FONTOS Megbukott Bassár el-Aszad, elfoglalták a lázadók Szíria fővárosát
 
Portfolio signature

Energiaválság: látványos ábrákon, hogyan sikerült elkerülnie Európának a legrosszabbat

Nemhogy nem akasztotta meg, még fel is gyorsította az európai villamosenergia-rendszer kizöldítését az energiakrízis. A 2022-es év sokkjai a vártnál kisebb fellendülést okoztak a szénfelhasználásban, de hatalmas lendületet adtak a megújulóknak, 2023 pedig újabb rekordokat hozhat a téren az Európai Unióban a tavalyi mérföldkövek után - olvasható ki az EMBER nevű thinktank legutóbbi, villamosenergia-ipari jelentéséből.

Felgyorsult az energiaátállás

Az energiaválság elmélyülését és az orosz-ukrán háború kitörését hozó 2022-es év az európai energetikai paradigmaváltás szempontjából felemás eredményeket hozott, az azonban egyértelmű, hogy a tavalyi fejlemények hatására a klímavédelem mellett már az ellátásbiztonsági megfontolások is az alacsony karbonkibocsátású energiaforrásokra való minél gyorsabb átállás mellett szólnak. Ez történelmi fordulatot hozhat és akát tartós lendületet is adhat az eddig a kívánatosnál lassabb energiaátmenetnek, amit az is jelez, hogy a tavalyi mérföldkövek után 2023 újabb rekordokat hozhat a téren Európában - írja az EMBER jelentésében.

Ma már kijelenthető, hogy Európának sikerült elkerülnie az energiakrízis legrosszabb forgatókönyveinek megvalósulását. Sőt, a krízis kétségtelenül felgyorsította az európai villamosenergia-rendszer kizöldítését; a tiszta villamosenergia-rendszer felé tartó átalakulási folyamat a válság hatására erősebb mint valaha. A 2022-es év sokkjai csak kisebb fellendülést okoztak a szénfelhasználásban, de hatalmas lendületet adtak a megújulóknak, így a szén visszatérésére vonatkozó félelmek ma már alaptalannak tűnnek. Az európai országok nemcsak, hogy továbbra is elkötelezettek a szén fokozatos kivezetése mellett, de most már a földgázzal kapcsolatban is hasonló tervek születnek - áll az agytröszt helyzetértékelésben.

Bár a kontinens már az energiaválság előtt is élen járt az energiarendszer átalakítását klímavédelmi szándékkal célzó intézkedéseket tekintve, a gázszállítások Moszkva általi politikai fegyverré alakítása, illetve az Ukrajna ellen indított háború magasabb sebességi fokozatba kapcsolta a folyamatot, melynek fő céljává a kibocsátáscsökkentés mellett az energiaellátás orosz eredetű fosszilis importtól való mielőbbi függetlenítése vált. Ez ugyan átmenetileg felülírta az előbbi szempontot - lásd a szén szerepének növekedését az áramellátásban -, ugyanakkor mivel az alkalmazható eszközök nagyrészt megegyeznek a két cél esetében, egyúttal rekord sebességre gyorsította a tüzelőanyag-importot nem igénylő, alacsony kibocsátású megújulóenergia-termelő kapacitások telepítését is - amint arra az EMBER jelentése is rámutat.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés