A 2022-es átlagos adatban fontos szerepe lehetett annak, hogy az orosz-ukrán háború miatt az uniós országok többsége az év második felében már vagy a saját döntése, vagy az orosz szállítások elmaradása miatt jóval kevesebb orosz gázhoz jutott. Itthon viszont nem volt érdemi forrásdiverzifikáció, így a legdrágább gázpiaci hónapokban vettük a legtöbb orosz gázt, ami a 2022-es átlagárat is megdobta.
A lap szerint az októberi nagymennyiségű orosz import azért is furcsa, mert addigra már estek a tőzsdei gázárak és lett volna lehetőség nagy mennyiségben olcsóbban nyugati irányból beszerezni gázt, és erre voltak is akkor jelek. Mindenesetre a tényadatok most azt mutatják a lap szerint, hogy az MVM nem igazán tudta a jelentős tárolói kapacitásból adódó kedvező helyzetét kihasználni, és olcsó nyugati irányú vásárlásokkal csökkenteni a lakosság ellátását is szolgáló gáz átlagos beszerzési árát.
A 2021. nyarán kötött 15 éves orosz-magyar gázszerződés pontos árazási képlete nem ismert üzleti titok miatt, de annyit már lehet tudni, hogy tisztán a holland TTF gáztőzsde legközelebbi havi határidős árának havi átlaga az alapja és így például a januárban leszállított mennyiséget a decemberben kialakult fronthavi átlagár alapján februárban kell kifizetni (kéthavi csúszás az ár és a fizetés között). Azt nem tudni, hogy milyen módosító tényezők vannak még az árazási képletben (az biztos, hogy olajár-indexálás már nincs benne). A korábbi MVM-vezér egy interjúban 8% körüli felárat említett, a KSH elemzése pedig 6-10%-os diszkontot hozott ki, igaz utóbbi se a Népszava havi összevetései alapján nem látszik, se a G7 mostani kimutatásából, amelyben az adatot közlő uniós országok adatait vetette össze a magyarral.
Címlapkép forrása: Getty Images
