Ez a félmondat kifejezetten fontos, mert arra utal, hogy a Paks II. projekt ellehetetlenülésére is felkészült a kormány, miközben a nyilvánosság előtt folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a projekt nemzetgazdasági szinten is rendkívül fontos, hogy haladjon és aki próbálja akadályozni, az keresztbe tesz a nemzeti érdekeknek. A fenti félmondat azután hangzott el, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány napja erős kritika mellett szóvá tette: a német hatóság egyelőre nem adta ki az exportengedélyt a Siemens Energynek arra, hogy a Paks II. vezérlési rendszerének építésében részt vegyen (miközben a francia hatóság kiadta az engedélyt a Framatome-nak és az amerikai GE is részt venne a Roszatom fővállalkozása mellett a projektben).
Ahogy Szijjártó utalt rá, a német blokkolás a projekt ellehetetlenülése veszélyét növeli, és közben egyeztetett a Roszatom vezetésével a projekt gyorsításáról. A napokban a Roszatom vezérigazgatója már azt jelentette ki, hogy 2024-ben indulhat a projekt fizikai építése, a betonozás. Tegnap viszont a budapesti orosz nagykövet azt jelezte: a magyar kollégák nyitottságán múlik, hogy mennyire tudnak tovább haladni a közös gazdasági projektek megvalósításán, mert ők (az oroszok) a maguk részéről nyitottak a folytatásra.
A tájékoztató későbbi részében Gulyás jelezte: nem lehet tárgyalni a német exportengedélyezési hatósággal, mert egyszerű engedélyezési kérdésről van szó, viszont a téma fontos, mert ettől függ a projekt további haladása.
Hogy jutottunk idáig?
A magyar és az orosz állam 2014 elején állapodott meg arról, hogy nemzetközi tender kiírása nélkül az orosz Roszatom lesz a fővállalkozó a Paks II. projekt kapcsán, amelyben megépülne a paksi 5. és 6. blokk, amelyek együttes névleges teljesítménye 2400 MW lenne a mostani négy blokk 2000 MW-os teljesítménye után. A négy blokk jelenleg érvényes üzemideje 2032-2037 között lejár és az akkori eredeti terv az volt, hogy végülis kapacitásfenntartásról lesz szó, azaz a 2023-2025 körül elkészülő két új blokk a "helyébe lép" az eredeti négy blokknak. A két állam akkor egy 10 milliárd eurós orosz hitelkeretről is megállapodott, amelyet az oroszok a kulcsrakésznek mondott erőmű finanszírozásához biztosítanának; az akkori elképzelések szerint a teljes beruházás 12,5 milliárd eurós lett volna.
A projekt brüsszeli engedélyezése és műszaki tervezése nagyon elhúzódott, előbbi csak 2017-re sikerült, utóbbi kapcsán pedig csak tavaly sikerült megkapnia az Országos Atomenergia Hivataltól a létesítési engedélykérelmet az orosz főválallkozónak. A helyszínen 5 méter körüli mélységig az egyik blokk alatti területet már elkezdték kiásni, és a friss Roszatom-vezéri jelzés arra utal, hogy a lényeges építési-betonozási munkálatok jövőre indulnának el. Közben Paks I. kapcsán a magyar parlament tavaly decemberben megadta az engedélyt arra, hogy a 20 évet célzó üzemidő-hosszabbítást elkezdhesse alaposan vizsgálni, felmérni a kormány. Erre sokan annak jeleként is tekintettek, hogy a kormány is látja annak komoly akadályait, hogy a Paks II. projekt a jelenlegi szerződéses konstrukcióban meg tud-e valósulni (nyugati szankciók, orosz pénzügyi nehézségek, stb.), illetve mivel eredetileg Brüsszelben a kapacitásfenntartása, nem a két erőmű párhuzamos működésére adták ki az állami támogatási engedélyt, így a Paks II. kapcsán magával az engedéllyel is lehetnek még problémák. Az új energiaügyi miniszter egyébként az egyik első interjújában rögtön azt is jelezte, hogy 2030 helyett 2032-re csúszhat a Paks II. termelésbe állása.
A Gulyás Gergely által kapott kérdés arra vonatkozott, hogy jelenleg például a Roszatom, mint fővállalkozó mellett az amerikai GE a turbinasziget megvalósításának munkáját nyerte el, a francia Framatome a német Siemens Energy vezetésével pedig az erőmű irányítási-vezérlési rendszerét építhetné ki. Ezek kulcsfontosságú elemei az erőművi projektnek, és ha a nyugati szankciók és/vagy reputációs okok miatt a nyugati cégek nem tudják/akarják megvalósítani ezeket a munkákat az orosz fővállalkozóval kötött szerződéses keretek között, akkor a projekt a jelenlegi műszaki-szerződéses keretek között lényegében "összedől" és jócskán át kell alakítani/tervezni, hogy a gödörásáson/betonozáson túli munkálatok majd haladni tudjanak.
Címlapkép forrása: Portfolio
