogatta a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartását. A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban rendszeresen fogja alkalmazni. Ennek keretében a hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-től a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel fogja megtartani. A monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás érdekében továbbra is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, továbbá a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.

A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeinek jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig tartja fenn. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

Címlapkép: Getty Images

Challenger 2
Leopard
Tunézia választás
Kormányablak
Teherán azeri nagykövetség
Kína nyúl
Tematikus PR cikk
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Kormányablak