Tart még az energiaválság, mi lesz a zöld energiával?

Mikor kezdődött a baj?

"Mikor érkeztek olyan információk, amik alapján biztos lett, hogy nem az lesz, ami az elmúlt 10-20 évben volt, miszerint hátradőlünk és folyik az energia, és majd a számlát egyszer kifizetjük, hanem valahogy egészen mást kell csinálni?" - tette fel az első kérdést Bali Gábor.

A kérdés kapcsán az alábbi hozzászólások hangzottak el a panelbeszélgetés résztvevőitől:

• Soós Szabolcs, a Solar Markt Csoport pénzügyi igazgatója: a 2021 októberében elinduló árnövekedéssel párhuzamosan kezdtek egyre magasabb és magasabb zöldülési arányok megjelenni a cégeknél, de már 2020 októberében azt gondoltuk, hogy az energiafüggetlenség a vállalati oldalon nagyon hamar egy kulcskérdés lesz, ebben a tekintetben pedig a zöld energiának az arányát kell jelentős mértékben megnövelni, ez a hozzáállás pedig mostanra épült be a mainstream gondolkodásba.

• Losonczy Géza, a KPMG üzleti tanácsadója: a 2022-es villamosenergia-beszerzésekkor jelentkeztek először a pánikreakciók az ügyfeleknél. És ami az első tapasztalat volt, hogy "az alacsonyabb szintről a CFO szintre emelkedett a kérdés, a vezetők kezdték tanulni, hogy mi a különbség a teljesítmény és az energia között".

• Kigyósi Zoltán, a Kaposvári Villamossági Gyár gazdasági igazgatója: a fogyasztói oldalról 2021 elején még annyira nem volt égető a kérdés, viszont mikor tavasszal elkezdtünk ajánlatok után nézni a piacon, a korábbi tendereken jelentkező 7-8 szolgáltatóhoz képest a jelentkezők száma lecsökkent 3-4-re, és már augusztus környékén látszott, hogy fix árat nem biztos, hogy el fogunk tudni fogadni.

• Horvai-Hillenbrand Péter, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere: 2021 végén a beszerzési piacon már látszott, hogy semmi nem úgy van, mint ahogy eddig volt. Akkor egyrészt a gázcsapot kezdték elzárni, másrészt az árampiacon is voltak fennakadások, tehát ami a korábbi megszokott árszint volt, az felment 200-300-ra is, ezután jött csak a megnyugvás. A fogyasztók viszont csak később észlelték mindezt - hiába szöktek fel az energiaárak, a fogyasztók nagy részén azt láttuk, hogy kivárnak, mindenki arra játszott, hogy egyszer ez majd csökkenni fog. Egyre több fogyasztónál a szerződéskötés eltolódott, emellett viszont az árszintnek a megemelkedésével a kereskedői hozzáállás is radikálisan megváltozott, a korábbi "nagy fogyasztás, nagy üzlet" most "nagy fogyasztás, nagy kockázat" lett. Óriási félelem volt a kereskedői oldalon, a kereskedelmi konstrukciókban is meglátszott ez, megjelent például az előrefizetési elvárás.

Beruházások megtérülése

"Gyakorlatilag naponta kellett megtérülést számolni az ingadozó árak mellett, ebben a környezetben mi alapján indulhatott el egy beruházás? A 2021 elején induló energiahatékonysági kötelezettségi rendszert (EKR) hogy ítélitek meg? - kérdezte Bali.