emberek budapest árnyék getty stock
Gazdaság

Nagy a baj a magyar minimálbérekkel, uniós figyelmeztetés érkezett

Portfolio
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.

A 2020-as koronavírus-járvány okozta recessziót követő gazdasági felpattanás magas inflációs környezetet eredményezett, amelyet csak fokozott a tavaly kitört orosz-ukrán háború. A bizonytalan környezetben a gazdasági szereplők és a kormányok csak jóslatokra hagyatkozhattak a béremelések meghatározásakor. Ennek ellenére, nominális szinten rekord minimálbéremelést hajtottak végre szerte az Európai Unióban, de ezek mégsem tűnnek elégségesnek a vásárlóerő megőrzéséhez.

A legalacsonyabban fizetett munkavállalók keresetének védelme érdekében tagállamonként eltérő emelésekről döntöttek a kormányok: a németországi és lettországi 20 százalékot meghaladó szinttől egészen a franciaországi, luxemburgi és máltai alig 5 százalékos bérnövelésekig. A legtöbb országban így az inflációt nem meghaladó mértékben emeltek, sőt, mivel a pénzromlás üteme gyorsul, még rosszabb helyzetbe kerülhetnek a dolgozók - állapította meg friss jelentésében az Eurofund uniós munkaügyi és megélhetési körülményeket vizsgáló ügynökség.

Az egyetlen olyan ország, ahol a nominális kamatlábak 2023 januárjában nem emelkedtek, Spanyolország, ahol még folynak a tárgyalások, és Ciprus, ahol nemrég vezették be a törvényes minimálbért. A 12 havi kifizetésre átszámítva a legmagasabb euróra átszámított bruttó törvényes minimálbér az EU-ban 2023-ban Luxemburgban (2387 euró), Németországban (1981 euró) és Belgiumban (1955 euró) lesz.

A legalacsonyabb Romániában (606 e), Magyarországon (579 euró) és Bulgáriában (399 EURÓ). A bérnövekedések így jóval magasabbak, mint tavaly, és összehasonlíthatatlanul jelentősebbek, mint a korábbi években.

Az összes tagállamban (Spanyolország kivételével) az átlagos nominális növekedés 2023-ban 12 százalék, szemben a tavalyi 6 százalék körüli értékkel (2021 januárja és 2022 januárja között). A mediánváltozás pedig 11 százalékos pluszt mutat, ami több mint kétszerese az előző évi 5 százaléknak.

2023-ban a minimálbérek általában a középső és keleti tagállamok körében emelkedtek nagyobb mértékben, ami az évek óta tartó felfelé irányuló uniós konvergencia folytatását jelzi. Lettország 2023-ban közel 25 százalékkal emelte a minimálbérét (miután 2021 januárja óta befagyasztotta azt). Emellett a legnagyobb emeléseket végrehajtó 13 ország közül tíz olyan tagállam, amely 2004 után csatlakozott az EU-hoz.

Magyarország a nominális emeléseket tekintve az uniós élmezőnyben van a 16 százalékos szinttel. Csakhogy mindehhez 2022-ben 14,5 százalékos éves átlagos infláció párosult.

A 2004 előtti tagállamok közül a minimálbérek általában szerényebben, 5-8%-kal emelkedtek. Kivételt képez Belgium, Németország és Hollandia. Németország (+22%) és Hollandia (+12%) nagyobb mértékű emelést határozott meg, ami nagyrészt a minimálbérszintek javítását célzó szándékos politikai beavatkozásnak köszönhető. Belgiumban a 16%-os emelés főként több automatikus indexálási mechanizmus 2022 januárjától történő bevezetéséből ered. A minimálbér-emelések mellett, amelyekhez a nemzeti inflációs mérőszámok szolgáltak alapul, a legtöbb kormány más intézkedéseket is bevezetett annak érdekében, hogy támogassa a polgárokat, különösen az alacsony keresetűeket, hogy megbirkózzanak a megélhetési költségek emelkedésével.

miniber
A nominális minimálbér és a fogyasztói árszínvonal növekedési üteme az egyes EU-tagállamokban, év/év alapon 2022 és 2023 január között. Forrás: Eurofound.

