Egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarország az extenzív növekedés határaihoz érkezett. Az elmúlt évtizedben 3,8-3,9 millióról 4,7 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, vagyis az egyre világosabban látszik, hogy a létszámbővítésből már nem sokáig lehet erős GDP-növekedést generálni, már ha a hazai népességre gondolunk, vagyis egyfajta betonfalhoz érkeztünk. A foglalkoztatás bővítésében szerepet játszott, hogy számos nagyberuházás érkezett Magyarországra, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése is meghatározó jelentőségű volt.
Ebben a helyzetben egy olyan országnak, amelyik a természeti erőforrásban szegény, nem igazán marad más választása, mint a szellemi tőke színvonalának emelése, ha magas jövedelmű országgá szeretne válni. Ha megnézzük, hogy miként alakult a képzettségi szint az elmúlt évtizedben, akkor azt látjuk, hogy a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek aránya csökken a népességen belül, miközben a diplomásoké lassan emelkedni. Ez alapján az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan javult a munkaképes korú népesség foglalkoztathatósága, ami vissza is tükröződik a munkaerőpiaci adatokban. A foglalkoztatottak számának növekedésében az egyik nagyon fontos motor az az összetételhatás volt, hogy a magasabban képzettek, ezáltal jobban foglalkoztathatók aránya megemelkedett.
Azonban nagyon úgy tűnik, hogy az országnak komoly lemaradása van a képzettséget tekintve európai összevetésben, különösen a fiatalok képzettségének emelésében. A népesség képzettségi szintjének elmúlt néhány évben látott emelkedése részben abból a történelmi tényből és tehetetlenségből fakad, hogy a nyugdíjba vonulók és az elhalálozók képzettségi szintje eléggé alacsony, miközben a fiatal diplomásoké magasabb, azonban a 25-34 éves diplomások arányának növekedése egy ideje már megállt. Miután azonban még így is nagyobb arányban vannak diplomások a fiatalok körében, mint az idősekében, a munkanépes korúak képzettsége javul. A lemaradásunkat viszont mutatja, hogy amíg egy évtizeddel ezelőtt az EU-ban átlagosan 3-4%-ponttal volt magasabb a fiatal diplomások aránya, addig ez a különbség mostanra 8-10%-pontra hízott. Ráadásul az utolsó egy év felívelése sokkal inkább statisztikai tényező (diplomák nyelvvizsgák nélküli kiadása) lehet, semmint trend lehet, így a 8-10%-pont akár stabilizálódhat is.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
