Montenegró
A valamivel több mint 542 ezer, szavazati joggal rendelkező montenegrói állampolgár hét jelölt közül választhat.
A közvélemény-kutatások eredményei alapján a legtöbb szavazatra a hivatalban lévő elnök, Milo Djukanovic, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) jelöltje számíthat, ám a várakozások szerint nem tudja megismételni az öt évvel ezelőtti sikerét, amikor már az első fordulóban győzni tudott. A felmérések szerint a további hat jelölt közül a legtöbb szavazatot Andrija Mandic, a szerbbarát Demokratikus Front (DF) jelöltje, Aleksa Becic, a Demokratikus Montenegró vezetője, vagy Jakov Milatovic, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje szerezheti meg.
Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül megszereznie a szavazatok ötven százalékánál eggyel több voksot, akkor április 2-án meg kell szervezni a második választási fordulót, amelyben az a két jelölt méreti meg magát, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények 22 óra körül várhatók, a végleges eredményeket pedig az urnazárást követően 96 órán belül közlik.
Kazahsztán
Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Kazahsztánban, Közép-Ázsia legnagyobb országában, amelyben mind a hét bejegyzett párt részt vesz.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyíltak a fővárosban, Asztanában és Almatiban, az ország két nagyvárosában.
A parlamenti képviselők 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekből választják meg. A mostani voksolás újdonságai közé tartozik, hogy a pártokhoz nem kötődő jelöltek is indulhatnak, ami 2004 óta először fordul elő. A Medzsliszbe (a parlament 98 tagú alsóházába) való bejutás küszöbét 5 százalékra csökkentették, és 30 százalékos kvótát vezettek be a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők számára.
Ezek a változások némileg újjáélesztették az Oroszországgal és Kínával határos egykori szovjet köztársaság politikai tájképét, amelyet még mindig a 2022. januári halálos zavargások jellemeznek.
Az előző törvényhozásban mindössze három párt képviseltette magát, és mindannyian Kaszim-Zsomart Tokajev elnököt támogatták, akit novemberben a szavazatok több mint 80 százalékával újraválasztottak.
Tokajev a 2022. januári zavargások után szakított mentorával és elődjével, a három évtizeden át hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajevvel. Tavaly januárban a magas megélhetési költségek elleni tiltakozások lángba borították az országot, amelynek epicentruma Almati volt. A tiltakozásoknak és azt követő rendteremtésnek 238 halálos áldozata volt.
A legutóbb, 2021. január 10-én tartott parlamenti választáson 63,3 százalékos részvétel mellett a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) az alsóház 98 közvetlenül választott helyéből 76-ot szerzett meg. A liberális Demokratikus Párt (Ak Zsol) 12, a kommunista utódpárt, a Kazah Néppárt 10 mandátumhoz jutott, a többi politikai erő nem érte el a 7 százalékos parlamenti küszöböt.
A parlamenti választás 2026-ban lett volna esedékes, de Tokajev elnök 2023. január 19-én feloszlatta a 2021-ben megválasztott törvényhozást. A 12 millió választópolgárnak helyi idő szerint 20 óráig van ideje szavazni.
Címlapkép: krisanapong detraphiphat, Getty Images
