Különös mozgások a magyar iparban

Az ipar lendületesen jött ki a koronavírus-válságban elszenvedett visszaeséséből, ám azóta döcögve teljesít. 2021-ben stagnált, majd meglódult a teljesítménye, de 2022 őszétől inkább lejtmenetet jeleznek a KSH adatai.

Az ipar teljesítménye éles ellentmondásban áll a világszerte kiemelt figyelemmel kísért feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (bmi) hazai számaival. Az ugyanis kirobbanó erőről számol be hónapról hónapra. A gyökeresen eltérő tendenciát sugalló mutatókra kétféle magyarázat adódik. Az egyik, hogy az ipar feldolgozóiparon kívüli része (áram-, gőz-, vízellátás) húzza le a szektor számait. Ez részben igaz, ez az ágazat kifejezetten gyengén teljesített az első negyedévben, ám a súlya olyan kicsi, hogy nem sokat módosít az ipar egészének számain. Ha csak a feldolgozóipar termelési adatait nézzük, az szintén zsugorodást mutat az előző negyedévhez képest. Vagyis inkább a második magyarázat lehet a fontos, hogy a bmi az általa megfigyelt gazdasági körről fals üzeneteket jelez.

Ennél jóval érdekesebb egy másik ellentmondás: az ipar egészének gyengélkedése mellett a magyar áruexport szépen teljesít. Márpedig az áruexportot az ipari állítja elő. A különös jelenségre szintén csak nagyon kis részben ad magyarázatot a feldolgozóiparon kívüli, hálózatos ágazatok teljesítménycsökkenése. A rejtélyt jobban oldja, ha megnézzük, mely ágazatok teljesítettek rosszul az első negyedévben. Kifejezetten gyenge időszakát éli az élelmiszeripar, és bár a járműgyártásnak sincsenek erős hónapjai, az egy évvel korábbi szinthez képest még így is szép termelést mutat (+16,7%). Hasonlóképpen jól néz ki éves bázison a villamos berendezés ágazat teljesítménye (+31,3%), ami az akkumulátorgyárak felfutásának a következménye.