Bukó a vásárlóerő

Az Eurofound külön kiemeli, hogy hiába a rekord emelések, ez bőven nem lesz elég az alacsonyabb keresetűeknek életszínvonaluk megőrzéséhez. Külön jelzik, hogy további lépésekre lesz szükség a vásárlóerő jelentős csökkenésének megakadályozásához néhány magas inflációval érintett közép- és kelet-európai országban, köztük Magyarországon. Jelzik még, hogy Csehország, Szlovákia, Észtország és Litvánia kényszerülhet még bérigazításokra.

Fontos szem előtt tartani, hogy a minimálbérek vásárlóerejének ez az értékelése csak azt veszi figyelembe, hogy a 2023 januárjában meghatározott új nominális ráták milyen mértékben voltak képesek ellensúlyozni az addigi árnövekedés hatását. Tekintettel azonban arra, hogy az infláció az év előrehaladtával valószínűleg tartósan fennmarad, a minimálbérek reálértéken történő további romlása várható az összes tagállamban, hacsak nem kerül sor a nominális kamatlábak további emelésére

- teszik hozzá az elemzők.

Az Eurofund szerint Magyarország esetében pozitívum, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a kabinet és a gazdasági szereplők megegyeztek arról, hogy az év közepén felülvizsgálják az emelést, ha az infláció 18 százalékra emelkedik. Viszont az már erősen korlátozó feltétel, hogy csak akkor tárgyalják újra a minimálbérek ügyét, hogy a GDP növekedése pozitív. Emellett a kormány megállapodott abban, hogy nem emeli a bérekre kivetett szociális hozzájárulási adót. Ebben a tekintetben a magyar megoldás egyedülálló, mivel más ország nem kötött hasonló előzetes megállapodást a felülvizsgálatról.

Az uniós szervezet megállapítása szerint a minimálbérek 2022 januárja és 2023 januárja közötti nagymértékű nominális emelkedése reálértéken többnyire nem fog jelentős növekedést eredményezni. Még ha a növekvő infláció 2023-ban lassul is, valószínűleg jóval az évi 2%-os árstabilitási cél felett marad, és a bérek vásárlóerejének további csökkenésére lehet számítani, kivéve azokat az eseteket, amikor a béreket éven belül külön is emelik.

Felidézik, hogy emiatt a szakszervezetek a legtöbb országban azt kérték, hogy az inflációt vegyék figyelembe, vagy hogy az központibb szerepet kapjon a tárgyalások során. Más tagállamokban automatizáltabb mechanizmusokat követeltek, míg a munkaadók óvatosság és a kiszámítható frissítések fenntartása mellett érveltek, hogy ne növeljék meg túlságosan a munkaerőköltségeket.

Magyarország esetében különösen aggasztó, hogy az Eurostat adatai szerint 2021-ben egy medián magyar háztartás egy főre jutó jövedelme a negyedik legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a mutató szerint egy hazai medián polgár költési lehetőségei nagyjából feleakkorák, mint az uniós átlag, 15%-kal nagyobb, mint egy románé, az osztrák mutató viszont két és félszer nagyobb jólétről árulkodik. Mindezt pedig csak tetézi, hogy a minimálbérek a kereseti kategóriák alsó részét jelentik, az átlagot felfelé húzzák a magasabb fizetések.

Vagyis a már magas 2022-es infláció után még a kormány által várt 15 százalékos idei pénzromlás is ronthatja a minimálbéresek kereseteit.

Címlapkép: Getty Images.

Kína nyúl
orosz útlevél stock
koronavirus-jarvany-covid-19-vilagjarvany-koronavirus-fertozes-koronavirus-hullam-koronavirus-varians-omikron-varians
Tematikus PR cikk
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
Kína nyúl